Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
A nyilatkozatok írásba foglalása azon túl, hogy elősegíti az egyes tények, nyilatkozatok bizonyíthatóságát, sok esetben az érvényesség feltétele is, így jelentősége elvitathatatlan. Amikor írásbeliségre gondolunk, általában a papíralapú, kézzel aláírt dokumentumok jutnak eszünkbe. Azonban a technológia fejlődése óta egyre inkább teret nyernek a különböző digitális megoldások, mint az elektronikus aláírás, az e-mail, vagy egy SMS. Mindazonáltal kérdés, hogy ezen modern megoldások valóban megfelelnek-e az írásbeliség kritériumainak. Tekintettel arra, hogy egy viszonylag friss, illetve folyamatosan fejlődő kérdéskörről van szó, melyre az egyes jogterületeken különböző válaszokat találunk, egy több részes cikksorozatban fogjuk körbejárni ezt a témát, mely az üzleti élet valamennyi szereplőjét bizonyára érinti. Jelen cikkünkben bemutatjuk az írásbeliség jogi alapjait és utánajárunk, hogy milyen esetekben merül fel annak kötelező alkalmazása. Majd körbejárjuk, hogy a modernizáció folytán melyek a „hagyományos” írásbeli forma kihívói. Végül pedig bemutatjuk, hogy a cikksorozatunkban mely jogterületeket fogunk részletesen megvizsgálni.
Az év elejével a Munka Törvénykönyve több lényeges rendelkezése is módosult, a jogszabályváltozás valamennyi hazai munkáltatót érinti. A munkáltatónak érdemes felülvizsgálni a munkaügyi sablonok, szabályzatok, illetve HR folyamatok megfelelőségét, valamint felkészülni a megváltozott, illetve új szabályok alkalmazására. Cikkünkben a főbb változásokat ismertetjük a teljesség igénye nélkül.
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
A Magyar Tudományos Akadémia Civilisztikai Albizottsága és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kara 2022. november 15. napján online konferenciát szervezett „Választottbírósági döntések uniós felülvizsgálata” címmel. A konferencián n több kiváló hazai jogász mellett Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd is előadást tartott.
Vajon egy érvényes, de nem alkalmazható bírósági kikötés figyelembe vehető-e „hallgatólagos” joghatósági megállapodásként? Megalapozza-e egy ilyen kikötés egy tagállam bíróságainak joghatóságát a Brüsszel I Rendelet alapján? Fenti kérdést a Kúria egy döntése alapján járjuk körül, melyet egy magyar és egy román cég határon átnyúló jogvitájában hozott.
Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy az outsourcing, azaz külső cégre történő kiszervezés kapcsán az azzal elérhető előnyökön túl egy speciális munkajogi szabályt is figyelembe kell venni, mely a munkáltató személyében bekövetkező változás. Bemutattuk, hogy munkavállalók vagy tárgyi eszközök külsős cégnek történő átadása során különös körültekintéssel kell eljárni, hiszen lehetséges, hogy speciális szabályok lépnek életbe az erőforrások átadása miatt. Jelen, második cikkünkben az „átadás” szempontjait vizsgáljuk a magyar, illetve uniós bírói gyakorlat alapján.
Irodánk vezetője, dr.Schmidt Richárd 2022 októberében részt vett az International Law Firms ügyvédi hálózat Dubaiban szervezett konferenciáján és előadást tartott az aszimmetrikus választottbírósági és joghatsági kikötések kikényszerítésének főbb aktuális kérdéseiről.
Annál, ha egy nyertes választottbírósági ítélet után az alperes elvonja a végrehajtás alól a vagyont, csak egy bosszantóbb dolog lehet: ha a fedezetelvonó szerződésben még egy joghatósági kikötés is akadályozza a választottbíróság ítélet végrehajtását. De vajon tényleg kiterjed az ilyen joghatósági kikötés az azt el nem fogadó harmadik személyre? Rövid cikkünkben egy friss ítélőtáblai döntést elemzünk, amelyben a bíróságnak egy joghatósági kikötés személyi hatályáról kellett állást foglalnia.
A manapság népszerű outsourcing, azaz külső cégre történő kiszervezés kapcsán mindenkinek az azzal elérhető megtakarítás, átláthatóbb cégméret, áthárítható felelősség jut eszébe. Fontos azonban, hogy a kiszervezés tervezésekor a fentieken kívül egy speciális munkajogi szabályt is figyelembe kell venni, annál is inkább, mert egy szabálytalan kiszervezés miatti munkaügyi per költségesebb lehet, mint a kiszervezéstől várt megtakarítás. Ennek elkerülése érdekében jelen cikkben a szabályozás elméleti hátterét, a cikk második részében pedig a gyakorlati működését vizsgáljuk a magyar, illetve uniós bírói gyakorlat alapján.
Az Európai Unió Bírósága („EUB”) a közelmúltban két döntésében is foglalkozott a forgalmi és helymeghatározó adatok megőrzésének a lehetőségének a kérdésével. Mint azt sokan tudják a személyes adatok kiemelt védelmet élveznek és azok megőrzésére csak meghatározott esetekben és módon van lehetőség. Kérdés azonban, hogy ezeknek az adatoknak a védelme vajon azokban az esetekben is elsőbbséget élvez-e, amikor bűncselekmények megelőzése céljából lenne rájuk szükség. Jelen cikkünkben az EUB nemrégiben kelt, fenti kérdésekkel foglalkozó ítéleteit fogjuk bemutatni, melyek a magyar szabályozás szempontjából is jelentőséggel bírnak.
A gazdasági élet egyre változatosabb szerződéseket hív életre, melyeket a polgári jogi kódexek nem szabályoznak. Jogvita esetén ilyenkor a bíróra hárul annak megállapítása, hogy a felek milyen szerződést kötöttek, és kell-e arra háttérjogként valamely Ptk.-ban nevesített szerződés szabályait alkalmazni. Egy friss ítélőtáblai döntésből, melyben az alperest irodánk képviselte, megtudhatjuk, hogy felhívhatja-e a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást nyújtó fél a megbízási szerződés szabályait kártérítési igényének megalapozására. A döntés fontosságát mutatja, hogy az a Bírósági Döntések Tára folyóiratban is közlésre került.
Irodánk kollégái 2022 szeptemberében meglátogatták esztergomi telephelyén megbízónkat, a TE Hungary-t. Csányi Zsolt cégvezető vezetett minket végig a gyártócsarnokok labirintusában, hogy testközelből is megtekinthessük a gyártási folyamatokat, illetve az új telephelybővítési projektet, melyben Irodánk nyújt teljes szerződési-, és építési jogi támogatást.
Az ismert mondás szerint hibázni emberi dolog. Így előfordulhat, hogy a munkáltató által előkészített szerződésbe elírás miatt olyan feltétel is bekerül, amely nem tükrözi a valós akaratát. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? És vajon elvárható a munkavállalótól, hogy felhívja a munkáltató figyelmét a hibára? A Kúria friss döntéséből megtudhatjuk a választ ezekre a kérdésekre.
EU-s állampolgárok és cégek a Cégtörvény 2022 augusztus 1-jei módosítása óta teljesen online, egy gyorsított eljárás keretében alapíthatnak korlátolt felelősségű társaságot, vagy az EU-ban bejegyzett társaság esetén magyarországi fióktelepet. Az új rendelkezés könnyítheti és gyorsabbá teheti a magyarországi cégalapítást. Jelen cikkünkben ismertetjük az online cégalapítás feltételeit.
Az üzleti életben sokszor előfordul, hogy a felek megkötnek egy jogviták esetére bírósági kikötést is tartalmazó szerződést, melyből aztán csak évek, sőt évtizedek múlva lesz jogvita. Milyen hatással van az időközben bekövetkezett jogszabály változás a bírósági kikötésre? A szerződéskötéskor, vagy a perindításkor hatályos szabályok szerint kell eldönteni, hogy alkalmazható-e a kikötés? A kérdéseket a Kúria egy közelmúltban hozott döntése alapján elemezzük.
Míg a jogkérdések felsőbb bíróságok általi felülvizsgálata általában megengedett a polgári per jogorvoslati szakaszaiban, a ténykérdések az eljárás elhúzódásának elkerülése érdekében már csak szűkebb körben vizsgálhatók felül. Így a több évtizedes hazai bírói gyakorlat alapján a bizonyítékok szabad mérlegelése általában már nem támadható sikeresen a Kúria előtt, csak kivételes esetekben. Irányadó-e a fenti szabály a 2018. óta hatályos új perrendtartás alatt is? Rövid cikkünkben a Kúria COVID-19 tárgyban hozott friss döntéslét elemezve válaszolunk a fenti kérdésekre.
Munkaidővel kapcsolatos cikksorozatunk zárásaként a munkaidővel kapcsolatban legtöbb vitát generáló kérdéshez, a rendkívüli munkaidő (köznapi nevén túlóra) problémaköréhez érkeztünk. Míg egy futószalag mellett dolgozó munkavállaló esetén legtöbbször evidens a többletmunka ellentételezése, vezetői, vagy előmenetellel kecsegtető pozíciókban sokszor a munkakör velejárójának tekintik és elvárják, hogy a munkavállaló „rugalmasan kezelje” a munkaidő kérdését. Cikkünkben utánajárunk, hogy a munkáltató jogszerűen mentesülhet-e a túlórával kapcsolatos bérpótlék fizetés alól.
A gazdasági életben a követelések átruházása mindennapos gyakorlat, azonban sokszor nem egyértelmű, hogy engedményezés esetén pontosan milyen jogok szállnak át a követelés új jogosultjára. Amennyiben a megszerzett követelés nem érvényesíthető a kötelezettel szemben, perelheti-e az engedményes a kötelezettet más jogalapon? Számítanak-e ilyenkor az engedményezésről szóló szerződés rendelkezései? A fenti kérdést a Kúria friss döntése alapján elemezzük.
Cikksorozatunk legutóbbi részében az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, vagyis a munkaidőkeret és az elszámolási időszak szabályait jártuk körül. Jelen cikkünkben azon esetköröket fogjuk megvizsgálni, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát részben vagy egészben a munkavállalóra engedi át. A COVID-19 járvány és az annak kapcsán elterjedt Home Office-ra tekintettel egyre népszerűbbé válik a munkaidő ilyen típusú beosztása, így fontosnak látjuk ezen intézmény megvizsgálását is.
Cikksorozatunk előző részében bemutattuk a munkáltató által történő egyenlő munkaidő-beosztást, mely legtöbbször a –munka világában alapvetésnek tekinthető– napi 8 órás munkarendet jelenti. A munkáltató hatékony működése azonban sok esetben nem oldható meg ebben a rendszerben és szükségessé válik a munkaidő szabadabb, a munkáltatói igényekhez jobban igazodó beosztása. Jelen cikkünkben az erre szolgáló munkajogi eszközzel, vagyis az egyenlőtlen munkaidő-beosztással és annak a megvalósítására szolgáló munkaidőkerettel és elszámolási időszakkal kapcsolatos szabályozást fogjuk körül járni, melyeket gyakorlati elterjedtségük ellenére igen kevesen ismernek.
A nemzetközi polgári perjog alapelve szerint az alperes általában csak a saját országa bíróságai előtt perelhető. Ez azonban nagyon megnehezíti a felperes dolgát, aki több, különböző országban lévő alperes ellen kívánja jogát érvényesíteni. Kiterjeszthető-e az egyik ún. horgony-alperessel szemben fennálló magyar joghatóság a többi külföldi alperesre is? Cikkünkben a 2018-ban hatályba lépő új szabályok gyakorlati alkalmazását elemezzük a Kúria friss döntése alapján.
Irodánk vezető partnere előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a Nemzetközi Magánjogi Tanszék szervezésében tartott konferencián az aszimmetrikus választottbírósági és joghatósági megállapodásokról.
Előző cikkünkben megvizsgáltuk a munkaidő kapcsán felmerülő alapfogalmakat, valamint tisztáztuk, hogy mikor is beszélünk munkaidőről, annak érdekében, hogy a munkaidő komplex rendszere könnyebben megérthető legyen. Jelen cikkünkben a beosztható munkaidő mennyiségét és beosztásának szabályait fogjuk körbejárni. Elsőként megvizsgáljuk, hogy pontosan milyen időtartamokkal gazdálkodhatunk, majd a munkaidő-beosztás fajtáit és a beosztással kapcsolatos követelményeket járjuk körbe.
A követelésbehajtás meghiúsulásának gyakori oka, hogy az adós cég ügyvezetője az évekig tartó pereskedés alatt elvonja a cég vagyonát majd „bedönti” a céget. Ilyen esetben a hitelezők egy speciális eljárásban az ügyvezetőtől követelhetik a kielégítetlenül maradt követeléseik megtérítését. Cikkünkben egy friss bírósági döntés apropóján vizsgáljuk, hogy ilyenkor az általában „sötétben tapogatózó” hitelezők hogyan tudják sikeresen bizonyítani az ügyvezető általi vagyonkimentést vagy egyéb visszaélést.
A Smartlegal blogon már korábban is előfordult, hogy egy összetett munkajogi témakört egy cikksorozaton keresztül mutattunk be. A munkáltatói felmondásról szóló sorozatunk után most a munkajog másik sarokkövét vizsgáljuk meg részletesen, mely kapcsán szintén számos tévhit kering a köztudatban, melynek adott esetben súlyos anyagi következményei lehetnek a munkáltató oldalán. Ez a munka-és pihenőidő, mely témakört változatosságára és összetettségére tekintettel több részes cikksorozatunkban elemzünk, hogy az olvasó átfogó képet kapjon.
Az EU Bíróság Adatvédelmi Pajzsot megsemmisítő 2020. évi ítélete alapján jelentősen megnehezült az EU-ból USA-ba személyes adatot továbbító cégek számára a GDPR-nek való megfelelés. Milyen változást fog hozni az EU-s cégeknek a múlt hónapban bejelentett új Transzatlanti Adatvédelmi Keretrendszer, melynek célja az Adatvédelmi Pajzs felváltása? Rövid cikkünkben bemutatjuk az új Keretrendszer alapelveit és választ adunk a fenti kérdésre.
Mint azt sokan tudják, abban az esetben, ha a munkáltató jogellenesen szűnteti meg a munkavállaló munkaviszonyát az ezzel összefüggésben okozott kárt meg kell térítenie. Azonban a megfizetendő összeget csökkenti az az összeg, amit a munkavállaló megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. A Kúria legutóbbi döntésében azt vizsgálta, hogy meddig terjed a munkavállaló fentiekkel kapcsolatos kárenyhítési kötelezettsége.
A 2018-ban hatályba lépő új polgári perrendtartás („Pp.”) egyik nagy újítása volt az ún. „anyagi pervezetés” intézményének bevezetése, mely keretében a bíró bizonyos feltételekkel „segítséget nyújthat” a feleknek annak érdekében, hogy a jogvita keretei minél hamarabb meghatározásra kerüljenek, és a per ésszerű időn belül lezárulhasson. Kiterjedhet-e a bírói segítségnyújtás arra, hogy a felperes milyen típusú keresetet terjesszen elő? A fenti kérdést a Kúria friss döntése alapján vizsgáljuk.
A Kúria legutóbbi döntésében azt vizsgálta, hogy az életkorra vonatkozó egyenlő bánásmód követelménye vizsgálható-e abban az esetben, amikor a munkáltató a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát pusztán a munkavállaló életkora miatt, indokolás nélküli felmondással szünteti meg. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy milyen választ adott a Kúria a fenti kérdés kapcsán.
Perelhető-e a jogi személy a munkavállalója, tagja, vagy megbízottja által okozott szerzői jogi jogsértésért amennyiben az elkövető a jogi személy tevékenységi körén belül eljárva követte el a jogsértést? Alkalmazható-e a személyiségi jogsértés kapcsán kialakult hazai bírói gyakorlat, mely hasonló esetben mind a jogi személy, mind az elkövető elleni perindítást lehetővé teszi? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést (BH 2022.1.15) és választ adunk a fenti kérdésekre.
A COVID-19 járvány következtében az otthoni munkavégzés és annak szabályozása elengedhetetlenné vált. Az eddigi „ideiglenes” szabályokat követően az Országgyűlés decemberben tartósan rendezte az otthoni munkavégzés kérdéseit azzal, hogy a jelenlegi szabályozás a veszélyhelyzet megszűnését követően a Mt.-ben él majd tovább. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb hatályos szabályokat.
A Kúria közelmúltbeli döntésében azt vizsgálta, hogy egy társaságnak elegendő-e e-mailben megküldenie a számláját az adósának, hogy nem fizetés esetén felszámolási eljárást indíthasson az adós ellen. Mennyire érvényesül a polgári eljárásjog szabad bizonyítási elve a fizetésképtelenségi eljárásban? Alkalmazhatók-e a felek közötti szerződésben meghatározott kézbesítési vélelmek? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésekre.
Irodavezetőnk, dr.Schmidt Richárd 2022. január 1. napjától választottbíróként szerepel a Bécsi Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság listáján.
„Strasbourgi pereskedés” helyett egy 2022. januártól hatályba lépő új jogszabály alapján egy hazai eljárásban lesz érvényesíthető a magyar állammal szemben a polgári perek elhúzódása miatti kártalanítási igény. Cikkünkben megvizsgáljuk a perelhúzódás kérdését hazai viszonylatban, majd bemutatjuk a jogsérelem orvoslására bevezetett új eljárást.
Amint az sokak számára ismert, a próbaidő tartama jellemzően 3 hónap szokott lenni. Sok munkáltató érzi azonban azt, hogy ennyi idő alatt nem mérhető fel megfelelően a munkavállaló rátermettsége. Így sokakban merül fel az a kérdés, hogy lehet-e ennél hosszabb próbaidőt kikötni, vagy a 3 hónapos próbaidőt meghosszabbítani, illetve van-e valamilyen más megoldás a fenti esetben? Cikkünkben megválaszoljuk a fenti kérdéseket.
Milyen feltételek fennállása esetén indíthat pert a kisebbségi tag a gazdasági társaságnak kárt okozó ügyvezetővel szemben a társaság nevében, ha a tagok többsége ezt nem támogatja? Megszorítóan, vagy tágan kell-e értelmezni e feltételek fennállását? Fenti kérdéseket a Kúria egy közelmúltban hozott döntése kapcsán elemezzük.
A munkáltatói felmondás indokairól szóló cikksorozatunk IV. részében már ismertettük a minőségi cserét, mint a munkáltató működésében felmerülő felmondási indokot. A minőség csere az ezen indokok közül talán a legkevésbé ismert, fontos azonban, hogy a munkáltatói felmondás indokolásnak a jogszerűséghez ebben az esetben is szigorú követelményeknek kell megfelelnie.
Irodánk vezetője dr.Schmidt Richárd online előadást tartott a New York-I Választottbírósági Egyezmény nemzetközi és hazai gyakorlatáról a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Jogi Szekciója és a Magyar Jogász Egylet szervezésében.
A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy jogszerű-e a munkáltató azonnali hatályú felmondása, ha abban a munkavállaló által a felmondást megelőzően elkövetett több, kisebb súlyú, már szankcionált jogsértésre hivatkozik. Rövid cikkünkben a Kúria döntését és a vonatkozó bírói gyakorlatot elemezzük.
A Kúria a közelmúltban döntött Megbízónk, egy BAFTA-díjas zeneszerző ügyében, aki egy francia céget perelt Magyarországon, mivel ez utóbbi a Megbízónk által szerzett zeneműveket online platformokon forgalmazott számítógépes játékokban jogsértő módon felhasználta. Amellett, hogy a magyar bíróságok rendelkeznek-e joghatósággal a külföldi alperesek által elkövetett határon átnyúló szerzői jogi jogsértések elbírálására, az ügy másik nagy kérdése az volt, hogy a Megbízónk által adott eredeti felhasználási engedély kiterjed-e a perbeli felhasználásokra. Cikkünkben a Kúria döntését elemezzük.
A versenytilalmi megállapodás lehetővé teszi a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek a védelmét a munkaviszony megszűnését követően is. Azonban a törvény szigorú követelményeket határoz meg a megállapodás kapcsán. Cikkünkben elemezzük a Kúria friss döntését, melyben az ellenérték pontos meghatározásának jelentőségét vizsgálta, hogy munkáltatóként minden esetben érvényes versenytilalmi megállapodást tudj kötni.
Az Európai Bizottság 2021 nyarán kettő adatvédelemi szabályozással kapcsolatos, új „általános szerződési feltételt” is kiadott, amelyek egyrészt a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelők és adatfeldolgozók közötti jogviszonyokra, másrészt pedig a harmadik országokba történő személyesadat-továbbításokra alkalmazhatók. Cikkünkben választ adunk azokra a kérdésekre, hogy mit szabályoznak ezek az ÁSZF-ek, miben különböznek a korábbi ÁSZF-ektől, illetve hogyan alkalmazhatja a vállalkozásod az új ÁSZF-eket?
Kolléganőnk, Vereb Anita a Magyar Munkajogi Társaság „A véleménynyilvánítás joga a munkaviszonyban” címmel meghirdetett vitaülésén tartott előadást a közösségi médiában közzétett munkavállalói vélemények bírói gyakorlatáról.
Érvényesíthet-e saját jogán kártérítési igényt egy gazdasági társaság tagja a társaságnak kárt okozó harmadik személlyel szemben, arra hivatkozva, hogy a társaságnak okozott kár egyben a tag társasági részesedésének értékét is csökkentette? Mennyiben korlátozható a bírósághoz való fordulás joga az igazságszolgáltatás hatékony működése érdekében? Cikkünkben a Kúria közelmúltbeli döntését elemezzük és választ adunk a fenti kérdésekre.
Irodánk vezetője, Schmidt Richárd LL.M webináriumot tartott az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodásokról, a Magyar Választottbírósági Egyesület, az Essec Business School és a Magyar Ügyvédi Kamara szervezésében
Munkáltató utasításának megtagadása, igazolatlan távollét, szándékos károkozás… Pár esetkör, amikor a munkavállaló elbocsátásának indokoltsága viszonylag könnyen megállapítható. Mi a helyzet azonban, ha a munkavállaló nem követ el a fentiekhez hasonló, kirívó kötelezettségszegést, azonban a munkatársai összeférhetetlennek tartják, nem tudnak vele együttműködni, netán tartanak tőle. Megalapozhatja-e az elbocsátást a másokkal összeférhetetlen, a munkahelyi légkört romboló viselkedés? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ a hazai bírói gyakorlat tükrében.
Kizárható-e elfogultság miatt a jogvita eldöntéséből bíró, ha korábban más ügyben kedvezőtlen ítéletet hozott a felperes számára? Megalapozhatja-e a bíróság elfogultságát, ha a felperes a bíróság egy korábbi döntését az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt „támadta meg”? Cikkünkben a Kúria közelmúltban hozott ítéletét elemezve válaszolunk a fenti kérdésekre.
Az elmúlt hetekben számos kérdés merült a koronavírus elleni védettségre vonatkozó, ún. „védettségi igazolvány”-ban feltüntetett adatok munkáltatói megismerésével kapcsolatban. Jogosult-e a munkáltató erre vonatkozó információt kérni a munkavállalójától, tárolhatja-e a munkavállalójára vonatkozó adatokat? Az alábbiakban többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója („Tájékoztató”) alapján.
Perelhető-e Magyarországon a Brüsszel I Rendelet alapján a külföldi székhelyű alperes nemzetközi adásvételi szerződés hibás teljesítése esetén, ha a teljesítés helye külföldön van? Megalapozhatja-e a magyar bíróság joghatóságát, ha az alsóbb fokú bíróság a per kezdetén kifejezetten megállapítja joghatóságát? Hogyan kell értelmezni az EXW kikötést a Brüsszel I Rendelet alapján? Cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük.
Egy munkavállaló hosszabb távolléte esetén gyakori, hogy a helyettesítésére határozott idejű munkaszerződéssel helyettest vesznek fel. Sajnos előfordul, hogy a helyettesített munkavállaló visszatérésekor munkajogi vita alakul ki. A cikkünkben bemutatott jogesetben a Kúria azt vizsgálta, hogy a helyettesítés végén hogyan szűnik meg a helyettes munkaviszonya. A cikkünkből megismerheted a Kúria döntését, illetve, hogy mikre figyelj munkáltatóként, hogy a helyettesítés lezárása zökkenőmentes legyen. (Cikkünkben a BH 2021.2.51 számon közzétett jogesetet ismertetjük)
A Kúria a közelmúltban úgy döntött, hogy egy korábbi jogerős ítélet kizárja, hogy a felperes azonos jogalapon egy újabb pert indítson olyan követelésrész vonatkozásában, melyet az előzményi perben nem érvényesített. Milyen hatással van a fenti döntés a feleket a polgári perben megillető rendelkezési jogra és a hazai próbaperek jövőjére? A fenti kérdéseket cikkünkben elemezzük.
Irodánk vezetője, dr.Schmidt Richárd nemzeti szakértőként vett részt az International Council for Commercial Arbitration (ICCA) által indított projektben, mely a távtárgyalások jogszerűségét vizsgálja nemzetközi választottbírósági eljárásokban.
A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság 2021. február 1. napjától választottbírói ajánlási listáján szerepelteti irodavezetőnket, dr. Schmidt Richárdot. A fenti esemény kapcsán kollégánk, dr. Vereb Anita egy rövid interjút készített Richárddal a választottbíráskodásról mint alternatív vitarendezési módról.
Három év után módosul a perek felgyorsítását előtérbe helyező, s emiatt a magyar jogászi szakma egyhangú véleménye alapján túlzottan formális megközelítésű, 2018. óta hatályos új polgári perrendtartás („Polgári Perrendtartás”). Mi a három legfontosabb újítás 2021. január 1. napjától? Elérhető-e ezzel a forma és tartalom közötti megfelelő egyensúly? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
A munkaviszony megszüntetése érzékeny terület, a folyamat pedig nem mindig zajlik zökkenőmentesen. Előfordul, hogy az események sodrában mindkét fél felmondást közöl, vagy a fél később megváltoztatja a korábbi nyilatkozatát. A munkáltatónak az ilyen helyzetekre is fel kell készülnie, hiszen nem ritka, hogy egy rosszul koordinált felmondás után a munkavállaló pert indít és a „kenyértörésre” végül a bíróság előtt kerül sor.
Az Európai Unió Bíróságának a közelmúltban abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a Booking.com-ra regisztrált szálloda perelheti-e saját tagállamában a Booking.com-ot erőfölénnyel való visszaélés miatt. Rövid cikkünkben az ügy hátterét és az Európai Unió Bíróságának döntését elemezzük.
A Kúria egy friss döntésében a munkáltatók széles körét érintő kérdésekkel foglalkozott. Egyrészt vizsgálta, hogy munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén kiterjed-e a felek joglemondása a versenytilalmi megállapodásból eredő igényekre. Másrészt a Kúria döntött arról, hogy érvényes-e a munkaszerződésben azon kikötése, amely alapján a munkavállaló a versenytilalmi megállapodás megszegése esetére előre meghatározott, 15 millió forintos kártérítést köteles fizetni a munkáltatónak. Rövid cikkünkben elemezzük a döntést.
Mióta 2020. nyár közepén az Európai Unió Bírósága (EUB) megsemmisítette a Privacy Shield-et és kérdésessé tette az általános adatvédelmi kikötések alkalmazhatóságát, arra vártunk, hogy az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) iránymutatást adjon arról, hogy hogyan lehet a GDPR-nek megfelelően személyes adatokat továbbítani az EGT-n kívülre. Az EDPB végre megtörte a csendet és kiadott egy 6 lépésből álló útmutatót, melyet jelen cikkben foglalunk össze.
Ismét nyakunkon a Black Friday – az időszak, amikor az internetes boltok és a fogyasztóvédelmi hatóság minden évben akcióba lendülnek. Mivel a rekordméretű kedvezményekről és GVH bírságokról már bizonyára Te is olvastál, cikkünkben arról lesz szó, hogy tudtod nélkül a saját vállalkozásod is könnyen a fogyasztóvédelem mezsgyéjére kerülhet, mely esetben a szerződésekre speciális szabályok vonatkoznak. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan ismerheted fel ezeket a helyzeteket és természetesen a kötelezettségekre is kitérünk.
Kiköthető-e érvényesen a bérleti szerződésben, hogy a bérlő a bérleti díj háromszorosának megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni, ha a bérleményt nem üríti ki a szerződés megszűnésekor? Az ilyen díj a bíróság által mérsékelhető kötbérnek minősül vagy objektív szankciónak? Rövid cikkünkben a Kúria egyik friss döntését elemezzük, választ adva a fenti kérdésre.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem szabályozza egyértelműen a dolgozók munkaviszonyának jogi kereteit, mely később munkajogi perhez vezet. Ez történt a Kúria által vizsgált esetben is, ahol a munkavállaló munkarendje kapcsán jogvita alakult ki, melynek tétje többmillió forint túlórapénz megfizetése a munkavállaló számára. Rövid cikkünkben elemezzük a Kúria döntését és levonjuk a következtetéseket, hogy munkáltatóként ne kerülj hasonló helyzetbe.
A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a következménye, ha munkáltatóként elmulasztod írásba foglalni a munkavállalód olyan munkaszerződését, amely próbaidő kikötést is tartalmazott. Érvénytelen, vagy érvényes ilyen esetben a próbaidő kikötése? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésre.
Habár az Egyesült Királyság már 9 hónapja kilépett az EU-ból, az év végéig tartó átmeneti időszak alatt még alkalmazandók az uniós jogszabályok a szigetország vonatkozásában, így a gyakorlatban még nem szembesültünk a Brexit utáni jogi környezettel. Az elhúzódó folyamat miatt könnyen elkerülheti az EU-ban tevékenykedő vállalkozások figyelmét, hogy 2021 januártól már nem továbbíthatnak személyes adatokat az Egyesült Királyságba úgy, ahogyan eddig tették. Az év végéig viszont még van idő rendezni a szigetországba történő adattovábbítás jogszerűségét, az erre vonatkozó lehetőségeket rövid cikkünkben elemezzük.
2020 szeptemberétől megváltoztak a felnőttképzések szervezésére, illetve a felnőttképzőkre vonatkozó szabályok. A korábbi rendelkezésekhez képest egyrészt lényegesen több képzés minősül felnőttképzésnek, illetve sokkal több kötelezettséggel is jár egy-egy felnőttképzés lebonyolítása. A módosítások szinte minden munkáltatót érintenek, akik valamilyen képzést szerveznek a munkavállalóik számára. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a felnőttképzéssel kapcsolatos legfontosabb változásokat.
A határon átnyúló online gyógyszerrendelés visszatérő téma az Európai Unió Bírósága előtt. Ez nem véletlen, hiszen a gyógyszerkereskedelem valamennyi tagállamban szigorúan szabályozott terület, ami könnyen ellentétbe kerülhet a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó EU alapelvvel, a túlzott nemzeti korlátozások „árát” pedig végső soron a fogyasztók fizethetik meg. Cikkünkben az Unió Bíróságának az elv korlátozhatóságával kapcsolatban született friss döntését ismertetjük.
Tipikus esetben a felek között határozatlan időtartamra jön létre a munkaviszony, azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor bizonyos, például gazdasági okok miatt célszerű határozott időre szerződni. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy munkáltatóként mire kell figyelni, ha határozott idejű munkaszerződést kötünk.
Messi ismét bekerült a jogi hírekbe, ezúttal nem az adózási ügyei miatt. Szeptemberben lezárult a világhírű labdarugó 2011 óta tartó mérkőzése, mely a stadionok helyett az EU védjegyhivatala előtt zajlott. A meccsből Messi került ki győztesen, mivel az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy jelentős hírneve miatt annak ellenére bejegyezhető a neve védjegyként, hogy az több korábbi védjegyre is hasonlít, ami egyébként kizáró okot jelent. Rövid cikkünkben ismertetjük az ügy részleteit és jogi jelentőségét.
Milyen kockázatokkal jár, ha a munkavállalót - cégcsoporton belül vagy kívül - átmenetileg más munkáltatónál is foglalkoztatják? Létrejön-e új jogviszony, jár-e külön díjazás a munkavállalónak, vagy a régi munkaviszony keretében kell értékelni a munkavégzést? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és összefoglaljuk, hogy munkáltatóként mire érdemes figyelned akkor, ha a dolgozódat átmenetileg nem a munkaszerződés szerint kívánod foglalkoztatni.
Az angol jog választásának minősül, ha a fél egy magyarországi projekt miatt először Londonban indít pert? Milyen súllyal esnek latba a felek eljárásjogi cselekményei a szerződésre irányadó jog választása körében? Cikkünkben a Kúria egyik közelmúltbeli döntését elemezzük, amelyben többek között a hallgatólagos jogválasztás kérdésével foglalkozott.
Újabb fordulatot vett a 2015-ben sajtóvisszhangot is kiváltó, a földbérleti díjak egyoldalú emelését lehetővé tevő törvénymódosítás körül kialakult jogértelmezési vita. A Kúria egy tavaszi döntésében ugyanis ─az Alkotmánybíróság korábbi döntését figyelmen kívül hagyva─ mellőzte a vita tárgyát képező rendelkezés alkalmazását egy jogkérdés eldöntésekor. Cikkünkben szó lesz a döntés jelentőségéről, továbbá a két „csúcs-bíróság” közötti ellentétről.
A Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben nem követeli meg a felmondás indokolását. De mi a helyzet akkor, ha a munkáltató ennek ellenére mégis megindokolja a felmondást? A Kúria friss döntésében egy próbaidő alatt gyakorolt azonnali felmondás kapcsán vizsgálta a fenti kérdést. Rövid cikkünkben elemezzük a döntést.
Visszatartható a munkavállaló munkabére egy folyamatban lévő belső vizsgálat miatt? Elegendő-e a munkáltató gyanúja, hogy a munkavállaló kárt okozott, vagy ilyen esetben a kifizetést nem lehet megtagadni? Rövid cikkünkben röviden elemezzük a Kúria friss döntését és választ adunk erre a kérdésre.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) közelmúltbeli, az EU-USA Adatvédelmi Pajzsot érvénytelenítő ítélete számos kérdést felvetett a személyes adatok nemzetközi továbbításával kapcsolatban. Azok a cégek, akik rendszeresen továbbítanak személyes adatokat az Egyesült Államokba és USA-beli szolgáltatókat használnak, bizonyára felteszik maguknak a kérdést: megtehetjük ezt a továbbiakban is? Ha nem, akkor mit csináljunk most? Rövid cikkünkben összefoglaljuk az EUB ítéletét és a jelenlegi helyzetet.
Az Európai Unió elfogadta az ún. P2B (Platform-to-business) rendeletet, mely fokozottabb védelmet biztosít a cégeknek az erőfölényes helyzetben lévő online közvetítő szolgáltatókkal szemben mint például az Amazon, eBay, Booking.com, vagy hasonló online piacterek. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a 2020. július 12-től alkalmazandó Rendelet fontosabb előírásait.
Az Európai Unióban lakóhellyel, székhellyel rendelkező személyek a Brüsszel I Rendelet védelmének köszönhetően csak kivételesen perelhetők más tagállam bírósága előtt. Ilyen kivétel a fél által kötött szerződés teljesítésének helye. Vajon alkalmazható-e a fenti kivétel a fél törvényes jogutódjára is például örökösére? A Kúria egy friss döntésében a fenti kérdésre adott választ, melyet cikkünkben elemzünk.
Egy korlátolt felelősségű társaság „induló vagyonát” a törzstőkéje adja, ami a tagok által szolgáltatott törzsbetétekből tevődik össze. Mivel a tagok az alapítást követő időpontot is meghatározhatnak az egyes törzsbetétek teljesítésére, előállhat olyan helyzet, hogy a tag később már nem, vagy csak részben tudja befizetni a törzsbetétjét. Tekintve, hogy ez számos nem kívánt következménnyel jár, a tőkeprobléma rendezése valamennyi érintett közös érdeke, melynek lehetséges módjait cikkünkben összegezzük.
Jogellenessé teszi-e a munkáltatói felmondást az, ha a munkáltató ahhoz a feltételhez köti az írásbeli felmondás átadását, hogy a munkavállaló elismeri az átvétel tényét? Mi történik, ha a munkavállaló emiatt nem veszi át a felmondást? A Kúria legutóbbi döntése alapján a fenti kérdésekre adunk választ cikkünkben.
Magyarországon minden idők legmagasabb összegű bírságát szabta ki az adatvédelmi hatóság, a NAIH a GDPR megsértése miatt a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. ellen. Lássuk mi vezetett a 100 Millió Forint összegű bírsághoz.
A 2018. évben elfogadott külföldi befektetéseket korlátozó jogszabály után a koronavírusra tekintettel Magyarország tovább szigorítja a külföldiek hazai befektetéseit. Az új rendelet kibővíti a bejelentési kötelezettség alá tartozó befektetések körét, illetve bírságot is bevezet. Cikkünkben bemutatjuk a rendelet legfontosabb rendelkezéseit.
A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben módosultak a polgári peres eljárások szabályai: a legfontosabb eltérés az volt, hogy a bíróságok vagy egyáltalán nem, vagy csak elektronikus úton tartottak tárgyalásokat. A járvány mérséklődésére tekintettel 2020. június 1-től a peres eljárások – kisebb eltérésekkel – visszatérnek a „normális” kerékvágásba. Rövid cikkünkben összefoglaljuk az új szabályokat.
A Munka Törvénykönyve szerint amennyiben a vezető jogellenesen szünteti meg munkaviszonyát, a munkáltató automatikusan 12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítésre jogosult, a tényleges kár bizonyítása nélkül. Vajon fordított esetben is alkalmazható ez a szabály? Cikkünkben ismertetjük Kúria friss döntését, mely választ ad a kérdésre.
A Kormány 2020. március 11. napján hirdette ki a koronavírus miatti veszélyhelyzetet Magyarországon . Az elmúlt két hónapban közel 100 kormányrendelet született a járvánnyal kapcsolatban, melyek közel harmada gazdasági jellegű intézkedés. Cikkünkben ꟷa teljesség igénye nélkülꟷ összegezzük a vállalkozásokat érintő legfontosabb intézkedéseket, hogy a gazdasági szereplők átfogó képet kaphassanak a különböző területeken igénybe vehető kedvezményekről és könnyítésekről.
Vezető állásúnak számít-e a munkavállaló, ha a felek a munkaszerződésben vezetőnek minősítik ugyan a dolgozót, de a Munka Törvénykönyvének rossz rendelkezésére utalnak? Vajon a felek akarata, vagy szerződéses nyilatkozata bír ilyenkor elsőbbséggel? Jelen cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük.
A Kúria egy közelmúltban közzétett döntésében azt vizsgálta, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondásának alapos indoka lehet-e, ha a munkavállaló a munkáltató egyik tevékenységéhez szorosan kapcsolódó holnapot működtet. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a Kúria döntését és röviden elemezzük, hogy munkáltatóként milyen tanulságokat vonhatsz le az ügyből.
Az utóbbi hónapokban a sajtót uralják a koronavírussal kapcsolatos hírek, így kevesebb figyelem fordult egy 2020. április 1. napjától hatályba lépő törvényre, mely alapjaiban reformálja meg a bíró alkotta jog szerepét a magyar jogrendszerben. Miért került sor erre a jogtörténeti szempontból mérföldkőnek számító lépésre? Mennyiben jelenti ez az angolszász „precedens rendszer” importját és milyen hatásai lesznek? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.
Az elmúlt hetekben a koronavírus miatt életbe léptetett intézkedések érintették az ingatlan végrehajtási eljárásokat is. Az erre vonatkozó Kormányrendelet több segítséget is nyújt a Veszélyhelyzet miatt bajba került adósoknak a nehéz időszak átvészeléséhez, és közvetetten módon a már folyamatban lévő ingatlan végrehajtásokat is érintheti, mely rontja a hitelezők esélyeit, hogy követelésük ésszerű időben kielégítést nyerjen.
A koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben számos európai országban munkahely-mentő intézkedésként az állam átvállalja a munkavállalók bérének egy részét. A Kormány Nagypénteken megjelent – és április 21. napján már módosított – rendelete alapján végre Magyarországon is lehet állami támogatást igényelni rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás esetére. Cikkünkben a támogatás jellemzőit, valamint az igénybevétel legfontosabb feltételeit mutatjuk be.
Miközben világszerte igyekeznek megfékezni a járvány terjedését, már most látható, hogy teljes gazdasági szektorok kerültek nehéz helyzetbe, mely a társaságok szerződéseire is hatással van. Számos vállalkozás kezdeményezi a válságra tekintettel az általa bérelt helyiség bérleti díjának csökkentését. Kérdés, hogy van-e más lehetőség a módosításra, ha a feleknek nem sikerül megegyezniük.
A koronavírus járvány és az emiatt elrendelt veszélyhelyzet a polgári és gazdasági peres eljárásokat is érinti. Rövid cikkünkben összefoglaljuk, hogy milyen változásokkal kell számolni a folyamatban lévő és megindítani tervezett eljárásokban.
A koronavírus járvány az egész világon érezteti áldatlan hatását, szinte nincs olyan szektor, amelyet a vírus hatásai ne ráztak volna meg. Ebben a nehéz helyzetben a magyar munkáltatók számára is kérdéses, hogyan gazdálkodjanak erőforrásaikkal és hogyan védjék meg a dolgozóikat. A kormány 2020. március 19. napjától hatályos rendelete néhány olyan eszközt ad a munkáltatók kezébe, amely segíthet működésük optimálisabb megszervezésében és a védekezésben. Rövid cikkünkben ezeket foglaljuk össze.
Minősülhet-e a felek peres eljárásban tanúsított magatartása hallgatólagos jogválasztásnak a Róma I. Rendelet alapján? A Kúria friss ítéletét cikkünkben elemezzük.
A világszerte terjedő koronavírus járvány a gazdaságban is egyre komolyabb problémákat okoz, az érzékeny szektorokban tevékenykedő vállalkozásoknak akár hónapokig tartó teljes bevételkieséssel kell számolniuk. A kormány emiatt bizonyos ágazatokban tevékenykedő vállalkozások helyiségbérleti szerződéseire vonatkozóan felmondási és áremelési tilalmat vezetett be. Az intézkedés kapcsán több jogi bizonytalanság is felmerül, rövid tájékoztatónkban ezekről is szó lesz.
A koronavírus immár Magyarországon is megjelent: jelen cikk írásakor 9 fertőzött és 67 karanténban elkülönített személyt tartanak nyilván. A vírus miatt a munkáltatóknak is fájhat a feje, sokszor nem egyértelmű ugyanis, hogy hogyan kell kezelni a helyzetet munkajogi szempontból. Rövid cikkünkben pár jellemző eset bemutatásán keresztül ismertetjük a vonatkozó munkajogi szabályokat.
A 2020 januárjában Kínából induló koronavírus komoly hatást gyakorol az egész világgazdaságra, ezen belül az árukereskedelemre. Vajon a járvány olyan vis maior esemény, mely automatikusan mentesít a nemzetközi adásvételi szerződés késedelmes vagy nem teljesítéséből eredő felelősség alól? A jelen cikk keretében erre a kérdésre adunk választ Bécsi Vételi Egyezmény és bírói gyakorlata alapján.
A munkáltató általi felmondásról szóló cikksorozatunk a befejező részéhez érkezett. A jelen cikkben konkrét esetek alapján vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mégis milyen kötelezettségszegés alapozza meg az azonnali hatályú felmondást, azaz mit kell érteni az Mt. szerinti „lényeges kötelezettség jelentős mértékű megszegése” alatt.
Lehet Magyarországon pert indítani, annak ellenére, hogy a felek egy Európai Unión kívüli külföldi bíróság joghatóságát kötik ki, mely az egyik fél részére opcionális? A fenti kérdést, mely az ilyen aszimmetrikus joghatósági megállapodások negatív hatásainak problémáját veti fel, a Kúria egy friss ítéletében válaszolta meg, melyet cikkünkben elemzünk.
Az európai adatvédelmi hatóságok az elmúlt hónapokban sem tétlenkedtek, munkásságukból öt érdekes közelmúltbéli ügyet gyűjtöttünk össze. Az adatvédelmi hatóság rendkívül széles mérlegelési jogkörét jól mutatja, hogy volt olyan eset, ahol a tagállami hatóság csak 2.000 Euro bírságot szabott ki a GDPR megsértése miatt, de akadt olyan cég is amelyet 11,5 Millió Euro összegre büntettek! Folytasd az olvasást, ha szeretnéd megtudni, hogyan kerüld el a hasonló drága hibákat.
A munkáltató általi felmondást bemutató cikksorozatunk utolsó két részében a munkavállalóval szemben alkalmazható legsúlyosabb szankciót, az azonnali hatályú (korábban: rendkívüli) felmondást ismertetjük. Erre általában súlyos incidensek miatt kerül sor, ezért sok munkáltató abban bízik, hogy náluk nem lesz szükség a jogintézmény alkalmazására. De, mint tudjuk, az ördög nem alszik, és a részletekben rejlik, így a munkáltatónak erre a „forgatókönyvre” is fel kell készülni a további kellemetlenségek elkerülése érdekében.
Érvényesíthető-e kötbér késedelem miatt, ha a jogosult nem tesz azonnal jogfenntartó nyilatkozatot? Vagy csak a jogosult kifejezett joglemondó nyilatkozata zárja ki a kötbér érvényesíthetőségét? Cikkünkben a Kúria egy friss, építőipari jogvitában hozott döntését elemezzük, melyben a legfőbb bírói fórum a régi Ptk. alapján az angolszász jogból ismert „estoppel” elvet látszik érvényesíteni, annak ellenére, hogy az új Ptk. szabályozása ezzel ellentétes.
Cikksorozatunk korábbi részeiben bemutattuk, hogy a munkavállaló magatartásától kezdve az átszervezésig számos jogszerű indoka lehet a munkáltató általi felmondásnak. Viszont hiába a jogszerű indok, a munkaviszony nem szüntethető meg, amennyiben a munkavállaló az Mt. által biztosított felmondási védelem alatt áll. Jelen cikkünkben ezeket ismertetjük.
Vizsgálható-e hivatalból egy határon átnyúló követelés tisztességtelensége fogyasztói szerződés esetén egy olyan egyszerűsített eljárásban, mint az Európai Fizetési Meghagyás? Cikkünkben az Európai Unió Bíróságának a Bondora ügyben hozott friss ítéletét és annak a határon átnyúló követelésbehajtásra gyakorolt lehetséges hatásait elemezzük, kitérve a magyar jogi szabályozásra is.
Rendszeresen találkozni olyan esetekkel, amikor az adós „lelép a pénzzel”, az építési vállalkozó „eltűnik”, vagy az adós vállalkozást „kiürítik”. A fizetés elmaradása alapvetően szerződésszegést jelent, mellyel szemben polgári jogi úton lehet fellépni. Amennyiben viszont az ügylet mögött átverést gyanítunk, a nemfizető adós ellen akár büntetőeljárás is kezdeményezhető, többek között csalás miatt. Cikkünkben ez utóbbi esetet elemezzük.
A munkáltatói felmondás indokairól szóló cikksorozatunk korábbi részeiben ismertettük a jogszerű indokolás általános szabályait, majd a munkavállaló miatti felmondás rendszerét. Ez viszont még mindig csak az egyik fele a teljes képnek. Ugyanis, a munkáltató sok esetben saját működésére hivatkozva bocsát el dolgozókat, amikor átszervezést, „leépítést” hajt végre. Az indokolásnak ezekben az esetekben is szigorú szabályoknak kell megfelelni a jogszerűséghez, melyeket cikkünkben ismertetünk.
Közelmúltban közzétett döntésében az Adatvédelmi Hatóság (NAIH) a munkahelyi e-mail fiók magáncélú használatának és ellenőrzésének kérdéseivel foglalkozott. Mivel a téma minden olyan munkáltatót érinthet, aki a munkavégzés céljára e-mail fiókot bocsát a dolgozói rendelkezésére, rövid cikkünkben összefoglaljuk a döntés legfontosabb megállapításait.
Irodánk vezető partnere előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a Nemzetközi Magánjogi Tanszék szervezésében tartott konferencián a választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jogról.
Elbocsájthatod a munkavállalód, ha titkos kamerafelvétel bizonyítja, hogy lopott? E kérdésre az Emberi Jogok Európa Bírósága egy közelmúltban hozott döntésében igenlő választ adott, mely azonban kérdéses, hogy mennyire egyeztethető össze az EU-ban egyre erősödő adatvédelemmel, különösen Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) hatálybalépését követően.
Előző cikkünkben bemutattuk, milyen esetekben mondhat fel a munkáltató a munkavállaló nem megfelelő magatartása vagy hozzáállása miatt. Viszont mi van akkor, ha a munkavállaló nem a rossz hozzáállása miatt végez hibás munkát vagy nem hozza az elvárt eredményeket, hanem mert nem rendelkezik a munkakör megfelelő ellátásához szükséges tudással vagy képességekkel. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? Cikkünkben többek között ezen kérdéseket vizsgáljuk.
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkáltató gazdasági érdekei és a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jog között? Korlátozhatja a munkáltató a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát és megszüntetheti a munkaviszonyt egy blogbejegyzés miatt? Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) ezekkel a kérdésekkel foglalkozott egy friss döntésében, amelyet egy magyar kérelmező ügyében hozott. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a tényeket és a Bíróság megállapításait.
Habár a jelenlegi magyar munkaerőpiaci viszonyok mellett a munkáltatók általában igyekeznek megtartani a munkavállalókat, előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkavállaló magatartása vagy hozzáállása nem teszi lehetővé a munkaviszony fenntartását. Cikkünk előző részéből kiderült, hogy a munkáltató általi felmondás közel sem egy egyszerű lépés, hiszen a jogszerű indokolásnak számos kritériumnak meg kell felelni. Jelen cikkünkben a felmondás indokai közül a munkavállaló magatartása miatti okokat ismertetjük.
Bizonyára senki előtt sem ismeretlen az a jelenség, amikor egy honlap betöltésekor felugrik az ablak és arról tájékoztatnak bennünket, hogy a honlapon sütiket használnak. A GDPR hatályba lépése óta pedig még inkább kiemelt téma lett a „sütizés”. Nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) is a sütiknek szentelte figyelmét. Olvasd el rövid cikkünket, ha a honlapodon te is használsz sütiket és tudni szeretnéd, hogy mire érdemes figyelni az EUB új döntésének fényében.
Egy munkaviszonynak a fizetéstől kezdve a szabadság kiadásáig számos érzékeny pontja lehet, ám a munkaügyi viták legtöbbször a munkáltatói felmondás, pontosabban annak indokai miatt alakulnak ki. Tekintettel arra, hogy az indokolás elmaradása vagy hiányossága a felmondás - komoly anyagi következményekkel járó - jogellenességét eredményezi, több részes cikksorozatunkban ismertetjük a felmondás indokolásának szabályait és a magyar bíróságok ezzel kapcsolatban kialakított gyakorlatát. A sorozat első részében a felmondás indokolására vonatkozó általános szabályokat mutatjuk be.
Akár hetente, akár évente egyszer, akár egy másik kontinensre, akár a város túloldalára, a munkaügyben történő utazás szinte minden munkaviszonyt érint. A jelentősége ellenére a magyar szabályozás nem egyértelmű az utazással kapcsolatban, mely bizonytalanság könnyen egy kellemetlen munkaügyi vita okozója lehet. Ennek elkerülése érdekében jelen cikkünkből megtudhatod, hogy vajon céged szabályosan jár-e el a céges utazások elszámolásakor.
Az építőipari jogviták hazai bírói gyakorlatában az elmúlt években egyre inkább kirajzolódik a gyengébb fél védelmének szándéka. A Kúria már korábban is védelmébe vette az alvállalkozókat bizonyos feltételek semmissé nyilvánításával, friss döntése azonban még több kockázatot telepít a fővállalkozóra. Milyen mozgástere marad egy fővállalkozónak egy hazai építési projekten? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.
Nemzetközi szinten tevékenykedő vagy külföldi hátterű cégek esetében mindennapos, hogy idegen nyelvű dokumentumokkal kell dolgozni, illetve, hogy az ügyvezető külföldön ír alá céges nyilatkozatokat és szerződéseket. Habár a cég mindennapjaiban ennek nincs különösebb jelentősége, más a helyzet, ha a külföldön kelt vagy idegennyelvű iratot bíróság előtt, vagy más jogi eljárásban akarod felhasználni, hiszen a dokumentumnak ilyenkor külön szabályoknak kell megfelelni. Rövid cikkünkben bemutatjuk, mikre kell figyelned, ha külföldi iratot akarsz felhasználni a magyar hatóságok előtt.
A munkáltatók sokszor alkalmaznak versenytilalmi megállapodást, de azt munkaügyi bíróságok gyakran érvénytelennek minősítik. Lehet-e például a megállapodás „ára” egy tanfolyam? Vagy mi a teendő, ha évek múltán kiderül, hogy a megállapodással érintett kolléga már nem jelent komoly veszélyt cégedre?. A Kúria most kiadott véleményében értelmezi a versenytilalmi megállapodásokra vonatkozó szabályokat, melyet ebben a cikkünkben foglalunk össze.
A bizalomvesztés a munkáltatók által gyakran alkalmazott olyan felmondási ok, melyet a Munka Törvénykönyve nem határoz meg, így a bírói gyakorlatra marad, hogy azt tartalommal töltse ki. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy a munkaügyi bíróságok gyakorlatában milyen esetben volt megalapozott a bizalomvesztésre alapított elbocsátás.
Hiába állsz nyerésre egy perben, vagy van akár a kezedben a nyertes ítélet, ha adósod időközben megszűnik. Ilyenkor a „nyertes” ítélet csak egy értéktelen papírdarab lesz, hiába költöttél a követelésbehajtásra súlyos összegeket. Rövid cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb szabályokat és határidőket, nehogy a pernyertesség ellenére üres kézzel állj az adósod elleni behajtás végén.
A Kúria nyáron egy olyan ügyben hozott döntést, amelynek központi kérdése az volt, hogy jogszerű volt-e munkavállaló munkavégzés céljára használt telefonjának ellenőrzése a munkáltatója által. Bár a GDPR hatálybalépése miatt a jogszabályi környezet részben módosult, ennek ellenére a döntés érdekes tanulságokkal szolgálhat. Olvasd el rövid cikkünket, ha tudni szeretnéd, hogy ellenőrizheted-e a dolgozód munkavégzésre használt telefonját.
Az Amazon nevét mostanában leginkább a brazil erdőtüzek miatt lehetett gyakran hallani, de ha webshopot üzemeltetsz, vagy még csak tervezed, jobban fog érdekelni az Amazon luxembourgi ügye. Az Európai Unió Bírósága ugyanis nyáron ítéletet hozott az internetes kiskereskedelmi óriás kommunikációs rendszere kapcsán, melyből kiderül, hogy egy webshopnak milyen módon kell biztosítani a kapcsolattartást az online vásárlókkal.
Az Európai Unió Bírósága a nyári szünet előtt döntést hozott egy a Facebook-ot is érintő adatvédelmi kérdésben. A döntés érdekes és tanulságos lehet mindenki számára, aki a honlapján elhelyezi a Facebook „Tetszik” gombot. Rövid cikkünkben a Bíróság legfontosabb megállapításait foglaljuk össze.
Eddig kevés bosszantóbb dolog volt egy magyar cég számára, annál, hogy az üzleti partner által meg nem fizetett követelés után is be kellett fizetni az ÁFA-t a költségvetésnek, még akkor is, ha az adós végül soha nem fizette ki a követelést. Szerencsére 2020-tól a fenti szabályok módosulnak és lehetőség lesz a behajthatatlan követelés már befizetett ÁFA tartalmának visszatérítésére. Ennek részleteit foglaljuk össze cikkünkben.
Úgy folytatni a kamerás megfigyelést, hogy az a GDPR-nek is megfeleljen, elég nagy kihívást jelent a magyar cégek számára. A GDPR-megfelelés egyik leglényegesebb területe, hogy az adatkezelő milyen tájékoztatást nyújt az érintetteknek (pl. a munkavállalóknak vagy a vevőknek) a kamerázásról. Szerencsére az Európai Adatvédelmi Testület, az EU adatvédelmi hatósága a közelmúltban közzétette a témával kapcsolatos iránymutatást. Olvasd el rövid cikkünket, hogy megtudd, mit kell feltétlenül tartalmaznia a kamera adatkezelési tájékoztatódnak.
Az üzleti életben gyakori probléma, hogy a másik fél nem fizeti meg a kiszámlázott tételeket. Miután eleged van a fizetési ígéretekből, elérkezik az idő, hogy nyomást gyakorolj az adósodra. Ilyenkor vagy megbízol egy ügyvédet, vagy a „gyors, olcsó, de mindemellett hatékony” szolgáltatásokat hirdető behajtó cégek egyikéhez fordulsz. Vajon tényleg hatékony megoldást kínálnak a követeléskezelő cégek? Neked megéri behajtó cégre bízni a követeléskezelést? Rövid cikkünkben bemutatunk három érvet, amiért szerintünk érdemesebb ügyvédre bíznod a tartozás behajtását.
Pár nap híján egy évvel a GDPR hatálybalépése után az Adatvédelmi Hatóság kiosztotta az eddigi legmagasabb összegű adatvédelmi bírságot Magyarországon. A célpont nem más, mint a legnagyobb magyar fesztiválszervező cég, akinek a közönség a SZIGET, a VOLT és a Balaton Sound fesztiválokat is köszönheti. A NAIH a fesztiválokon alkalmazott beléptetés folyamatát, illetve az ennek során végzett adatkezeléseket vette górcső alá. Rövid cikkükben összefoglaljuk, hogy milyen hibákat tárt fel a NAIH.
A felszámolási eljárás kezdeményezése a követelésbehajtás hatékony eszköze, hiszen a Csődtörvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az adós a felszámolást csak a követelés megfizetésével kerülheti el. Épp ezért felszámolás megindítása esetén az egyik gyakori adósi védekezés a beszámításra történő hivatkozás. De vajon korlátlanul hivatkozhat-e az adós beszámításra, ha felszámolás indult ellene? Rövid cikkünkben erre a kérdésre válaszolunk.
Szeretnél szót vagy szlogent védjegyként bejegyeztetni? Jobb, ha vigyázol, hogy milyen kifejezéseket használsz, mert ha túl általános és leíró jellegű, az problémát okozhat a bejegyzésnél, vagy később, ha valaki a védjegyedet használni szeretné. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy miért fontos, hogy egyedi védjegyet válassz magadnak.
Az üzleti életben egy-egy szerződés aláírása vagy nyilatkozat megtétele a cég nevében rutin feladatnak számít. A „gépies” folyamat során a felek sokszor nem is vizsgálják, hogy a másik fél részéről aláíró személy valóban jogosult-e a cég képviseletére. Létrejön-e a szerződés, ha az aláíró személy nem jogosult a képviseletre, vagy a képviseleti joga korlátozott? Ki, kitől és mit követelhet ilyen esetben? Cikkünkből többek között ezekre a kérdésekre kaphatsz választ.
Milyen alapon lehet töröltetni az olyan védjegyet, amely teljesen megegyezik egy világhírű focista nevével? Milyen tényezőket kell figyelembe venni annak eldöntésekor, hogy a védjegy jogosultja rosszhiszemű volt-e a bejegyzéskor? Az Európai Unió Bírósága egyik friss döntésében választ adott ezekre a kérdésekre, mi pedig röviden összefoglaljuk az ítéletet.
A munkaviszony egyik sarokköve mindkét fél számára a bérezés. Nem újkeletű jelenség, hogy a munkáltató az alapbér emelése helyett más módon kíván magasabb összeget juttatni az alkalmazottnak, akár a rugalmasság, akár az adóoptimalizálás szempontja miatt. Az így születő, sokszor „félhivatalos” megoldások mindkét fél számára veszélyesek lehetnek, mivel egy rosszul végződő munkaviszony könnyen egy munkaügyi per kezdete lehet. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan oldhatod meg rugalmasan a bérezés kérdését a szabályoknak való megfelelés mellett.
Az Európai Unió Bírósága 2019 májusában ismét elítélte a 2014-ben hatályba lépett Földtörvényt, mely kártalanítás nélkül törölte el a termőföldeken fennálló haszonélvezeti jogokat. Mi a „hozzáadott értéke” ennek a második európai ítéletnek és miért fontos azok számára akik kártérítést remélnek az elvesztett haszonélvezeti jogok miatt?
Idén májusban részt vettünk az International Law Firms (ILF) ügyvédi hálózat európai konferenciáján Milánóban, ahol irodavezetőnk, Schmidt Richárd tartott előadást az ILF tagjainak az európai adatvédelmi jog legújabb fejleményeiről. A prezentáció elsősorban a különböző európai országok nemzeti adatvédelmi hatóságai által a GDPR első évében kiszabott bírságokra és az azokból levonható tanulságokra koncentrált.
Éppen bértárgyalást folytatsz egy új belépő kollégával? Bár a munkabér szabad megállapodás tárgya, munkáltatóként arra is figyelned kell, hogy ne alakuljon ki indokolatlan bérkülönbség a dolgozóid között. Rövid cikkünkben bemutatjuk a Kúria friss döntését, amely iránytűként szolgálhat az egyenlő munkáért egyenlő bér elv alkalmazása során.
A Kúria ítéletet hozott egy olyan munkajogi kérdésben, ahol a vita tárgyát az képezte, hogy a munkavállaló magánéletéhez a munkáltató milyen okból és milyen mértékben férhet hozzá, és ezt az információt hogyan használhatja fel. Ha munkavállalókat alkalmazol, az ő személyes adatait óhatatlanul kezeled nap mint nap. Ez az ítélet így iránymutatóként szolgálhat, hogy meddig mehetsz el a munkavállaló adatainak kezelésében, ha szenzitív adatokról van szó.
Védjegybitorlás-e az, ha a védjegyhez hasonló megjelölést másik áruosztályba tartozó terméken helyezik el? Felléphet-e ilyen esetekben a védjegyjogosult az állítólagos bitorló ellen? Az Európai Unió Bírósága ezekre a fogas kérdésekre adott választ friss döntésében, melynek főszereplője egy védjegybitorló fogkrém volt. Cikkünkben összefoglaljuk a Bíróság ítéletét.
Nem áprilisi tréfa, hogy majdnem egy évvel a GDPR hatályba lépése után, április 1-jén az Országgyűlés végre elfogadta a GDPR “végrehajtási” törvényt. A törvény a magyar jogrendszer számos területét harmonizálja a GDPR-el, ugyanis több mint 80 jogszabályt módosít. Rövid cikkünkben összegyűjtöttük az 5 legfontosabb változást.
A Kúria friss döntésében a központi kérdés az volt, hogy hogyan kell meghatározni a munkaszerződésben a munkavégzés helyét. Első ránézésre mi sem egyszerűbb ennél, és talán meglepőnek tűnhet, hogy egy ilyen kérdés eljut a legmagasabb bírói fórumhoz. A döntést összefoglaló rövid cikkünkből azonban kiderül, hogy munkáltatóként miért kell a munkahely fogalmát pontosan megfogalmazni és ennek hiánya milyen következményekkel járhat.
Tévedés, ha azt gondolod, hogy az Unió legfelsőbb bírói fóruma a mindennapi élettől távol álló kérdésekkel foglalkozik. Tavaly egy sajt ízét vizsgálva vontak le jelentős szerzői jogi következtetéseket, most pedig egy visszaküldött matrac apropóján adott a Bíróság fontos iránymutatást az online vásárlásokkal kapcsolatban. A döntés mind a fogyasztókat, mint az eladókat érinti, rövid írásunk elolvasását ezért mindenki számára ajánljuk.
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam meg” hangzik Winston S. Churchill híres idézete. Nos, nem kérdés, hogy az egykori brit miniszterelnök nem vett részt a 2018-as magyar bírósági statisztikák készítésében, de így is érdemes egy pillantást vetni a következő számokra, hogy miként változtatta meg az új Polgári perrendtartásról szóló törvény a pereskedési kedvet Magyarországon 2018-ban.
Irodánk márciustól jogi szolgáltatásokat nyújt a Hirschmann Car Communication Kft-nek. Hogy jobban megismerhessük új megbízónk működését, kollégáink Békéscsabára látogattak.
Iroda, raktár, vagy egyéb ipari ingatlan bérbeadás esetén a bérlők sokszor jelentős beruházásokat hajtanak végre a bérleményen, ami szerződés megszűnésekor könnyen vitát okozhat. Cikkünkből megtudhatod, bérbeadóként mire kell figyelned a bérlők által az ingatlanon végzett beruházásokkal kapcsolatban.
Az Európai Bizottság minden évben górcső alá vesz egy-egy területet fogyasztóvédelmi szempontból, melyről jelentést is készít. Így kerültek már reflektorfénybe korábban a légitársaságok, elektronikai cikkek, és a fogyasztói hitelek is. Ezúttal az online várlásról készült elemzés, amely tanulságos lehet azoknak, akik webshopot üzemeltetnek. Az alábbi cikkünkben bemutatunk három dolgot, hogy mit ne csinálj, ha webshopot üzemeltetsz.
A beszállító váltás az üzleti életben gyakran előforduló szituáció. Vajon egy megrendelő korlátlanul válthatja le beszállítóit Magyarországon, ha nincs a felek között határozott idejű vagy kizárólagos szerződés? Kell-e megrendelést adni a beszállítónak a felmondási idő alatt? Milyen kockázattal jár ennek elmulasztása? Cikkünkben a magyar bírói gyakorlatot elemezve adunk választ a fenti kérdésre.
A magyar adatvédelmi hatóság, a NAIH még 2018. decemberében kiosztotta az első olyan adatvédelmi bírságot, amely a GDPR megsértésén alapul. Úgy látszik, hogy a NAIH az első fecskénél a marketingből ismert „early bird” kedvezményt alkalmazta. A bírság összege ugyanis nem kiemelkedően magas ahhoz képest, hogy érintetti jogok megsértése miatt kellett kiszabni. Na de lássuk az ügy részleteit.
Míg meg sem száradt a tinta a francia adatvédelmi hatóság Google-ügyben hozott döntésén, a német versenyfelügyeleti hatóság most a másik óriással, a Facebook-al szemben hozott elmarasztaló határozatot jogsértő adatkezelési gyakorlata miatt. Gondolom most felmerül benned a kérdés, hogy mi köze az adatvédelemnek a gazdasági versenyhez? Nos, olvasd el rövid cikkünket és megtudhatod, „hogy kerül a csizma az asztalra”.
Egy héttel az EU – Japán kereskedelmi megállapodás hatályba lépése előtt az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Japán is biztonságos országnak minősül a GDPR szerint. Mit jelent az, hogy biztonságos? Miért bír ez jelentőséggel? Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen hatásokkal jár egy ilyen döntés.
Nem jól indult az év a McDonald’s háza táján, ugyanis január közepén futótűzként terjedt a sajtóban a hír, hogy az óriásvállalat elvesztette a BIG MAC kifejezést védő Uniós védjegyét. Mivel a döntés fellebbezhető, a védjegy elvesztését elhamarkodott lenne tényként kezelni, viszont a tanulság már most is levonható, melyet az ügy részleteivel együtt ismertetünk cikkünkben.
A szerzői jog visszatérő kérdése, hogy mely művek részesülhetnek jogi védelemben, melyet a technológia és a művészet fejlődése miatt folyamatosan újra kell gondolni. Írásunkban a fenti kérdést válaszoljuk meg az EU Bíróság legfontosabb döntései alapján.
A GDPR előkészítése során többször elhangzott szakmai körökben, hogy a világ legszigorúbb adatvédelmi szabályozásának fő célpontja a Google és Facebook. Nos, kicsivel több mint fél évvel a GDPR hatályba lépése után a Google-ra le is sújtott a francia adatvédelmi hatóság kardja. Lássuk miért is kínálta meg hatóság a tech óriást egy szerény 50 Millió Eurós bírsággal?
Vajon meg lehet állapodni egy vezető állású munkavállalóval, hogy a munkaviszony megszűnése után ne legyen a munkáltató versenytársa, úgy hogy ezért nem kap külön díjazást? A Kúria vezető munkavállaló esetében úgy tűnik máshol látja a szerződéses szabadság korlátait, mint a jogalkotó. A friss döntést cikkünkben elemezzük.
Nem mindennapi ügyben döntött az Európai Unió Bírósága. Az jogvita egy sajttermék körül robbant ki, a Bíróság pedig abban foglalt állást, hogy részesülhet-e szerzői jogi védelemben egy élelmiszer íze. Cikkünkből megismerheted a Bíróság döntését, valamint az ügy által felvetett kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mi minősülhet „műnek” az EU szerzői joga szempontjából.
A „rabszolgatörvényként” elhíresült törvénymódosítás nagy vihart kavart az elmúlt időszakban. Mennyi lehet a munkáltató által elrendelt túlóra? 250? 300? 400 óra? Lehet mostantól hatnapos munkahetet szervezni? A mostani cikkünkben a törvénymódosítással kapcsolatban gyakran hallott városi legendákat szeretnénk tisztázni, hogy tudd, milyen hatással lesz a cégedre az új szabályozás.
2019. január 1. napján lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvény, mely alapján kötelező bejelenteni a jogszabály olvasatában „külföldinek” minősülő befektetők magyar társaságokban történő érdekeltségszerzését. Az új jogszabály alapján a belügyminiszter megtilthatja egyes befektetők tulajdonszerzését vagy megvonhatja a tevékenység végzéséhez szükséges jogosultságokat. Írásunkban összefoglaljuk az új törvénnyel kapcsolatos legfontosabb ismereteket.
Észrevetted már, hogy ha sokat foglalkozol egy témával, akkor elkezded mindenbe belelátni? Számomra 2018-ban egyértelműen a GDPR volt az, ami ilyen módon beszivárgott a magánéletembe. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy összegyűjtsem az év GDPR bakijait, amelyeket a kollégáimmal tapasztaltunk. Természetesen a főszereplőink nem utaztak olyan nagyban, mint a Facebook és „kis barátai”, viszont ezek a történetek jól mutatják, hogy milyen könnyű elcsúszni egy banánhéjon, ha GDPR megfelelésről van szó.
A karácsonyi bevásárlási láz már november végén, a Black Friday-el elkezdődött, a leárazásokkal teli időszakot nem csak a vásárlók, de az eladók is próbálnak kihasználni. Ebben az időszakban a Versenyhivatalt is fokozottan érdeklik a hihetetlen leárazások és amennyiben jogsértést allapítanak meg a boltnál, a GVH „meglepetése” egy tízmilliós nagyságrendű bírság. Az utóbbi évek ellenőrzései során olyan nagy cégek akadtak fenn a hatóság hálójában, mint az Extreme Digital, a Media Markt, az Alzo vagy a Lidl. Ha eladó vagy és webshop-ot üzemeltetsz, néhány apróságon olyan könnyű elcsúszni, mint a jégen. Ezért összeszedtük a legfontosabb szabályokat a vevőcsalogató leárazásokkal kapcsolatban és azt is megtudhatod, hogyan működhet jogszerűen a webshop-od. Így elkerülheted, hogy a karácsonyi időszakban elért profitot végül a versenyhivatalnak kelljen befizetned.
GPS nyomkövetők vannak céges autóidban? Esetleg billentyűzet-, vagy egéraktivitás méréssel figyeled az otthonról dolgozó kollégák munkakedvét? Jobb, ha ezeket az eszközöket körültekintően használod, mert a NAIH legfrissebb iránymutatása szerint akár hatásvizsgálatra is szükséged lehet, ha meg akarsz felelni a GDPR-nek.
Államosítható-e a mobilfizetés egy EU tagállamban az általános gazdasági érdekű szolgáltatások doktrínája alapján? A luxemburgi bíróság ezúttal a magyar nemzeti mobilfizetési rendszer jogszerűségét vizsgálta és jutott arra a következtetésre, hogy egy állami mobilfizetési monopólium felállítása szükségtelen és aránytalan beavatkozás a szabad piaci folyamatokba.
Magyarországon üzemeltetsz webshopot, de nem szolgálsz ki német vevőket? Ezzel az eljárással megsértheted az uniós jogot, egészen pontosan a Geo-blocking Rendeletet, amely határokon átnyúló kereskedelem esetén tiltja a vevők közötti megkülönböztetés bizonyos formáit. Cikkünkben összefoglaljuk a 2018. december 3-től alkalmazandó új jogszabály leglényegesebb elemeit.
Irodánk vezető partnere, Schmidt Richárd közös előadást tartott az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletéről francia vállalkozók és vezetők részére a DEFH klubban, Julien Thomas IT szakemberrel, a YourOsoft alapítójával.
Cégeddel kamerákat üzemeltetsz a dolgozók, vagy az ügyfelek megfigyelése érdekében? A kamerák rögzítik is a képet, vagy „elő adásban” működnek? Ha azt hiszed, hogy egy kamerázásra figyelmeztető matrica kihelyezéssel meg van oldva a GDPR kérdés, akkor tévedsz. Legfrissebb cikkünkben az Adatvédelmi Hatóság egyik döntését elemezzük.
Elveheti-e a kormány az ügyfeleid egy új állami monopólium felállításával? Hol vannak a piacba való állami beavatkozás korlátai az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint? Cikkünkben ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg a strasburgi bíróság friss ítéletét elemezve, melyet a magyar tankönyvpiac ügyében hozott
GDPR megfeleltetési projektjeink során gyakran hallom megbízóinktól, hogy a munkavállalóik személyi igazolványáról fénymásolatot készítenek vagy bescannelik. Valószínűleg nem ez lesz a legizgalmasabb cikkem, de fontosnak tartom egyszer és mindenkorra tisztázni: a fényképes igazolványok másolása rossz gyakorlat, mely sem a GDPR-nek, sem pedig az Adatvédelmi Hatóság ajánlásainak nem felel meg. Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy miért problémás a személyik másolása és mit kellene csinálni helyette.
Adósod csődbe ment? Előtte egy külföldi cégnek adta el vagyontárgyait? Mikor perelheted be az utóbbit a saját országod bírósága előtt fedezetelvonás miatt, hogy elkerülj egy költséges külföldi jogérvényesítést? Az Európai Unió Bírósága Feniks-ügyben hozott ítéletével a fenti kérdésre ad választ, melyet cikkünkben elemzünk.
Néhány hete robbant a hír, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi hatósága (ICO) meghozta az első GDPR-el kapcsolatos határozatát. A célpont az AggregateIQ Data Services nevű kanadai cég, amely állítólag brit állampolgárok személyes adatait használta fel politikai üzenetek terjesztéséhez. Olvasd el a cikkünket, hogy megtudhasd az ügy részleteit és azt, hogy miért tartom különösen érdekesnek.
Ha munkavégzésről van szó, mindenkinek a munkaviszony jut eszébe, viszont nem csak a megszokott 8 órás, havi fizetéses rendszerben, hanem megbízás alapján is tevékenykedhetsz más érdekében. Akár munkáltató, akár munkavállaló vagy, tudnod kell, mik a különbségek a munkavégzés két legelterjedtebb formája között, annál is inkább, mert bizonyos esetekben a hatóság vagy a bíróság is „közbe szólhat” mely kellemetlen következményekkel járhat a megbízóra nézve.
Ha az üzleti titkok kerülnek szóba, legtöbben nagy cégekre és milliós nagyságrendű pályázatokra gondolnak. Nemcsak a nagyvállalatoknak okozhat azonban komoly bosszúságot és persze anyagi veszteséget a bizalmas információk kiszivárgása. Ha azt gondolod, ez a probléma a Te cégedet nem érintheti, cikkünk pont Neked szól. Írásunkban bemutatjuk, mi minősülhet üzleti titoknak, hogyan védheted ezen információkat, valamint, milyen lehetőségeid vannak, ha már megtörtént a jogsértés.
Bizonyára hallottál róla, hogy a British Airways néhány héttel ezelőtt nagyon komoly adatvédelmi incidenst szenvedett. A tudósítások szerint 380.000 utas adata került veszélybe egy 16 napos időszak alatt. Az ügyet nagy médiafelhajtás kísérte, egyes sajtóorgánumok pedig giga GDPR-bírságot és a BA elleni csoportos perlést vetítették előre. Mivel az eset körülményeit még jelenleg is vizsgálják, ahelyett hogy bírságokkal kapcsolatos jóslatokba bocsátkoznék, inkább arról írok, hogy a British Airways (BA) hogyan kezelte az ügyet és mit lehet ebből tanulni.
A nemzetközi közúti fuvarozás során számos előírásnak kell megfelelni. Ezek általában a fuvarozót érintik, viszont bizonyos esetekben címzettként is vannak kötelezettségeid, melyek elmulasztása bírságot vonhat maga után. Cikkünkből megtudhatod, hogy amennyiben céged az EU-n kívülről kap szállítmányt, hogyan kerülheti el a közlekedési hatóság „bírságcsapdáját”.
Remélem, hogy a Magyar Kosárlabda Szövetség a játékhoz jobban ért, mint az adatvédelemhez. Az utóbbiban ugyanis nem jeleskednek, az Adatvédelmi Hatóság pedig a „faltokat” bírsággal jutalmazta. Nézzük, milyen hibákat követett el a Szövetség, melyeket jobb, ha cégeddel elkerülsz.
Nem titkoljuk tovább: augusztusban hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló új törvény, mely az eddigi széttagolt szabályozás helyett egységesen és hatékonyabban védi az üzleti titkot, valamint a know-how-t Magyarországon. A fontosabb új szabályokat cikkünkben foglaljuk össze.
Sokáig meglehetősen kényelmes volt a határon átnyúló pereskedéseknél, hogy a szükséges fordítás költségeit a magyar állam előlegezte, vagy akár teljesen ingyenesen biztosította. Viszont ennek a lehetőségnek vége szakadt az új polgári perrendtartással. Ha határon átnyúló pereskedésbe kezdünk, vagy magyar bírósági eljárásban bármilyen okból fordításra van szükségünk, jobb, ha mostantól felkészülünk az ezzel járó extra költségekre.
Az „Ördög mindig a részletekben rejlik”. Hogy a mondás mennyire igaz, azt bizonyítja az törvényjavaslat, melyet az Országgyűlés a nyári uborkaszezonban néhány nap alatt fogadott el. A Csődtörvényt módosító új jogszabály a felszámolási eljárásnak csupán egyetlen szakaszát módosítja, de a hazánkban amúgy sem túl magas fizetési morált tovább fogja rontani, több hónap haladékot adva a nem fizető adósok részére.
Vonatkozik-e rád a GDPR, ha a személyes adatokat csak papír alapon gyűjtöd? Adatkezelőnek minősülsz-e, ha nem szabod meg, hogy partnereid pontosan milyen személyes adatokat gyűjtsenek és nem is férsz hozzá az adatokhoz? Cikkünkből, mely az Európai Unió Bíróságának a Jehova Tanúi Közösség ügyében hozott döntését elemzi, választ kaphatsz ezekre a kérdésekre.
A GDPR hatályba lépésével együtt elárasztották a piacot az adatvédelmi megfelelést ígérő különböző szolgáltatók: adatvédelmi szakemberek, adatvédelmi tanácsadók, informatikai szakértők, stb. Ezek mellett az adatvédelmi jog területén jártas jogászok és ügyvédek is nyújtanak GDPR megfeleltetési szolgáltatást. A jelen cikkben összegyűjtöttük azokat az okokat, amiért érdemes őket bevonnod céged GDPR felkészülésébe.
Ma már kevés olyan vállalkozás van, melynek céges honlapja mellett ne lenne Facebook, Linkedin vagy hasonló oldala valamelyik közösségi hálón. Vajon céged a személyes adatok kezelésért elsődlegesen felelős adatkezelővé válik-e pusztán azért, mert a látogatókról statisztikai információt kap? Az Európai Unió Bírósága egy friss döntésében a fenti kérdésre adott választ.
Minden esetben szükséges, hogy a már korábban megadott hozzájárulás megerősítését kérd az ügyféltől a GDPR miatt? Mielőtt e-mailek ezreit küldenéd ki az adatbázisodban lévő ügyfeleknek, olvasd el cikkünket, hogy ne öntsd ki a fürdővízzel a gyereket!
Az Adatvédelmi Hatóság a közelmúltban 2 Millió Forintra bírságolta meg a Magyar Telekomot jogsértő közvetlen üzletszerzési gyakorlata miatt. Bár a döntést a Hatóság még nem a GDPR alapján hozta, érdemes áttekinteni, hogy milyen hibákat követett el a Telekom. A GDPR után ugyanis az ilyen fiaskók valószínűleg sokkal borsosabb bírságot vonnak majd maguk után.
A GDPR tévhitek miatt olykor ott is adatvédelmi problémát láthatsz, ahol nincs, vagy ami még rosszabb, nem látsz problémát ott, ahol valójában van. Egy sikeres GDPR megfelelés projekt érdekében célszerű elkerülnöd mind a két fenti hibát. Hogy ebben segítsünk, az 5 leggyakoribb általunk tapasztal GDPR tévhitet tisztázzuk cikkünkben.
Felhasználható-e bizonyítékként a jogellenesen készített hangfelvétel? Vajon mihez fűződik nagyobb érdek: a hangfelvétel, mint személyes adat védelemhez, avagy annak a pernek a szakszerű eldöntéséhez, amelyben a jogsértő bizonyítékot fel akarják használni? A Kúria legfrissebb döntése erre a kérdésre adott választ.
Milyen gyakran szabott ki bírságot az Adatvédelmi Hatóság az elmúlt 5 évben? Általában milyen összegű bírságok kiszabására került sor? Lesz-e változás 2018. május 25. után, a GDPR hatálybalépésével? Ezeket a kérdéseket válaszoltuk meg a Belga Üzleti Klubban tartott előadásunk keretében.
Hibásan teljesít az alapanyag gyártója, ha a termékleírás hiányos, de ismeri a végteméket? Kinek kell ezt bizonyítani a Bécsi Vételi Egyezmény alapján? Ezekben a kérdésben döntött a Kúria olasz szőlőlé gyártó ügyfelünk ügyében, akit egy magyar gyümölcslé gyártóval szemben képviseltünk.
Úgy gondolod, hogy ha cégednél adatvesztés, adatlopás vagy egyéb incidens történik, akkor azt jobb titokban tartani? Tévedsz, ugyanis ha az incidens kockázattal jár az érintettek jogaira nézve, akkor be kell jelentened az Adatvédelmi Hatóságnak, ha pedig ez a kockázat magas, akkor az érintetteket is értesítened kell. Rövid cikkünkben 5 olyan tényezőt említünk, amelyet meg kell fontolnod, amikor döntesz arról, hogy szólj-e az incidensről.
Az idei év rosszul indult az Auchan Magyarországnak, mert az áruházaiban lévő kamerarendszer szabálytalan üzemeltetése miatt az Adatvédelmi Hatóság egy 15 Millió forintos bírságot szabott ki rá. Mivel a kamerás megfigyelés a májusban hatályba lépő GDPR-nek is fontos témája, az Auchan példájából érdemes levonni a tanulságokat, ha el akarsz kerülni egy hasonló büntetést.
Úgy gondolod, hogy egy adatvédelmi incidens csak a kiberbűnözés következménye lehet? Tévedés, ugyanis bizonyos körülmények között egy egyszerű emberi hiba, például egy céges laptop elvesztése is adatvédelmi incidensnek minősülhet. Rövid cikkünkben elmagyarázzuk, hogy mi is az az adatvédelmi incidens, és hogyan kezelj egy ilyen nemkívánatos eseményt a GDPR-nek megfelelően.
Megnyithatja-e a munkáltató a dolgozó céges laptopján a „Személyes adatok” mappában lévő file-okat? Kirúghatja-e a munkavállalót, ha egy rakás szexvideót talál? Ezek voltak a kulcskérdései a Libert kontra Franciaország ügynek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Cikkünkben összefoglaljuk az ügy részleteit és a strasbourgi bíróság döntését.
A múlt héten az egyik megbízónk egy GDPR-el kapcsolatos megbeszélésen „kifakadt”: komolyan az az érzésem, hogy ez az egész GDPR projekt csak papírozásról szól. Bár ez nem teljesen igaz, abban teljesen egyetértünk a megbízóval, hogy a megfeleltetési projekt jelentős része különböző dokumentumok elkészítése és elfogadása. Rövid cikkünkben összegyűjtöttünk 5 alapdokumentumot, amely mindenképpen szükséges ahhoz, hogy megfelelhess a GDPR-nek.
Manapság lehetetlen elképzelni egy munkahelyet internet és e-mail nélkül. A megszámlálhatatlan előnyön túl viszont a digitális technológia használata jelentős kockázatokat is magával hordoz a munkáltatókra nézve. Mivel a hazai munkajog nem tud lépést tartani a fénysebességgel fejlődő digitális világgal, munkáltatóként muszáj felzárkóznod, hogy elkerüld az ebből adódó esetleges munkaügyi vitákat. Ebben a rövid cikkben bemutatjuk az 5 legfontosabb okot, amiért a cégednek megéri internet-használati szabályzatot bevezetni.
Közel 4 évvel azután, hogy kompenzáció nélkül törölték a mezőgazdasági földeken cégek, illetve külföldiek javára fennálló 2002 előtt bejegyzett haszonélvezeti jogokat, az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a Földtörvény sérti a tőke szabad mozgásának uniós alapelvét. Mik a döntés indokai? Én mit tehetnek azok a kárvallottak, akik eddig nem pereltek? Cikkünkbe összefoglaljuk a részleteket és az ítéletet következményeit.
Tavaly a vizsgált webáruházak 88%-a megsértette a rájuk irányadó szabályokat, a fogyasztóvédelmi hatóság pedig bejelentette, hogy továbbra is a webáruházak lesznek ellenőrzéseik elsődleges célpontjai. Cikkünkben röviden összegezzük, melyek a leggyakoribb jogsértések és webshop üzemeltetőként milyen következményekkel lehet számolnod.
A fenti kérdés a Kúria egy friss eseti döntése során merült fel, ahol az volt az alapvető kérdés, hogy a magyar szállítmányozó köteles-e a kínai eladótól átvett küldeményt azonnal, berakodáskor megvizsgálni, és felelős-e a vevő abból eredő káráért, hogy a zárt konténerben ténylegesen más áru van.
Van egy kis webshopod és úgy gondolod, hogy a GDPR és az adatvédelem csak az olyan mamut cégeket érinti, mint az Amazon? Nem is tévedhetnél nagyobbat., hiszen gondolj csak bele abba, hogy a vásárlóid magánszemélyek, akiknek legalább a nevét, e-mail címét és a címét kezeled. Mielőtt teljesen pánikba esnél a felismeréstől, hogy a GDPR a webshopodra is alkalmazandó, vegyél egy nagy levegőt és olvasd el rövid cikkünket arról, hogy hogyan feleltetheted meg a webshopodat a GDPR-nek.
Sok cég felismerte már a biztonsági kamerák előnyeit, azonban az alkalmazás során sok kérdés felvetődhet: A munkavállalókra, vásárlókra, beszállítókra ugyanolyan szabályok vonatkoznak? Kiktől kell engedélyt kérni? Hogyan kell tájékoztatást nyújtani? Hova tegyük a figyelmeztetést? Az alábbi cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.
Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján 20 Millió Euró összeghatárig szabható ki adatvédelmi bírság. De mitől függ, hogy mennyit kell majd fizetned egy jogsértés esetén? És hogyan csökkentheted egy giga bírság kockázatát? Ezekre a kérdésekre adunk választ legújabb cikkünkben.
Egy osztrák magánszemély által a Facebook ellen indított perben az Európai Bíróság arról döntött, hogy egy európai fogyasztó mikor perelheti be a saját országában a közösségi média óriást. Rövid cikkünkben az Európai Bíróság döntését elemezzük.
Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete kapcsán a médiában általában az elrettentő, 10-20 Millió Euróig terjedő bírságokról esik szó, pedig a bírságolás az adatvédelmi hatóság 10 eszköze közül csupán az egyik. És van amikor egy nem pénzügyi szankció sokkal fájdalmasabb, mint egyszerűen kifizetni egy bírságot. Jelen cikkben a 9 nem pénzügyi szankciót mutatjuk be röviden, tematikus csoportosításban.
Jóllehet, a Magyar Alkotmánybíróság szerint rendben van, hogy nem jár kamat egy biztosítási intézkedéssel zárolt számlán lévő pénzösszeg után egy 10 éves per alatt, úgy tűnik, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái közelebb állnak a gazdasági realitáshoz. Ha tudni akarod hogyan számítják Strasbourgban a kamatokat és kártérítést, ne hagyd cikkünket.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy friss döntésében megállapította, hogy az előadótermek bekamerázása sérti a tanárok magánélethez való jogát. Nézzük, hogy mi volt a döntés alapja és milyen megállapításokat tett a Bíróság.
Kolléganőm, Anita már hosszabb ideje foglalkozik adatvédelmi kérdésekkel, 2017. decemberében pedig adatvédelmi tisztviselő lett. Anitát kérdezem a képzéssel kapcsolatos tapasztalatairól.
A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság általában azért szokta elmarasztalni Magyarországot, mert a túl lassú hazai ítélkezés miatt sérül a „fair” eljáráshoz való jog, mint alapvető emberi jog. A Bíróság legutóbbi Magyarországot elmarasztaló ítélete azonban éppen ellenkezőleg, egy túl gyors bírói döntés miatt született. Az ügy részleteit cikkünkben fejtjük ki.
Kell-e a dolgozó hozzájárulása a munkahelyi kamerás megfigyeléshez? Milyen alapelveket kell betartani munkáltatóként adatvédelmi szempontból? Mely esetekben nem irányadók a szigorú adatvédelmi szabályok? Cikkünkben ezeket a kérdéseket vizsgáljuk az EU Adatvédelmi Rendelete (GDPR) tükrében.
Éppen 10 éve került a magyar regisztrációs adó ügye az Európai Bíróság elé, amelynek ítélete alapján a külföldről behozott használt autók adója elbukott Luxemburgban. Magyarországnak nincs szerencséje a külföldi gépjárművekre kivetett adókkal, ugyanis az Európai Unió Bírósága legújabb ítéletével a gépjárműadó EU jogba ütközését állapította meg. Ennek elsősorban nem a magyar autósok, hanem a nemzetközi szállítmányozó cégek örülhetnek, mert a döntés csak a külföldön regisztrált, Magyarországon áthaladó gépjárművekre vonatkozik.
Rendszeres olvasóink már tudják, hogy az óra egyre csak ketyeg, az Általános Adatvédelmi Rendelet 6 hónap múlva mindennapi életünk részévé válik. Ennek ellenére, a magyar kis-és középvállalkozások még nem készültek fel a változásokra. Ezért is döntöttünk úgy, hogy szervezünk egy „mini” konferenciát ügyfeleinknek, ahol újra felhívhatjuk a figyelmüket a GDPR-re és a felkészüléshez szükséges lépésekre.
Manapság szinte már nincs is olyan cég, amely ne használna felhő szolgáltatásokat, de kevesen gondolnak arra, hogy az adatok „házon kívüli” tárolása milyen további kihívásokkal jár. Annak érdekében, hogy céged a megfelelő felhőszolgáltatót válassza és elkerülje a 2018. májusától életbe lépő Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) által kiszabható rendkívül magas bírságokat, a jelen cikkben foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a közelmúltban tette közzé a Magyar Szcientológiai Egyház jogellenes adatkezeléséről hozott határozatát. A Hivatal a maximális 20 Millió Forintos bírságot szabta ki, figyelembe véve az érintettek jelentős számát és a jogsértés kiemelkedő súlyát. A Szcientológiai Egyháznak szerencséje van, hogy az Adatvédelmi Rendelet még nem alkalmazandó, különben a bírság 20 Millió Forint helyett akár 20 Millió Euro is lehetett volna. Ugyanakkor az egyház által elkövetett hibák az Adatvédelmi Rendelet alapján is jogsértésnek minősülnek, ezért összegyűjtöttem 5 hibát, amiből okulni lehet.
Az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 2018. május 28-i hatálybalépésének napja egyre csak közeledik, ám a magyar kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége még nem készült fel a változásokra. Emiatt is tökéletes volt a Belga Üzleti Klub szemináriumának időzítése, amelyen irodavezető ügyvédünk, Dr. Schmidt Richárd vendégelődóként vett részt.
Irodánk az International Law Firms (ILF) tagja, amely kis és közepes méretű ügyvédi irodák hálózata, 70 taggal 50 országból. Az ILF célja, hogy növelje az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatása színvonalát határon átnyúló üzleti jogi kérdésekben. A hálózat évente világszintű és regionális konferenciákat szervez, ahol megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat, találkozhatunk új emberekkel, új nézőpontokkal, és jobbá tehetjük közösségünket.
Nemrég megjelent cikkében a Guardian arról számolt be, hogy egy japán nő meghalt, miután egy hónapban 159 túlórát teljesített. Japánban ez nem egyedülálló eset, ugyanis erre a jelenségre a japán nyelv egy külön szóval rendelkezik, mely a “karoshi”. Természetesen ez ettől még kirívó esetnek számít, amely az európai munkakultúrától igen távol áll, mindazonáltal érdemes elolvasni a soron következő 4 legfontosabb tudnivalót a túlóra magyarországi szabályozásával kapcsolatban.
A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság egy nemrég közzétett ítéletében kimondta, hogy a dolgozók munkahelyi üzenetváltásainak megfigyelése csak bizonyos korlátok között lehetséges. Az ítélet adta az ötletet, hogy összegyűjtsek öt olyan területet a munka világából, ahol felmerülhet a munkavállalók személyes adatainak kezelése és ezzel együtt az Adatvédelmi Rendelet alkalmazása.
A Kúria döntése ügyfelünk ügyében Egy alá nem írt szerződés komoly problémát okoz, ha később valamelyik fél elkezdi vitatni annak tartalmát, és „kiszemezgeti” a neki kedvező feltételeket. Különösen fennáll ez a veszély napjainkban, amikor a kereskedelmi szerződések többségét e-mail útján kötjük és gyakran elfelejtjük aláírni a papír alapú verziót. A Kúria legutóbbi döntése egyik ügyfelünk ügyében szerencsére világos iránymutatást ad az ilyen esetekre.
Kolléganőm, Viktória jelentős összegeket hajt be olyan légiutasok részére, akiknek késett vagy törölték a járatát. Annak, aki gyakran utazik repülőgéppel, érdemes tisztában lennie azzal, hogy milyen jogai vannak az efféle kellemetlenségekkel kapcsolatban. A kártalanítás feltételeiről kérdezem Viktóriát.
Míg az ügyfélkapu neve sokak számára ismerősen cseng és azt rendszeresen használják, újdonságként hathat, hogy immáron a cégek is kötelesek létrehozni a saját „kapujukat”, ami nem más mint a cégkapu. A regisztrációs felület már elérhető, sőt 2017. augusztus 30-ig létre is kell hozni a cégkapunkat, a jogszabály által biztosított türelmi idő miatt 2017. év végéig még büntetlenül lehet cégkapumentes életet élni. 2018. január 1-től azonban már szankciókra számíthatnak azok a cégek, akik nem léptek be a kapun. Rövid cikkünkből megtudhatják, hogy pontosan mire is szolgál a cégkapu és hogyan kell regisztrálni.
Korábbi cikkünkben már említettük, hogy az Európai Adatvédelmi Rendeletet (“Rendelet”) 2018 májusától kell alkalmazni. Egy éved van tehát arra, hogy céged folyamatait megfeleltesd a Rendelet szabályainak. A felkészültég hiánya akár 20 millió Euros bírsághoz is vezethet, ám még ennél is súlyosabb lehet a céged jó hírnevét érintő veszteség, melyet egy komolyabb adatvédelmi incidens okozhat. Egy megfeleltetési projektet sosem könnyű elkezdeni. Azért, hogy ezt egy kicsit könnyebbé tegyük, összegyűjtöttük az 5 legfontosabb kérdéskört, amelyet érdemes tisztázni, mielőtt beleveted magad a részletes megvalósításba.
Egy olyan gyorsan változó jogi környezetben, mint amilyen hazánk, érdemes mindig megvizsgálni, hogy változott-e a helyzetünk egy új jogszabály hatálybalépésekor. A bíróságok ugyanis hajlamosak a döntéskori jogszabályokra alapozni az ítéleteket, ha a felek közül senki nem hívja fel a figyelmet a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmára.
Követőink bizonyára tudják, hogy Irodánk tagja az International Law Firms (ILF) nevű szervezetnek, amely független kis és közepes ügyvédi irodák nemzetközi hálózata. Az idei évben az ILF regionális konferenciája a festői Bécsben került megrendezésre. Osztrák Kollégáink egy kiváló konferenciát szervezetek, amelyen több mint 25 tagunk képviseltette magát.
Feltételezem, hogy az adatvédelem szó nem igazán hoz lázba, sőt ami még ennél is rosszabb, már most abbahagynád a cikkünk olvasását. Mégis megéri 5 percet szánni az Európai Adatvédelmi Rendelet (Rendelet) 5 legfontosabb hatásáról szóló cikkünk elolvasására. A Rendelet csak 2018 májusában fog hatályba lépni, ami azt jelenti, hogy most még elegendő idő van az új adatvédelmi szabályokra való felkészülésre.
Olvasd el rövid összefoglalónkat egy a Kúria által a felmondás okszerűsége körében hozott döntésről és tanulj a "Pató Pál Kft." hibájából.
Irodánk 2017 januárjában csatlakozott a Magyarországi Belga Üzleti Klubhoz és márciusban lehetőségünk nyílt egy előadás keretében bemutatkozni.
Az üzemi tanács a munkáltató és a munkavállalók harmonikus együttműködését biztosító szerv, mely egyfajta konfliktusfeloldó, közvetítő szereppel bír. A Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben kötelezővé teszi az üzemi tanács választását, melynek elmaradása esetén a munkáltató fokozott munkaügyi ellenőrzésre számíthat. A jelen cikk keretében ismertetjük az üzemi tanáccsal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat munkáltatók számára.
Előfordulhat olyan helyzet, hogy a banki átutaláskor egy téves szám miatt illetéktelen személyhez kerül az összeg. Általában a pórul járt utalást végzők ilyenkor a bankot keresik meg, hogy vonja vissza az átutalási megbízást, ennek sikertelensége esetén azonban a legtöbben feladják anélkül, hogy más behajtási eszközhöz nyúlnának.. Az alábbiakban bemutatjuk a téves utalással kapcsolatban kevéssé ismert jogi szabályozást, amely által új lehetőségek tárulhatnak fel a pénzüket rossz helyre utalóknak.
Amennyiben a Kft. ügyvetetője taggyűlési hozzájárulás hiányában szabálytalanul kötött szerződést, a Kúria korábbi gyakorlata alapján a jogi helyzet alapvetően céggel szerződő partner személyétől függött: „kívülálló” szerződő fél esetén a partner érdekei, míg a céghez „közel álló” szerződő fél esetén a cég védelme került előtérbe. Sajnos az utóbbi időben a felsőbíróságok gyakorlatában ez az elv nem érvényesül egységesen, mely jogbizonytalansághoz vezet. A jelen cikk célja a bírói gyakorlat aktuális állásának összefoglalása és a lehetséges megoldás felvázolása az Új Ptk tükrében.
A munkajogi szabályok közismerten nagyon szigorúak, azonban azok értelmezése sokszor vitákat szül a munkáltató és a munkavállaló között. Az egyik kényes kérdés a munkavállalónak munka közben járó pihenőidő kérdése. A tévhitek eloszlatása érdekében szeretnénk megválaszolni a témakörrel kapcsolatban leggyakrabban felvetődő kérdéseket.
Új mintaszerződés bemutatása - Szoros együttműködésben Megbízónkkal kidolgoztunk egy új mintaszerződést, amelyet Megbízónk hazai beszerzésinél fog alkalmazni. Célunk az volt, hogy egy könnyen használható, mégis a Megbízók számára széleskörű jogi védelmet biztosító szerződést szerkesszünk.
Az európai integráció sikertörténetei a Brüsszel I és Róma I-II rendeletek melyek polgári-gazdasági ügyekben Európa szerte egységesen határozzák meg, hogy mely EU tagállam bírósága előtt milyen jog alapján pereskedhetünk. Jelen cikkben magyar szemszögből elemezzük a Brexit lehetséges hatásait a fenti területeken, valamint a határon átnyúló jogviták egyéb területein, mint a nem vitatott követelések, illetve a választottbíráskodás.
Az egyik legnagyobb üzleti kockázatot jelentheti az a munkavállaló, aki a munkaviszonya alatt szerzett információval és tudással a konkurenciához megy, vagy saját konkurens céget alapít. A cégvezetőknek érdemes előre gondoskodni cégük védelméről, mielőtt még túl késő lenne. Az alábbiakban összefoglaljuk a versenytilalmi megállapodás használatának indokait és főbb szabályait.
Egy hazánkban végzett kutatás során a megkérdezett munkáltatók a nők foglalkoztatásának legfontosabb előnyei közé sorolták az empátiát, a kompromisszumra való hajlandóságot, a rugalmasságot és az alkalmazkodókészséget. A válaszadók ugyanakkor elismerték, hogy a gyermekvállalással és –neveléssel járó nehézségek okozzák számukra a legtöbb problémát a női munkavállalókkal kapcsolatban. Rövid összefoglalónkban néhány olyan tudnivalót mutatunk be, amire érdemes, ha várandós vagy kisgyermekes nőt foglalkoztatunk.
Ügyvédi irodánk egy nemzetközi ügyvédi szervezet, az International Law Firms (ILF) tagja. A szervezet célja, hogy az önálló kis-és közepes méretű ügyvédi irodák jogi szolgáltatásnyújtását fejlessze a nemzetközi ügyekben. Az ILF által szervezett éves és regionális konferenciákon megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat, megismerhetünk új embereket, nézőpontokat, fejleszthetjük közösségüknet.
Az Új Ptk. hatálybalépésekor sokan úgy vélekedtek, hogy mostantól a vezető tisztségviselők már saját (magán)vagyonukkal is felelnek a társaság által okozott károkért. Ezzel összefüggésben az ügyvezetői felelősségbiztosítások piaca korábban soha nem látott mértékben megélénkült. Több mint egy évvel az Új Ptk. hatálybalépését követően a kép tisztulni látszik, és úgy tűnik izgalomra semmi ok, az ügyvezetők felelőssége alapvetően nem változott.
A bérköltséget, mint a vállalati kiadások egyik jelentős részét a legtöbb munkáltató csökkenteni szeretné, ugyanakkor az anyagi juttatás az egyik legfontosabb munkaerő ösztönző tényező. A bérezési rendszer kialakításakor ezért fontos, hogy a béröltség csökkentése ne okozzon motivációvesztést a munkavállalóknál. Rövid összefoglalónkban 5 tippet osztunk meg, amelyek segíthetnek az optimális juttatási rendszer kialakításában.
Minden felperes rémálma egy megnyert pert követően azzal szembesülni, hogy az adóstól nem lehet behajtani a követelést, mert már semmi sincs a nevén. Mégis előfordulhat, hogy nincs veszve minden, mert amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a szerződés „fedezetelvonó”, úgy az a jogosult irányában hatástalan lesz. De mikor fedezetelvonó egy szerződés? Rövid cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül a bírói gyakorlat alapján.
Míg egy jól átgondolt szerződés kellő védelmet nyújthat a szerződő partnerrel szemben, addig számos olyan helyzet van, amikor az másolja le termékünket, szolgáltatásainkat, akivel nem is kötöttünk szerződést. Azon túl, hogy egy védjegy jól megkülönbözteti termékünket, szolgáltatásainkat a versenytársétól, a védjegybejegyzés akkor is hatékony fellépést biztosít a jogsértővel szemben másolás, jogosulatlan névhasználat stb. esetén, ha a felek között nincs szerződés.
Megválni egy dolgozónktól általában nem kellemes. Ennél már csak az a rosszabb, amikor a volt kollégát mint felperest a munkaügyi bíróságon látjuk viszont az ellenünk indított munkaügyi perben. Ennek elkerülése érdekében még a munkaviszony megszüntetése előtt érdemes megfontolni néhány dolgot, melyet a jelen cikkben gyűjtöttünk össze.
Egy munkavállalói kézikönyv nemcsak arra alkalmas, hogy meghonosítsa a munkáltatónál irányadó belső szabályokat, hanem számos jogvitát is megelőzhet. Ennek ellenére még kevés munkáltató él ezzel az eszközzel, holott a 2012-ben hatályba lépett Munka Törvénykönyve támogatja alkalmazását. Rövid cikkünkben olvashat arról, hogy mi a munkavállalói kézikönyv, melyek az előnyei és adunk néhány ötletet, hogy mit tartalmazzon.
Nincs annál rosszabb, amikor egy több évig tartó, jogerősen megnyert per után derül ki, hogy már nincs mit behajtani az adóson, mert az időközben tönkrement. A legcélravezetőbb behajtási eljárást emiatt még az elején kell gondosan megválasztani, mielőtt pénzt, időt és energiát pazarolnánk egy süllyedő hajóra. A jelen cikk ebben próbál segítséget nyújtani.
Az engedélyezett gazdálkodó státusz az Európai Unión belül kiváló lehetőséget biztosít a cégeknek arra, hogy import-export adminisztrációjukat gyorsabbá, kényelmesebbé tegyék, és a vámoláshoz kapcsolódó költségeiket csökkenteni tudják. Az alábbi összefoglalónkban bemutatjuk az AEO státusz előnyeit a leggyakrabban felmerülő kérdések megválaszolásával.
Az International Law Firms (ILF) olyan nemzetközi szervezet, amelynek tagjai kis- és közepes méretű független ügyvédi irodák a világ minden részéről. Az ILF lehetőséget ad az ügyvédeknek arra, hogy nemzetközi kapcsolatokat építhessenek ki megismerve más országok jogrendszerét és kultúráját, így biztosítva nemzetközi ügyfelek részére a hatékonyabb szolgáltatásnyújtást.
Az egyik legnagyobb üzleti kockázatot jelentheti az a munkavállaló, aki a munkaviszonya alatt szerzett információval és tudással a konkurenciához megy, vagy saját konkurens céget alapít. A cégvezetőknek érdemes előre gondoskodni cégük védelméről, mielőtt még túl késő lenne. Az alábbiakban összefoglaljuk a versenytilalmi megállapodás használatának indokait és főbb szabályait.
Többfordulós kiválasztási eljárásban végre megtaláltuk az ideális új kollégát. Ez az a pont, amikor a legtöbb munkáltató hajlamos elfelejteni azokat az "apróságokat", melyek később nagyon sokba kerülhetnek, amikor váratlanul egy munkaügyi ellenőrzésre kerül sor, vagy amikor az új kolléga hirtelen a konkurenciához igazol át, netán konkurens céget alapít. A jelen cikkben a 7 legfontosabb dolgot gyűjtöttük össze, melyre új kolléga felvétele során figyelni kell.
A Kft. a legnépszerűbb cégforma a gazdasági társaságok közül, mely az Új Polgári Törvényköny hatálybalépésével sem változott. Az alábbiakban összefoglaljuk a Kft. alapítás fontosabb szabályait az Új Ptk. alapján: először a kft. legfontosabb jellemzőit ismertetjük, majd röviden kitérünk a cégalapítási eljárás lépéseire és költségeire.