Blog
Blog » A TÉVES UTALÁS NEM ELVESZETT PÉNZ
A TÉVES UTALÁS NEM ELVESZETT PÉNZ
2017 Február 06
Előfordulhat olyan helyzet, hogy a banki átutaláskor egy téves szám miatt illetéktelen személyhez kerül az összeg. Általában a pórul járt utalást végzők ilyenkor a bankot keresik meg, hogy vonja vissza az átutalási megbízást, ennek sikertelensége esetén azonban a legtöbben feladják anélkül, hogy más behajtási eszközhöz nyúlnának.. Az alábbiakban bemutatjuk a téves utalással kapcsolatban kevéssé ismert jogi szabályozást, amely által új lehetőségek tárulhatnak fel a pénzüket rossz helyre utalóknak.
1.Ki és kitől hajthatja be az összeget?
A legáltalánosabb esetet az, amikor a vevő helytelen bankszámlaszámra küldi az összeget. Ilyenkor az utalás olyan,
mintha meg sem történt volna. Ez azt jelenti, hogy az eladó joggal követelheti a vevőn az őt megillető összeget.
Például ha internetes rendelést adunk le egy webáruházban, és a bolt által küldött bankszámlaszámot rosszul másoljuk át,
a bolt jogosult visszatartani a terméket addig, amíg az átutalást az általa megadott számlára helyesen teljesítjük. A tévesen átutalt összeget pedig nekünk kell behajtani attól a személytől, akihez az utalás tévesen érkezett.
Ritkább esetben a jogosult adja meg rosszul meg a számlaszámát. Ha mi annak megfelelően utalunk, a részünkről a kötelezettségünknek eleget tettünk, nem vagyunk kötelesek még egyszer utalást teljesíteni a célszemély helyes számlájára.
Az előző példával élve, ha a webáruházból rendelve a bolt által küldött számlán rossz számlaszám szerepel, és mi az alapján fizetünk, helyesen jártunk el és a bolt köteles a terméket átadni. A pénzt tévesen fogadó személytől az összeget a boltnak kell behajtani.
2.Megtarthatja a pénzt a célszámla „szerencsés” tulajdonosa?
A téves utalás előnyösebbik oldalán álló harmadik fél nem örülhet sokáig a szerencséjének, ugyanis ha nem szolgáltatja vissza a kapott összeget, az büntetőjogi és polgári jogi következményekkel is jár.
A büntetőjog alapján aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen pénzt eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza, jogtalan elsajátítást követ el. 50 000 Forintot meg nem haladó összeg esetén szabálysértésnek minősül, azonban magasabb összeg már bűncselekmény, amely egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A cselekménye polgári jogi szempontból jogalap nélküli gazdagodásnak minősül, azzal a következménnyel, hogy a „szerencsés” számlatulajdonos köteles a pénzt, mint jogalap nélkkül szerzett vagyoni előnyt visszatéríteni. Megjegyezzük, hogy a visszafizetéssel nem éri meg várni, mivel az összeg után a jogosultnak késedelmi kamat is jár.
3.Milyen jogi eszközökkel lehet visszaszerezni a pénzt?
Sok bank kínál úgynevezett visszahívási szolgáltatást téves utalás esetére, ez azonban csak bizonyos határidőn belül és díj fizetése ellenében lehetséges. Amennyiben bankunk nem kínál ilyen lehetőséget, vagy a határidőkről lekéstünk, akkor se csüggedjünk el!
Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést követően a rendőrség kideríti a célszámla tulajdonosainak adatait, aki ellen megfelelő információk birtokában büntetőeljárást indítanak. Az eljárás lehetőséget ad a sértettnek polgári jogi igényét is érvényesíteni, bár ez a folyamat meglehetősen hosszadalmas.
Polgári eljárást választva, nekünk kell kideríteni a célszemély nevét és címét, hogy közöljük vele a félreértést, és felszólítsuk az összeg visszautalására. Ezek az adatok banktitoknak minősülnek, azonban a hitelintézetekről szóló törvény lehetővé teszi, hogy téves utalás esetén a bank ezekről tájékoztassa az utalást teljesítő felet.
A szükséges adatok birtokában a pénzünket jogosulatlanul magánál tartó féllel szemben fizetési meghagyásos eljárást vagy pert lehet indítani, amelynek jogerőre emelkedése után végrehajtó segítségével az összeg visszaszerezhető.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »