Blog
Blog » 7 TUDNIVALÓ A VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁSRÓL MUNKÁLTATÓKNAK
7 TUDNIVALÓ A VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁSRÓL MUNKÁLTATÓKNAK
2016 November 22
Az egyik legnagyobb üzleti kockázatot jelentheti az a munkavállaló, aki a munkaviszonya alatt szerzett információval és tudással a konkurenciához megy, vagy saját konkurens céget alapít. A cégvezetőknek érdemes előre gondoskodni cégük védelméről, mielőtt még túl késő lenne. Az alábbiakban összefoglaljuk a versenytilalmi megállapodás használatának indokait és főbb szabályait.
A versenytilalmi megállapodás előnyei
Cégtulajdonosként vagy cégvezetőként az alábbi okok miatt érdemes munkaszerződésbe versenytilalmi megállapodást foglalni:
- elkerülhető a fő üzleti partnerek elvesztése abban az esetben, ha a munkavállaló a cégtől való távozása után esetleg egy konkurens vállalatot alapít,
- kisebb az esélye, hogy a jól teljesítő munkavállalók tehetségüket konkurens cégnél kamatoztassák,
- hatékony védelmet biztosít a piacon.
A Munka Törvénykönyve alacsony védelmet biztosít
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást a munkaviszonya alatt, amely a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyezteti. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló nem dolgozhat a konkurenciánál, nem alapíthat azonos tevékenységi körrel céget, stb.
Ez egy általános rendelkezés, ugyanakkor az ördög mindig a részletekben bújik meg: a Munka Törvénykönyve nem határozza meg, hogy ki számít versenytársnak, vagy hogy mi tekinthető konkuráló tevékenységnek, illetve nem szabályozza, hogy milyen szankciók helyezhetőek kilátásba abban az esetben, ha a munkavállaló veszélyezteti vagy sérti a munkáltató gazdasági érdekeit.
Gyakorlati tanács: annak érdekében, hogy cégünk fokozottabb védelemben részesüljön a dolgozó munkaviszonya alatt, illetve annak megszűnését követően is, a munkaszerződést egy úgynevezett versenytilalmi záradékkal érdemes ellátni, amely meghatározza a versenytilalmi kötelezettség tartalmát.
A versenytilalmi megállapodás kulcselemei
A versenytilalmi megállapodás megkötésekor a következő kérdéseket kell szem előtt tartani:
- Mi az üzleti tevékenységünk, amit meg szeretnénk védeni?
- Milyen tevékenységgel szemben szeretnénk védelmet élvezni?
- Milyen időkereten belül és milyen területen szeretnénk védelmet?
- Mekkora a versenytilalmi megállapodásért járó juttatás a munkavállalónak?
- Milyen szankció járjon a megállapodás megsértéséért?
Gyakorlati tanács: ahelyett, hogy arra koncentrálunk, hogy szigorú tilalmakkal hogyan tudnánk a munkavállaló kezeit minél jobban megkötni, összpontosítsunk inkább a piacra és a cég számára fontos tevékenységekre!
A gazdasági érdek védelme
A konkurens gazdasági tevékenység pontos meghatározása kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel egy mérnöknek nem tilthatjuk meg, hogy mérnökként dolgozzon egy másik cégben, valamint egy értékesítőt sem tilthatunk el általánosan minden értékesítéstől.
Az azonban megtiltható, hogy egy azonos vevőknek hasonló szolgáltatást nyújtó cégnél helyezkedjenek el, vagy egy olyan cégnek dolgozzanak, ahol konkurens terméket állítanak elő, stb.
A terület védelme
A versenytilalmi megállapodásnak ésszerű határokon belül kell mozognia, ami azt jelenti, hogy a földrajzi határa nem lehet szélesebb annál, ami feltétlenül szükséges a gazdasági érdek védelméhez. Bizonyos cégek esetében szükséges lehet egy egész országra kiterjedő tilalom, míg más esetekben egy pár kilométer sugarú terület is bőven megfelel.
A védelem ideje
A Munka Törvénykönyve szerint a versenytilalmi megállapodás határozott időre szólhat, amely nem haladhatja meg a két éves időtartamot a munkaviszony megszűntét követően. Fontos, hogy ez az időtartam nem hosszabbítható.
Díjazás
A munkavállalónak fizetett juttatásnak az arányosság elvén kell alapulnia ahhoz, hogy jogilag érvényes és végrehajtható legyen.
A munkavállalónak járó versenytilalmi megállapodásért járó kompenzáció nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló azonos időtartam alatti alapbérének 33%-a. Ez azt jelenti, hogy ha egy évig szeretnénk a munkavállalót versenytilalmi megállapodással kötni a munkaviszony megszűnése után, akkor nem lehet 4 (négy) havi alapbérnél kevesebb juttatást fizetni érte.
Az arányossággal kapcsolatban az időtartam, a terület és a tiltott tevékenységek köre az, ami meghatározó. Egy 24 hónapos versenytilalmi megállapodás korlátlan területi tilalommal a minimális 8 havi fizetésnek megfelelő juttatással ellentétezve jogilag aligha elfogadható.
Gyakorlati tanács: a kompenzáció kiszámításakor minden elemet figyelembe kell venni „a kevesebb több” elve alapján inkább rövidebb időre, kisebb földrajzi helyen korrekt kompenzációban állapodjunk meg, hogy jogvita esetén a bíróság előtt is megálljon a versenytilalmi megállapodás.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »