Blog
Blog » ELLENŐRIZHETED A MUNKAVÁLLALÓD MOBILTELEFONJÁT? – A KÚRIA DÖNTÖTT
ELLENŐRIZHETED A MUNKAVÁLLALÓD MOBILTELEFONJÁT? – A KÚRIA DÖNTÖTT
2019 Szeptember 04
A Kúria nyáron egy olyan ügyben hozott döntést, amelynek központi kérdése az volt, hogy jogszerű volt-e munkavállaló munkavégzés céljára használt telefonjának ellenőrzése a munkáltatója által. Bár a GDPR hatálybalépése miatt a jogszabályi környezet részben módosult, ennek ellenére a döntés érdekes tanulságokkal szolgálhat. Olvasd el rövid cikkünket, ha tudni szeretnéd, hogy ellenőrizheted-e a dolgozód munkavégzésre használt telefonját.
1. Tények
Az ügy felperese, a munkavállaló on-trade területi vezetőként dolgozott az alperes cégnél. A felperes munkavégzéséhez az alperes munkáltató céges laptopot és SIM kártyát biztosított. A Munkavállaló a SIM kártyát a saját tulajdonú mobilkészülékébe tette be, a telefont pedig a munkájához használta.
A Munkáltató egy belső vizsgálat során több dolgozója, köztük a Munkavállaló által a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközöket is elkérte ellenőrzésre. A Munkavállaló a Munkáltatónak átadta a laptopját és a telefonját is, melyen a Munkáltató ellenőrzést végzett.
Később a felek a közöttük fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntették, majd a Munkavállaló a megállapodást megtámadva kérte a munkaviszonya helyreállítását és sérelemdíjat. A Munkavállaló többek között arra hivatkozott az ügyben, hogy a Munkáltató által végzett ellenőrzés, melynek során a Munkavállaló saját mobiltelefonját is megvizsgálta, nem volt jogszerű.
2. A Kúria döntése és indokai
Míg az első- és másodfokú bíróság a Munkavállaló keresetét elutasította, a Kúria merőben más álláspontot képviselt az ügyben. Bár a Munkavállaló munkaviszonyát nem állította helyre, azt megállapította, hogy a Munkáltató által végzett ellenőrzés nem volt jogszerű az alábbi okok miatt.
Már az eset idején hatályos munka törvénykönyve is rendelkezett arról, hogy a munkáltató csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti a munkavállalót, és az ellenőrzés nem járhat az emberi méltóság sérelmével.
A Kúria a Munkáltató által végzett ellenőrzés kapcsán megállapította, hogy nem volt tisztázott, hogy a Munkáltató alkalmazhatott-e volna más, a magánszférát kevésbé korlátozó eszközt az ellenőrzésre, illetve, hogy az eljárást megfelelő biztosítékok mellett végezte-e.
A Kúria ezért megállapította, hogy a Munkáltató a vizsgálati eljárás során jogosulatlanul ellenőrizte a Munkavállaló magánéletét, jogszerűtlenül kezelte a magán üzenetét úgy, hogy annak a tartalmát is megismerte, ezért a Munkavállaló sérelemdíjra tarthat igényt.
3. Tanulság
Ahogyan említettük, a munka törvénykönyvét időközben a GDPR hatálybalépése miatt a jogalkotó módosította. Így például a munkavállaló a céges laptopot már eleve csak külön megállapodás alapján használhatja nem munkavégzési célra.
Emellett a munka törvénykönyve kifejezetten rögzíti, hogy a munkavállalók által munkavégzéshez használt, akár céges, akár saját tulajdonú számítástechnikai eszközök (laptop, mobiltelefon) ellenőrzése során a munkáltató csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be. Vagyis, a munkavállaló magáncélú levelezését nem ellenőrizheti a munkáltató, még a céges laptopon sem.
Ezen kívül az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat előre rögzíteni kell, az ellenőrzés módját pedig úgy kell megválasztani, hogy az a lehető legkevésbé avatkozzon be a dolgozó magánszférájába.
Végül, de nem utolsó sorban az ellenőrzést csak a megfelelő biztosítékok mellett lehet végezni. A gyakorlat szerint például lehetővé kell tenni a munkavállaló számára, hogy az ellenőrzésnél jelen legyen és például jelezze, hogy a „Rodosz 2019” mappa a nyaralásán készült családi fényképeket tartalmazza.
4. Akkor most mit is lehet pontosan ellenőrizni?
Tehát, a munkáltató mind az általa a munkavállaló részére a munkavégzéshez rendelkezésre bocsátott, mind a munkavállaló saját tulajdonában álló, a felek megállapodása alapján munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközét ellenőriheti.
Legyen szó akár a munkáltató által átadott eszköz, akár a munkavállaló saját tulajdonú eszközének ellenőrzéséről, a munkáltató ugyanakkor csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be. A munkáltató továbbá ellenőrizheti, hogy amennyiben külön megállapodás hiányában a céges IT eszközt nem lehet magáncélra használni, a dolgozó betartja-e ezt a tilalmat.
Vagyis, ha a munkáltató számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy mappa családi fotókat tartalmaz, akkor annak tartalma innentől kezdve tabut jelent a munkáltató számára, vagyis nem nézegetheti végig egytől-egyig a fényképeket. Hasonlóan, ha egy e-mail üzenetről már a címzett személye alapján kiderül, hogy az privát üzenet, akkor annak tartalmára már nem terjedhetne ki a munkáltató ellenőrzése.
5. Összefoglalás
A fentieket összefoglalva, célszerű alaposan átgondolni, hogy a dolgozóinknak engedjük-e, hogy a céges IT eszközöket magáncélra használják vagy hogy a saját mobiltelefonjukat használják munkavégzés céljára.
Bár a praktikus szempontok indokolhatják az „engedékenységet”, adatvédelmi szempontból mindenképpen tisztább helyzetet teremt, ha a céges eszközt csak munkavégzési célra lehet használni, míg a saját tulajdonú telefont nem lehet munkavégzés céljára használni.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »