A FACEBOOK “TETSZIK” GOMB ÉS AMI MÖGÖTTE VAN – LUXEMBURG DÖNTÖTT

2019 Augusztus 21

Az Európai Unió Bírósága a nyári szünet előtt döntést hozott egy a Facebook-ot is érintő adatvédelmi kérdésben. A döntés érdekes és tanulságos lehet mindenki számára, aki a honlapján elhelyezi a Facebook „Tetszik” gombot. Rövid cikkünkben a Bíróság legfontosabb megállapításait foglaljuk össze.

1. Az ominózus „Tetszik” gomb a Fashion ID oldalán

A Fashion ID, egy német online divatruha -kereskedő cég az általa üzemeltetett honlapon elhelyezte a Facebook által biztosított „Like” („Tetszik”) gombot.

A Facebook „Like” gombnak egy honlapon való elhelyezése alapvetően azzal jár, hogy a honlap látogatóinak a személyes adatait (IP címét, böngészője műszaki adatait) továbbítják a Facebook részére.

Az adattovábbítás szempontjából nincs jelentősége, hogy a honlap látogatója rákattintott-e a „Like” gombra vagy egyáltalán felhasználója-e a Facebook-nak. Vagyis a honlap látogató adatai mindenképpen eljutnak a Facebook-hoz, ha egy olyan honlapra tévedt, amelyen a Facebook „Like” gomb elhelyezésre került.

2. Az érdekvédelem színre lép

A Verbraucherzentrale NRW nevű német fogyasztói érdekvédelmi szervezet úgy döntött, hogy nem nézheti tétlenül, hogy az adatok a Fashion ID honlap látogatójának tudta nélkül a Facebook-hoz vándorolnak a felhasználó tudta nélkül.

Az érdekvédelmi szervezet ezért keresetet indított a Fashion ID ellen a jogsértés megszüntetése iránt. Az elsőfokú bíróság részben helyt adott az érdekvédelmi szervezet keresetének, azonban a Fashion ID fellebbezett, sőt a fellebbezési eljárásba már a Facebook is beavatkozott.

A fellebbezési eljárásban a bíróság úgy gondolta, hogy az ügyben felmerülő adatvédelmi jogi kérdések megválaszolásához az Európai Unió Bíróságának jogértelmezésére van szükség, ezért előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.

3. A fő adatvédelmi kérdés és a Bíróság döntése

Az ügyben felmerült legfontosabb kérdés az volt, az a honlapüzemeltető, aki a honlapján olyan közösségi modult helyez, amely a honlap látogatójának személyes adatait a közösségi modul szolgáltatója részére továbbítja, adatkezelőnek minősül-e akkor is, ha nincs befolyása a továbbított adatok kezelésére.

A Bíróság a kérdés vizsgálata során két részre osztotta az adatkezelési műveleteket: az adatok Facebook részére történő továbbításáig terjedő és azt követő műveletekre. Megállapítható, hogy az adattovábbítást követően ugyanis a Fashion ID-nak nincs ráhatása az adatkezelésre. Ezzel szemben az adatoknak a honlapon történő gyűjtése és Facebook részére történő továbbítása kapcsán felmerülhet, hogy a Fashion ID a Facebook-al közösen határozza meg az adatkezelési célokat.

A Facebook „Like” gomb elhelyezése ugyanis nagyobb publicitást biztosíthat a Fashion ID részére, míg a Facebook számára előnyös a továbbított adatok kereskedelmi célú felhasználásának lehetősége. Az adatkezelés mindkét fél gazdasági érdekében, e közösen meghatározott célból történik, amely pedig megalapozhatja a közös adatkezelői minőségüket. Az adatkezelői minőséget pedig az sem zárja ki, hogy a Fashion ID nem fér hozzá a Facebook számára gyűjtött és továbbított személyes adatokhoz.

4. Mivel jár a közös adatkezelés?

Tekintettel arra, hogy a Fashion ID a honlapjára látogatók személyes adatainak gyűjtése és Facebook részére történő továbbítása vonatkozásában (közös) adatkezelőnek minősül, ezért már az adatgyűjtés időpontjában tájékoztatnia kell a honlap látogatóit az általa végzett adatkezelésről.

Ez már csak azért is különösen fontos, mert a Fashion ID honlapját olyan személyek is látogathatják, akik nem tagjai a Facebook-nak és nincs Facebook felhasználói fiókjuk. Az ilyen személyek vonatkozásában a honlap-üzemeltető Fashion ID felelőssége még nagyobb.

Alapvetően ugyanis ő van abban a helyzetben, hogy a honlapján elhelyezett adatkezelési tájékoztatóban az érintettek tudomására tudja hozni az adatkezelés körülményeit, így azt, hogy a honlap puszta megtekintése elindítja az adatok Facebook általi kezelését.

5. A tanulság

Az ügy általános tanulsága, hogy a (közös) adatkezelési minőséget és felelősséget megalapozza az adatkezelési célok közös meghatározása, például az adatkezelők közös gazdasági érdeke. Az ilyen adatkezelői minőség pedig független attól, hogy az adatkezelő hozzáfér-e vagy sem a kezelt adatokhoz.

Röviden: ha az adatkezelés céljára van ráhatásod, úgy is adatkezelőnek minősülhetsz, hogy a kezelt adatokat nem te tárolod, sőt nem is tudod lekérdezni azokat.

Kicsit konkrétabb tanulságként pedig le kell vonni azt, hogy ha a honlapodon elhelyezed a Facebook „Like” gombot, akkor a Facebook-al közös adatkezelővé válhatsz és tájékoztatnod kell a honlapod látogatóit arról, hogy az adatai a Facebook részére továbbításra kerülnek.