Blog
Blog » „EJ, RÁÉRÜNK ARRA MÉG!” – AVAGY CSÖKKENŐ PERESKEDÉSI KEDV AZ ÚJ PP. ELSŐ ÉVÉBEN
„EJ, RÁÉRÜNK ARRA MÉG!” – AVAGY CSÖKKENŐ PERESKEDÉSI KEDV AZ ÚJ PP. ELSŐ ÉVÉBEN
2019 Április 03
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam meg” hangzik Winston S. Churchill híres idézete. Nos, nem kérdés, hogy az egykori brit miniszterelnök nem vett részt a 2018-as magyar bírósági statisztikák készítésében, de így is érdemes egy pillantást vetni a következő számokra, hogy miként változtatta meg az új Polgári perrendtartásról szóló törvény a pereskedési kedvet Magyarországon 2018-ban.
Az új Polgári perrendtartás főbb változásai
Mielőtt beleugranánk a számok tengerébe, idézzük fel a főbb változásokat, melyeket a 2018. január 1-én hatályba lépett új Polgári Perrendtartás (továbbiakban: Pp.) hívott életre, mely céljaként a perek gyorsítását tűzte ki Magyarországon.
Az új törvény legradikálisabb változtatása, hogy az elsőfokú eljárást két részre osztotta. Az osztott perszerkezet egyik része az úgynevezett perfelvételi szakasz, aminek célja, hogy a bírósg rögzítse a jogvita kereteit. A másik rész a tárgyalási szakasz, ahol a bíróság a bizonyítási eljárást folytatja le (például ha tanú vagy szakértő meghallgatás szükséges). Mindkét szakasznak komoly játékszabályai vannak.
Mindezt jól tükrözik az új törvénynek a kereset az ellenkérelem és a viszontkereset módosítására, illetve a bizonyítási indítványok előterjesztésére vonatkozó szabályok, melyekre – kevés kivételtől eltekintve - csak a perfelvételi szakaszban van lehetőség, ezzel szemben a régi Pp. lehetővé tette ezeket az eljárási eszközöket az egészen az elsőfokú eljárás végéig.
A gyakorló jogászok már 2018. év elejétől az egész ország területéről jelezték, hogy bíróságok túl szigorúan alkalmazzák az új eljárásjogi szabályokat, így a peres eljárás megkezdése valódi kihívást jelent az ügyvédek számára.
Lássuk, hogy a fent említett szabályok milyen befolyással voltak a felek perindítási hajlandóságára és a bíróságok hatékonyságára.
Az új perindítások visszaesése
Az országos bírósági rendszer szintjén az új perindítások számában 20%-os visszaesés tapasztalható a 2017-es adatokhoz képest.
A helyi bíróságok szintjén vizsgálódva a polgári és gazdasági ügyekben a perindítások jelentős visszaesést mutatnak, 2018-ban 25%-kal kevesebben járultak a bíróság elé, mint az előző évben. A gyorsan változó jogi környezet leginkább a munkajog területén éreztett hatását, ahol több mint 50%-os visszaesés volt az új ügyek számában 2018-ban.
Azonban teljes képet csak úgy kapunk, ha a hely bíróságok mellett a törvényszékek elött indított ügyeket is figyelembe vesszük, mivel Magyarországon a komplexebb ügyekben, mint például a szellemi tulajdon, a nemzetközi szállítmányozás vagy a cégjogi ügyek, valamint a nagyobb perértékű ügyek vitelében ezen bíróságok rendelkeznek kizárólagos hatáskörrel.
A törvényszékeken tapasztalt közel 50%-os visszaesés is tisztán mutatja, hogy a felek is úgy éreznek, Petőfi híres versében Pató Pál Úr: „Ej ráérünk arra még”. Érthető, hogy sokan nem akartak pert indítani egy egyelőre bizonytalan jogi környezetben, így a felek és jogi képviselőik abban bíznak, hogy a bírói gyakorlat majd tisztázza a legfontosabb, de egyelőre nem világos kérdéseket, és addig remélhetőleg nem évül el a követelésük.
Csökkenés a lezárt ügyek számában is
Az új perindítások száma bizonyos mértékig kiszámítható volt, viszont a statisztikák nagyon érdekes jelenséget mutatnak az adott évben lezárt ügyek alakulásával kapcsolatban.
Ha azt gondolnák, hogy a kevés új ügy miatt a bírók több időt nyertek a már folyamatban lévő ügyeik befejezésére, akkor tévedünk, ugyanis a 2017-es évhez képest 2018-ban még az ügylezárások száma is jelentősen csökkent.
A legjelentősebb visszaesés a munkajogi területen tapasztalható, itt a bírák 2018-ban az ügyek 70%-át zárták le az előző évihez képest.
De a törvényszékeknél sem alakultak sokkal jobban a statisztikák: 2018. évben az előző évhez viszonyítva csak polgár ügyek 2/3-át, míg a az gazdasági ügyek 4/5-ét fejezték be a bírák.
Összefoglalás
Összefoglalva tehát a fenti statisztikákból két konklúziót vonhatunk le az új Polgári perrendtartás első évében:
- Egyrészt az új törvény még nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, azaz a peres ügyeket nem gyorsította, sőt úgy tűnik a bírák kevésbé voltak hatékonyak az ügyek lezárásában 2018-ban.
- Másrészt az új Pp. inkább elrettentő hatást váltott ki a felekben, ezzel kedvük szegve, hogy jogvitájukat állami bírósági rendszer előtt rendezzék.
A fenti jelenségek alapján a 2018. márciusában a Kúria úgy döntött, hogy szakértői csoportot hoz létre, mely elemzi a helyi bíróságok perindítási szakaszában a szigorú gyakorlatot, ezzel irányt mutatva a fontos kérdésekben és nem utolsó sorban azzal a céllal, hogy a felek számára újra vonzóvá tegye az állami bíróságok előtti jogérvényesítést.
Reméljük így a Kúria gyakorlati csoportjának munkája hozzá fog járulni a jelenlegi helyzet javításához.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »