Blog
Blog » DIOR-TÓL A PREMIERE LEAGUE-IG – MIT VÉD AZ EU SZERZŐI JOGA?
DIOR-TÓL A PREMIERE LEAGUE-IG – MIT VÉD AZ EU SZERZŐI JOGA?
2019 Február 06
A szerzői jog visszatérő kérdése, hogy mely művek részesülhetnek jogi védelemben, melyet a technológia és a művészet fejlődése miatt folyamatosan újra kell gondolni. Írásunkban a fenti kérdést válaszoljuk meg az EU Bíróság legfontosabb döntései alapján.
A minősítés szempontjai
Ha a szerzőként megillető jogaid az EU-n belül érvényesítenéd, mind az EU-s, mind az adott tagállam jogára figyelemmel kell lenned.
Az EU irányelvek szintjén szabályozza az szerzői jog területét, azaz a tagállamok az irányelvek kereti között szabadon alakíthatják jogszabályaikat. Emiatt a konkrét szabályok tagállamonként eltérőek lehetnek. Mivel az Uniós jog értelmezését az Európai Unió Bírósága végzi, a luxemburgi fórum döntései alakítják az egységes Uniós gyakorlatot.
A mű formája
A szerzői művek fogalmával kapcsolatban az Uniós gyakorlat és a magyar Szerzői jogi törvény is a Berni Uniós egyezmény definíciójára támaszkodik, mely alapján az irodalom, a tudomány és a művészet alkotásai részesíthetők szerzői jogi védelemben, tekintet nélkül a mű létrehozatalának módjára vagy alakjára.
A védelem tehát nem korlátozódik egyes meghatározott formákra (pl.: festmény, zenemű), ezzel teret engedve az újszerű vagy szokatlan megjelenési formáknak.
- „eredetiségvizsgálat”
Az EU-n belül akkor részesülhet szerzői jogi védelemben egy alkotás, ha
- az alkotás a szerző szellemi tevékenységéből fakad, továbbá
- a mű kifejezése egyéni, eredeti módon történik
Fontos, hogy a jog a szellemi tevékenység kifejeződését védi. Ez alapján a védelem a ki nem fejeződött, meg nem valósított ötletekre, elgondolásokra, koncepciókra nem terjed ki.
Az eredeti, egyéni jelleg az egységes európai gyakorlat szerint azt jelenti, hogy a szerzőnek van alkotói mozgástere, azaz az alkotói folyamat során olyan kreatív döntéseket hoz, melyek egyéni, eredeti jelleget adnak a műnek.
Ha a szellemi termék megszabott keretek között, szabályok alapján jön létre, vagy a funkcionalitás szempontjainak felel meg, általában nem beszélhetünk szerzői műről (pl.: egy ügyvéd által írt szerződés).
Tévedsz viszont, ha azt gondolod, hogy a „műnek” bármilyen esztétikai vagy minőségi kritériumnak meg kell felelnie a védelemhez. Az is adhatja egy mű eredeti jellegét, ha azt pont arról ismered fel, hogy ízlésessége megkérdőjelezhető.
„Megtörtént események alapján”
Következzen pár izgalmas eset a vonatkozó Uniós gyakorlatból. A fentiek alapján meg is tippelheted a döntést, a válaszokat természetesen ismertetjük.
Tablófotó
Az Európai Unió Bíróságának a Painer ügyben abban kellett állást foglalnia, részesülhet-e szerzői jogi védelemben egy kislányról készült tablókép. A Bíróság kimondta, hogy egy tablófotó esetén is lehet az alkotónak kreatív mozgástere pl.: látószög, fényviszonyok, háttér megválasztása, így az első ránézésre „sablonosnak” tűnő tablóképek is részesülhetnek szerzői jogi védelemben. A gyakorlat egyébként általánosan alacsony küszöböt alkalmaz a fotók eredetiségével kapcsolatban.
Egy sajt íze
Az EU Bírósága tavaly foglalt állást egy sajt körül kirobbant jogvitában, melyet korábbi cikkünkben részletesen ismertettünk (itt olvashatod). A Bíróság megerősítette az eddigi álláspontot, miszerint a megjelenés formája nem lehet kizáró ok, viszont arra a döntésre jutott, hogy a „mű” kifejeződése problémákat vet fel, mivel az ízeket a kóstoló személyek különböző módon érzékelik, azaz nem lehet objektíven leírni a védett ízt. A Bíróság döntése alapján tehát nem minősülhet műnek egy élelmiszer íze.
Premiere League focimeccs
Az Európai Bíróság a Football Association ügyben megállapította, hogy a „Premier League” labdarúgó mérkőzései nem minősíthetők műnek. Kiemelték, hogy a labdarúgás meghatározott szabályok szerint történik, ami nem enged teret annak, hogy egy mérkőzés szellemi alkotásnak minősüljön.
Parfüm illat
Hollandiában egy jogvita során megállapították, hogy a Lancôme „Trésor” nevű illata szerzői jog hatálya alá tartozó műnek minősül. Franciaországban ezzel ellentétben egy hasonló ügyben a Semmítőszék kategorikusan kizárta, hogy a Dior vizsgálat alá vont illata szerzői jogi védelmet kapjon. A sajt ügyben hozott luxemburgi ítélet után valószínű, hogy az illatok esetében sem lesz megállapítható az EU-s szerzői jogvédelem.
Összegzés
A fentiek alapján láthatod, hogy a kreatív szféra bármely területén jogosult lehetsz arra, hogy szerzői jogi igénnyel élj, de előzetesen mindenképpen javasoljuk jogi szakértő megkeresését, aki segít a megfelelő döntésben.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »