ERŐSÖDŐ ALVÁLLALKOZÓ VÉDELEM AZ ÉPÍTŐIPARBAN – A TÜKÖRFELTÉTELEK VÉGE?

2019 Október 16

Az építőipari jogviták hazai bírói gyakorlatában az elmúlt években egyre inkább kirajzolódik a gyengébb fél védelmének szándéka. A Kúria már korábban is védelmébe vette az alvállalkozókat bizonyos feltételek semmissé nyilvánításával, friss döntése azonban még több kockázatot telepít a fővállalkozóra. Milyen mozgástere marad egy fővállalkozónak egy hazai építési projekten? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.

1. A „tükörfeltételek” mint iparági gyakorlat

Az építőiparban megszokott gyakorlat, hogy a megrendelő szerződési feltételei „letükrözésre” kerülnek az egész vállalkozói láncolatba.

Így a megrendelő és a fővállalkozó közötti ún. fővállalkozói szerződés lényeges rendelkezései szinte szóról - szóra átvételre kerülnek a fővállalkozó-alvállalkozó közötti ún. alvállalkozói szerződésekbe, illetve szub-alvállalkozói szerződésekbe.

A „tükörfeltételek” garantálják, hogy jogvita esetén a láncolat bármely tagja ugyanazokat a jogokat tudja érvényesíteni, melyeket vele szemben érvényesítenek. Különösen jellemző gyakorlat volt az elmúlt években, hogy az alvállalkozói fizetési igények érvényesíthetőségét a Megrendelő teljesítéséhez, vagy hozzájárulásához kötötték a fővállalkozó – megrendelő jogviszonyban.

Azonban a Kúria az utóbbi években korlátozza a szerződő felek szabadságát az alvállalkozók védelmében és ezáltal jelentős kockázatot telepít a fővállalkozókra.

2. A 2015 évi döntés – megrendelő likviditási kockázata a fővállalkozónál

A Kúria első alkalommal 2015. évben állapította meg, hogy jó erkölcsbe ütközik és ezért semmis az a szerződési kikötés, amely a megrendelő kifizetésétől teszi függővé azt, hogy a fővállalkozó teljesít-e kifizetést az alvállalkozók részére. [1]

A fővállalkozó ilyen kockázatcsökkentése a bíróság érvelése szerint olyan bizonytalan feltételhez köti az alvállalkozói  számlakövetelés teljesítését, amely alapján lehetséges, hogy az alvállalkozó még saját szerződésszerű teljesítése esetében sem juthat hozzá az elvégzett munkája ellenértékéhez.

A Kúria fenti döntése – melyben a megrendelői likviditási kockázatot a fővállalkozóhoz telepíti –, bizonyos mértékig érthető, hiszen egy fővállalkozótól elvárható, hogy finanszírozza az alvállalkozók teljesítését, még olyan esetben is, ha átmenetileg nem kap kifizetést a megrendelőtől. Ellenkező esetben a fővállalkozó szerep gyakorlatilag kiüresedne.

3. A 2019 évi döntés – költségvetésből hiányzó tételek kockázata a fővállalkozónál

Az idén közzétett friss eseti döntésben azonban a Kúria még továbbment, amikor a fővállalkozó és alvállalkozó közötti szerződésnek azon kikötését is jó erkölcsbe ütközőnek és emiatt semmisnek ítélte, amely szerint a fővállalkozó az alvállalkozói pótmunkákat kizárólag abban az esetben és olyan mértékben fogadja el, amennyiben azokat a megrendelő elfogadta[2].

Ez a döntés az előzetes költségvetésben nem szereplő, de a kivitelezés során elvégzett munkatételek elszámolásának kockázatát gyakorlatilag teljesen a fővállalkozóra telepíti.

A pótmunka viták ugyanis jellemzően abból alakulnak ki, hogy a kivitelezés közben az előzetes költségvetésben nem szereplő munkák válnak szükségessé, melyeket a vállalkozó elvégez. Ezek a munkák a megrendelő szerint szükségesek a rendeltetésszerű használathoz, emiatt nem jár értük külön díjazás, míg a fővállalkozó szerint ezek utólagosan megrendelt munkák, melyekért további díj jár.

Míg a megrendelő általi kifizetés teljesen független az alvállalkozótól, addig a pótmunka vita kialakulásáról ez nem mondható el, mivel a projekt költségvetését egy fővállalkozó az alvállalkozók által adott költségvetési árajánlatok alapján készíti el.

Fentiek alapján indokolatlan az eltérő helyzetek azonos kezelése és a pótmunka elszámolás teljes kockázatnak a fővállalkozóra való telepítése.

4. A fővállalkozó lehetőségei

Felmerül a kérdés, hogy a fővállalkozóként hogyan kerülhetők el a fenti kockázatok?

Amennyiben a projektben van valamilyen nemzetközi elem – például külföldi megrendelő, fővállalkozó stb. –, úgy a vállalkozói szerződésekben a magyar helyett más alkalmazandó jogot lehet kikötni, melyben a fenti tilalmak nem érvényesülnek.

További megoldás lehet, hogy a felek rendes bíróság helyett választottbírósági vitarendezést választanak egy olyan országban megjelölve a választottbíráskodás helyét, melynek joga nem ír elő a fentihez hasonló tilalmakat.

5. Összegzés

A magyar építési jogban csak korlátozottabb körben van lehetőség a kockázatok alvállalkozókra történő telepítésére, azok fokozottabb  bírói védelme miatt. Ugyanakkor a bírói gyakorlat alvállalkozókat védő rendelkezései megfelelő jog- illetve vitarendezési fórumválasztással mérsékelhetők.