Blog

Blog » EURÓPAI JOGVITÁK A BREXIT UTÁN MAGYAR SZEMSZÖGBŐL

EURÓPAI JOGVITÁK A BREXIT UTÁN MAGYAR SZEMSZÖGBŐL

2016 November 29

Az európai integráció sikertörténetei a Brüsszel I és Róma I-II rendeletek melyek polgári-gazdasági ügyekben Európa szerte egységesen határozzák meg, hogy mely EU tagállam bírósága előtt milyen jog alapján pereskedhetünk. Jelen cikkben magyar szemszögből elemezzük a Brexit lehetséges hatásait a fenti területeken, valamint a határon átnyúló jogviták egyéb területein, mint a nem vitatott követelések, illetve a választottbíráskodás.

Joghatóság, végrehajtás

A 2015-évben felülvizsgált Brüsszel I Rendelet (1215/2012/EK Rendelet) legfontosabb eredménye, hogy polgári-kereskedelmi jogvitában az EU-n belül egységes szabályok alapján lehet eldönteni azt az alapvető kérdést, hogy melyik tagállam bírósága előtt pereskedhetünk, illetve azt, hogy bennünket melyik tagállam bírósága előtt perelhetnek.

A brüsszeli rezsim alapján tehát egyértelmű válasz adható arra, hogy magyar bíróság előtt mikor perelhetünk be egy angol céget, illetve egy angol felperes egy magyar céget angol bíróság elé vihet-e vagy sem.

Ezen túlmenően a Brüsszel I Rendelet az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgásának mintájára bevezeti az „európai ítéletek szabad áramlásának” elvét is, melynek köszönhetően egy Magyarországon hozott jogerős ítélet Angliában további eljárás nélkül végrehajtható és ugyanebben az elbánásban részesül itthon egy angol ítélet is.

A Brexit után a kép nem lesz ennyire egyszerű, mivel Magyarország és Anglia egymással ún. „harmadik ország” státuszba kerül. Egy „harmadik országból” származó ítéletet külön eljárás keretében (ún. „exequatur” eljárás) be kell vezetni a hazai jogrendszerbe, hogy ott végrehajtható legyen, mely jelentős idő- és költségtöbblettel jár.

Jóllehet Anglia részese a Brüsszel I Rendelet „előfutárának” felfogható 1968-as Brüsszel Konvenciónak, azonban a közel 50 évvel ezelőtt megkötött egyezmény kevesebb védelmet nyújt a taktikai okokból más országban megindított „párhuzamos” perek ellen, másrészről nem ismeri az ítéletek szabad áramlásának elvét sem.

Így amennyiben Anglia a Brexit után nem tesz valamilyen külön lépést a satus quo fenntartására – akár a 27 EU tagállammal kötendő nemzetközi szerződés irányába, akár az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz való csatlakozás felé –, úgy egy magyar ítélet angliai végrehajtása jóval nehezebb lesz, mint jelenleg, és egy leleményes angol alperes kiválóan tudja majd időt húzni, többletköltséget okozni a magyar végrehajtást kérő félnek.

Alkalmazandó jog

A Róma I-II rendeleteknek (503/2008 EK rendelet és 864/2007/EK rendeletek) köszönhetően az európai bíróságok arra az alapvető kérdésre egységes választ adnak, hogy az előttük lévő szerződésből, vagy szerződésen kívüli viszonyból (pl. károkozás) eredő jogvita melyik tagállam joga alapján dönthető el.

A Brexit hatására a szerződésből eredő jogviták területén feltehetően nem lesz komoly változás, mivel Anglia korábban csatlakozott a Róma I rendelet elődjének tekinthető, 1980-ban megkötött Római Egyezményhez mint nemzetközi szerződéshez, mely Anglia EU-ból kilépését követően is hatályban marad.

Ezzel szemben a szerződésen kívüli jogviták - jellemzően kártérítési ügyek területén –  nincs ilyen korábban megkötött nemzetközi egyezmény, így a Brexit ezeknél az ügyeknél azt eredményezheti, hogy a bíróságok a jogvitára alkalmazandó jogot nem egy egységes nemzetek feletti rezsim, hanem saját nemzeti joguk alapján állapítják meg.

Ez egy angol bíróság előtt folyó kártérítési ügyben az angol precedensjog alkalmazását is jelentheti, mely a magyar ügyfél számára igencsak megnehezíti a pereskedést.

Nem vitatott követelések

Korábban a határon átnyúló kis érétű, nem vitatott követelések behajtásának legfőbb korlátját az képezte, hogy ezekben az ügyekben a költségek sokszor elérték vagy meghaladták a behajtandó összeget és a különböző adminisztratív akadályok miatt (pl. hiteles fordítások, stb.) eleve elhúzódó eljárásokkal kellett számolni.

Ezen a területen az európai jogharmonizáció két fontos terméke az európai végrehajtható okiratról szóló 805/2004 Rendelet és az  az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendelet. Ezen rendeletek jelentősen egyszerűsítették és gyorsabbá tették a nem vitatott követelések európai behajtását.

A Brexit után Anglia automatikusan kilép a két fenti rendszerből, így –külön ennek megkönnyítésére irányuló nemzetközi szerződések megkötése hiányában – a nem vitatott követelések angliai behajtása bizonyosan hosszabbá és költségesebbé fog válni egy magyar ügyfélnek.

Választottbíráskodás

Talán ez az egyetlen olyan jogvita rendezési terület, melyre a Brexit gyakorlatilag nem lesz komolyabb hatással.

Anglia ugyanis tagja a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi New York-i egyezménynek, mely Anglia EU tagságára tekintet nélkül biztosítja a választottbírósági ítéletek angliai érvényesülését.

Mi a teendő?

Anglia EU-ból történő kilépése természetesen nem egyik napról a másikra fog megtörténni. Az EU Szerződés 50. Cikkelye alapján Angliának először a kilépési szándékot kell bejelentenie, majd ezt követően egy legfeljebb 2 évig tartó tárgyalássorozat következik a kilépés egyes gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban.

Fentiek alapján kapkodásra semmi ok, azonban a jövőben angol üzleti partnerrel kötött szerződésben vitarendezési fórumként célszerű rendes bíróság helyett választottbíráskodást kikötni, továbbá a szerződésre alkalmazandó jogot körültekintően megválasztani.