Blog
Blog » CÉGKAPU – A BELÉPÉS KÖTELEZŐ
CÉGKAPU – A BELÉPÉS KÖTELEZŐ
2017 Augusztus 17
Míg az ügyfélkapu neve sokak számára ismerősen cseng és azt rendszeresen használják, újdonságként hathat, hogy immáron a cégek is kötelesek létrehozni a saját „kapujukat”, ami nem más mint a cégkapu. A regisztrációs felület már elérhető, sőt 2017. augusztus 30-ig létre is kell hozni a cégkapunkat, a jogszabály által biztosított türelmi idő miatt 2017. év végéig még büntetlenül lehet cégkapumentes életet élni. 2018. január 1-től azonban már szankciókra számíthatnak azok a cégek, akik nem léptek be a kapun. Rövid cikkünkből megtudhatják, hogy pontosan mire is szolgál a cégkapu és hogyan kell regisztrálni.
Mire is szolgál a cégkapu?
2018. január 1-től a jogszabály kötelezővé teszi a cégek számára, hogy az állami szervekkel elektronikus úton tartsák kapcsolatot. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok a cégek számára elektronikus úton fogják elküldeni a hivatalos iratokat és a cégeknek is ilyen formán kell beküldeni kérelmeiket a hivatalok, bíróságok részére.
Az elektronikus kapcsolattartásra szolgál a Cégkapu, ami gyakorlatilag egy virtuális „postaláda”. A cégkapu ugyanakkor több egy „sima” e-mail címnél, egy biztonságos, hiteles tárhely, amelyhez a szükséges azonosítási lépéseket követően csak cégünk arra feljogosított munkatársai férhetnek hozzá.
A cégkapuval kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az oda érkező iratok kézbesítésére vonatkozóan a jogszabály – a hagyományos postai úton történő kézbesítéshez hasonló – vélelmeket állít fel az átvétel megtörténtére és időpontjára vonatkozóan. Így például, ha kétszeri értesítést követően sem vesszük át a cégkapun érkezett iratot, akkor az a második értesítéstől számított 5. munkanapon kézbesítettnek minősül.
Határidők
Ahogy a bevezetőnkben is említettük, a cégkaput már 2017. augusztus 30-ig létre kell hozni. A cégkapu tárhelyet az általunk választott hivatalos e-mail címhez rendelik hozzá, a cégkapus e-mail címet pedig cégek esetén a cégnyilvántartásba is be kell jelenteni. Ehhez nincs feltétlenül külön eljárásra szükség: amennyiben így rendelkezünk, akkor a szolgáltató a regisztráció során megadott e-mail címet automatikusan bejelenti a cégbíróságnak.
A cégkapus e-mail cím cégnyilvántartásba történő bejegyzését már most is lehet kérni, 2018. január 1. napjáig azonban kötelező ezt megtenni.
Amennyiben a cég a fenti határidőben nem teljesíti a bejelentési kötelezettségét, kötelezően nyilvántartandó cégadatról lévén szó, akár törvényességi felügyeleti eljárásra és ennek keretében bírság kiszabására, sőt végső esetben akár a cég megszüntetésére is sor kerülhet.
Ki férhet hozzá a cégkapura érkező iratokhoz?
Mivel a cégkapura érkező, illetve onnan kiküldött iratról vélelmezni kell, hogy azt arra jogosult személy vette át illetve küldte ki, lényeges tisztázni azt, hogy cégünk szervezetén belül ki férhet hozzá a cégadatokhoz.
A cégkapu kezelésére teljes körűen felhatalmazott személy a cégkapumegbízott: ő végzi a cégkapuval kapcsolatos adminisztrációs teendőket, így ő regisztrálhat további, a cégkapuhoz hozzáférni jogosult munkatársakat. A cégkapu-megbízott lehet cégünk ügyvezetője, azonban ez nem kötelező, az ügyvezető más kollégát is megbízhat a cégkapu kezelésével. Minden cégnél azonban csak egy cégkapu-megbízott működhet.
A cégkapu megbízott ugyanakkor több cégkapu ügyintézőt regisztrálhat és a későbbiekben arra is lehetőség lesz, hogy az ügyintézőknek eltérő hozzáférést adjunk így biztosítva például azt, hogy a könyvelő kolléga csak a NAV-tól érkező iratokhoz férjen hozzá.
Hogyan lehet regisztrálni?
A cégkapu regisztrációt a https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html oldalon lehet elvégezni.
Cégünk vezető tisztségviselője egy viszonylag felhasználóbarát online-felületen regisztrálhat. Ebben az esetben nem is kell iratokat (pl. aláírási címpéldány) csatolni, a rendszer a cégjegyzékből fogja ellenőrizni az adatokat és jogosultságot.
Fontos tudni azonban, hogy a regisztrálónak ügyfélkapuval vagy elektronikus személyi igazolvánnyal kell azonosítania magát, így amennyiben a vezető tisztségviselő ilyennel nem rendelkezik (pl. nem Magyarországon letelepedett), ő nem fogja tudni elvégezni a regisztrációt.
Amennyiben a fenti okok miatt nem cégünk vezető tisztségviselője végzi a regisztrációt, akkor erre nem az előbb említett online felület, hanem egy külön elektronikus űrlap szolgál. Ebben az esetben már szükség lesz bizonyos okiratok csatolására: így a cégkivonat illetve a vezető tisztségviselő által a regisztráló részére adott meghatalmazás scannelt változatára.
A sikeres regisztrációról a rendszer igazolást állít ki, amelyet a regisztrációt végző személy és a cégkapumegbízott megadott e-mail címére is elküld.
Amennyiben a regisztrációs folyamattal kapcsolatban bármely kérdés, észrevétel merülne fel, készséggel állunk rendelkezésre.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »