EURÓPAI BEFEKTETŐK KONTRA MAGYARORSZÁG 2:0 – A FÖLDTÖRVÉNY ISMÉT ELBUKOTT LUXEMBURGBAN

2019 Május 24

Az Európai Unió Bírósága 2019 májusában ismét elítélte a 2014-ben hatályba lépett Földtörvényt, mely kártalanítás nélkül törölte el a termőföldeken fennálló haszonélvezeti jogokat. Mi a „hozzáadott értéke” ennek a második európai ítéletnek és miért fontos azok számára akik kártérítést remélnek az elvesztett haszonélvezeti jogok miatt?

Háttér

Míg a termőföld szerzése mindig korlátozott, illetve tilos volt nem magyar állampolgárok számára, külföldi befektetők egy joghézagnak köszönhetően – indirekt módon -  mégis „szerezhettek” termőföldet, úgy, hogy céget alapítottak Magyarországon, mely megszerezhette a termőföld haszonélvezeti jogát, ami a tulajdonosi pozíciót megközelítő jogosultságokat biztosított a haszonélvező számára.

A fenti joghézagot az addig szerzett jogok sérelme nélkül 2002-ben megszüntették, azonban 2014-től hatályba lépett az új Földtörvény[i], mely megszüntette a termőföldön korábban szerzett haszonélvezeti jogokat, és elrendelte azok ingatlan-nyilvántartásból való törlését, kivéve azt az esetet, amikor a föld tulajdonosa és a haszonélvező egymás közeli hozzátartozói.

A földhivatalok kb. 100.000 haszonélvezeti jogot töröltek az ingatlan-nyilvántartásból 2014 végéig, melyből kb. 5.000 eset külföldieket érintett.

Több jogosult a helyi bíróságok előtt támadta meg a földhivatali döntéseket, melyek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztettek elő az Európai Unió Bírósága előtt, a tőke szabad áramlása elvének értelmezése érdekében, mely a SEGRO ügyhöz vezetett.. A SEGRO ügyben[ii] az EU Bíróság 2018 márciusban kimondta, hogy a tőke szabad áramlásának elve megelőzi a magyar Földtörvény vitatott rendelkezését, mely az adott ügyben ezért nem alkalmazható.

A Földtörvény feltehetően az Európai Bizottság maradéktalan tetszését sem nyerte el, mely még 2014-ben ún. kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Míg a SEGRO ügyben az EU jog értelmezése volt a középpontban, annak érdekében, hogy az adott ügy EU-konform módon megoldásra kerüljön, addig a Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás célja az volt, hogy az EU Bíróság állapítsa meg, hogy Magyarország EU jogot sértett.

Az ügy Luxemburgban

Az EU Bíróság előtt peres eljárásban az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a haszonélvezeti jogok törlésével Magyarország megsértette az EU-t alapító szerződések által garantál letelepedéshez való jogot és a tőke szabad áramlásának elvét, továbbá az Alapvető Jogok Európai Charta által deklarált tulajdonhoz való jogot, figyelemmel a jogosultak kártalanításának hiányára.

A magyar kormány elsődlegesen azzal érvelt, hogy a haszonélvezeti jogok megszerzésével a jogosultak megkerülték az annak idején hatályos földszerzési korlátozásokat, és a „közrend védelmét” mint az alapvető szabadságok alóli kivétel egy esetét hívta fel védekezésül.

Az EU Bíróság azonban rámutatott, hogy a haszonélvezet cégen keresztül történő megszerzése annak idején egy törvényes lehetőség volt külföldi befektetők számára, és a magyar állami szervek, bíróságok több évtizeden keresztül nem támadták ezeket a tranzakciókat. Ezen felül egy tagállam a  visszaélésszerű földszerzésekre felállított általános vélelem nem hívható fel a közrend védelme keretében, a tőke szabad mozgása alóli kivétel igazolása érdekében.

Magyarország hivatkozott a földterületek hasznosításához fűződő általános érdekre is, nevezetesen arra, hogy a Földtörvény célja, hogy a spekulatív célú földszerzést megelőzze, és biztosítsa, hogy a tulajdonos az, aki ténylegesen műveli a földet, mely álláspontja szerint indokolja az eltérést a tőke szabad mozgásának alapelvétől.

Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság kétségbe vonta, hogy a Földtörvény támadott rendelkezése mennyire alkalmas ezen célok elérésére, mivel a „közeli hozzátartozó viszony” mint kivétel, nem biztosítja, hogy a haszonélvező műveli a földet, ezt meghaladóan a fenti célok kevésbé korlátozó eszközökkel is elérhetők, így a vitatott rendelkezés aránytalan is.

Magyarország álláspontja szerint a Földtörvény nem jelent a tulajdontól való kártalanítás nélküli megfosztást sem, hiszen a magyar polgári jog általános szabályai alapján a haszonélvező befektetéseit a föld tulajdonosa megtérítheti egy magánjogi elszámolás keretei között.

A Bíróság azonban rámutatott, a „polgári jog általános” szabályai alapján a haszonélvezőnek kellene hosszú és költséges jogi eljárásokat megindítania, mely nem felel meg az Alapjogi Charta rendelkezéseinek, melyek tulajdontól való megfosztás esetére kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítást írnak elő.

Fentiek alapján az EU Bíróság ítéletével megállapította, hogy a termőföldön fennálló haszonélvezeti jogok törlésével Magyarország megsértette az Uniós jogot, azon belül a tőke szabad áramlásának elvét együttesen értelmezve az Alapjogi Charta által biztosított tulajdonhoz való joggal.

Kitekintés

Az EU Bíróság ítélete fontos előrelépés a Magyarország elleni kötelezettszegési eljárásban. Amennyiben a magyar kormány nem orvosolja a jogsértést, az Európai Bizottság egy második peres eljárást kezdeményezhet az Európai Bíróság előtt, melyben már vagyoni szankciók kiszabására is sor kerülhet.

Azonban a döntés igazi „hozzáadott értéke” az, hogy az EU jogsértés hivatalos megállapításának köszönhetően a Földtörvény vitatott szabálya által érintett magánszemélyek és cégek nagyobb eséllyel tudnak jogalkotással okozott kár miatt kártérítési pereket indítani a magyar bíróságok előtt

Jóllehet a Kúria ezidáig még nem erősítette meg az EU jogot sértő jogalkotásért fennálló állami felelősség doktrínáját, alacsonyabb fokú bíróságok már több olyan ítéletet hoztak, melyben megállapították, hogy az állam felelős a nem EU konform jogalkotással okozott kárért.

Remélhetőleg a Kúriának ezúttal meglesz a lehetősége, hogy mérföldkőnek számító ítéletet hozzon az EU jogot sértő jogalkotással okozott kárért való állami felelősség kapcsán.