Blog
Blog » BEHAJTHATATLAN KÖVETELS ÁFÁJA – NEM ELVESZETT PÉNZ 2020-tól?
BEHAJTHATATLAN KÖVETELS ÁFÁJA – NEM ELVESZETT PÉNZ 2020-tól?
2019 Augusztus 21
Eddig kevés bosszantóbb dolog volt egy magyar cég számára, annál, hogy az üzleti partner által meg nem fizetett követelés után is be kellett fizetni az ÁFA-t a költségvetésnek, még akkor is, ha az adós végül soha nem fizette ki a követelést. Szerencsére 2020-tól a fenti szabályok módosulnak és lehetőség lesz a behajthatatlan követelés már befizetett ÁFA tartalmának visszatérítésére. Ennek részleteit foglaljuk össze cikkünkben.
1. A jelenlegi szabályozás
Az eddigi hazai szabályozás alapján, ha a céged Áfával növelt számláját nem fizették meg és a behajtás sem járt eredménnyel, a követelést a megfizetett Áfával együtt veszteségként kellett elkönyvelni, azaz az adóhatóság a megfizetett Áfát a kifizetetlenül maradt ügyletek esetén is megtartotta.
Miután az Európai Unió Bírósága több ítéletben kimondta, hogy a behajthatatlan követelések Áfáját vissza kell téríteni a befizetőnek, a júliusban elfogadott hazai adóváltoztatásoknak köszönhetően 2020-janár 1-től Magyarországon is lehetővé válik a megfizetett Áfa visszaszerzése.
2. Mikor szerezhető vissza az Áfa 2020-tól?
Első feltétel: a behajthatatlan követelés
Az új lehetőséggel kapcsolatban a behajthatatlan követelés fogalmát az Áfa törvényben találjuk, mely alapján egy követelés behajthatatlan, ha :
- az adós elleni végrehajtás során a követelésre nem volt fedezet, vagy a vagyon csak részben fedezte azt,
- a követelést a hitelező csődeljárás vagy felszámolás során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
- legalább 2 éve folyamatban levő a felszámolás esetén a felszámolóbiztos igazolása alapján a követelésre nincs fedezet,
- felszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat alapján az átvett eszközök nem fedezik a követelést.
Látható, hogy csak olyan követelés kapcsán téríthető vissza a megfizetett Áfa, amit a hitelező korábban végrehajtás vagy felszámolás keretében megpróbált behajtani.
További feltételek:
Ha a követelés átjutott az első szűrőn, az alábbi feltételeknek is meg kell felelni a visszatérítéshez:
- Ahhoz, hogy a visszatérítést kérhesd, arról először írásbeli értesítőt kell küldeni az adósnak, valamint a céged nem állhat csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás alatt.
- Csak akkor kérheted az Áfa visszatérítését, ha nem volt előrelátható, hogy a partner nem fog fizetni. Kizáró ok, ha az adós az ügylet teljesítésekor csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt állt, vagy az ügylet időpontjában és az azt megelőző évben szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában, vagy az adószámát törölték.
- időbeli feltétel, hogy a számla esedékességétől legalább egy évnek el kell telnie, mely alatt az ellenérték semmilyen módon nem térül meg.
3. A visszatérítés módja
A fentiek teljesülése esetén az Áfa bevallásakor kérheted a behajthatatlan követelés elszámolását. Az elszámoláskor az Áfát nem fizetik vissza, hanem az elszámolt behajthatatlan követelés összege a cég aktuális adóalapját csökkenti. Ezáltal tehát a behajthatatlan követeléssel kapcsolatban korábban megfizetett Áfa utólagos kompenzálására van lehetőség.
4. Régi követelések elszámolása
Lényeges, hogy a fentiek szerint csak olyan követelések számolhatók el, ahol az ügylet teljesítésének időpontja 2015. december 31. napját követő időpontra esik, mely számos, egyébként alkalmas követelés esetén kizárja a visszatérítést.
5. Összegzés
A 2020. januártól hatályba lépő módosítás hatékony eszközt biztosít a tudatos cégeknek, hiszen a megfelelő adminisztráció elvégzése esetén az „eltemetett” követelések esetén legalább a megfizetett Áfa megtérül, mely nem elhanyagolható eredmény. Amennyiben élni szeretnél a lehetőséggel, javasoljuk jogi szakértő igénybevételét a követeléskezelési folyamatok során.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »