Blog
Blog » EU JOGBA ÜTKÖZIK A GÉPJÁRMŰADÓ KIVETÉSE A KÜLFÖLDI JÁRMŰVEKRE
EU JOGBA ÜTKÖZIK A GÉPJÁRMŰADÓ KIVETÉSE A KÜLFÖLDI JÁRMŰVEKRE
2017 November 30
Éppen 10 éve került a magyar regisztrációs adó ügye az Európai Bíróság elé, amelynek ítélete alapján a külföldről behozott használt autók adója elbukott Luxemburgban. Magyarországnak nincs szerencséje a külföldi gépjárművekre kivetett adókkal, ugyanis az Európai Unió Bírósága legújabb ítéletével a gépjárműadó EU jogba ütközését állapította meg. Ennek elsősorban nem a magyar autósok, hanem a nemzetközi szállítmányozó cégek örülhetnek, mert a döntés csak a külföldön regisztrált, Magyarországon áthaladó gépjárművekre vonatkozik.
Az ügy háttere
Az Isztambul Lojistik egy török vállalat, amely közúti árufuvarozást végez Törökországból az Európai Unióba. A cég egyik tehergépjárműve textilárut szállított Törökországból Németországba 2015 márciusában, azonban egy közúti ellenőrzést követően a magyar adóhatóság megállapította, hogy a kivetett gépjárműadót erre a tehergépjárműre vonatkozóan nem fizették meg.
Emiatt a magyar adóhatóság az adó összegén felül további, az adó összegének tízszeresét kitevő adó-, illetve közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a török céget.
Jogi eljárás
A török cég bírósághoz fordult arra hivatkozással, hogy a gépműadóról szóló törvény szóban forgó rendelkezései sértik a Társulási Megállapodásban foglaltakat. Utóbbi megállapodásban ugyanis az aláíró felek - az Európai Gazdasági Közösség és Törökország - vámunióban állapodtak meg.
A cég álláspontja szerint a harmadik országokban, így pl. Törökországban nyilvántartásba vett, Magyarországon, mint tranzitállamon áthaladó gépjárművek tekintetében kivetett adó vámmal azonos hatású díjnak minősül, ezért az áruk szabad mozgásának alapelvébe ütközi, így ellentétes uniós joggal.
A magyar bíróság felfüggesztette a peres eljárást és előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bíróságához fordult.
Az Európai Unió Bírósága - összhangban a korábbi gyakorlatával - megállapította, hogy bármely, áruk határátlépéséhez kapcsolódó, egyoldalúan kivetett, szigorú értelemben vámnak nem minősülő pénzügyi teher vámmal azonos hatású díjnak minősül, függetlenül annak elnevezésétől, alkalmazásának módjától vagy összegétől.
Tekintve, hogy az EGK–Törökország társulási megállapodásban vámunióban állapodtak meg az aláíró felek, így tilos vám vagy azzal azonos hatású díj kivetése.
A magyar gépjárműadóról szóló törvény azonban eltérően kezeli a Magyarországon, illetve a harmadik országban, így pl.Törökországban nyilvántartott gépjárműveket. Az utóbbiaknak minden egyes Magyarországra történő belépésekor meg kell fizetnie az adót, mely a török fuvarozók versenyképességét jelentősen rontja, ennek következtében pedig ellentétes a Társulási Megállapodásban foglalt célkitűzésekkel.
Fentiek alapján az Európai Unió Bírósága 2017. október 19-i ítéletében megállapította, hogy a magyar gépjárműadó vámmal azonos hatású díjnak minősül, és mint ilyen, ellentétes az EU joggal.
További érdekesség az üggyel kapcsolatban, hogy egy török újságban megjelent cikk szerint a döntést követően közel 100 török kamion vesztegel a magyar határon, így láthatóan az Európai Bíróság ítélete váratlanul érte a magyar hatóságokat.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »