Blog

Blog » HA RÖVID A LÁTÁSOD, TOLDD MEG EGY KAMERÁVAL

HA RÖVID A LÁTÁSOD, TOLDD MEG EGY KAMERÁVAL

2018 Február 21

Sok cég felismerte már a biztonsági kamerák előnyeit, azonban az alkalmazás során sok kérdés felvetődhet: A munkavállalókra, vásárlókra, beszállítókra ugyanolyan szabályok vonatkoznak? Kiktől kell engedélyt kérni? Hogyan kell tájékoztatást nyújtani? Hova tegyük a figyelmeztetést? Az alábbi cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

A kamerával is mások adatait kezeljük

Bármilyen különösen is hangzik, mások kinézete, arca, hangja ugyanúgy személyes adatnak minősül, mintha a nevükről, vagy születési dátumukról lenne szó. Tehát ha készítünk egy felvételt, amin más emberek szerepelnek, azzal úgy kell bánni, hogy megfeleljen az EU adatvédelmi rendeletének.

Ez azt jelenti, hogy a felvétel készítésénél és tárolásánál szükségünk van többek között jogalapra, célra, és különböző szabályokra, hogy meddig tároljuk, ki férhet hozzá, és milyen védelemmel látjuk el.

Az adatkezelés alapja

A munkahelyi kamerás megfigyelésről szóló cikkünkben már szót ejtettünk arról, hogy a munkáltató a munkahelyen a munkavállalókról bizonyos keretek között készíthet videofelvételt. Ehhez a munkavállalóktól nem szükséges engedély, csupán tájékoztatni kell arról a tényről, hogy felvétel készül.

Fontos kiemelni, hogy az engedély hiánya nem minden esetben helyénvaló. A fenti helyzetben azért elfogadható, mert egy speciális jogviszonyról, munkaviszonyról van szó, ahol jogszabály teszi elfogadhatóvá a munkáltatónak azt a jogos érdekét, hogy a munkavállalót, illetve a munkavégzést ellenőrizze.

Azonban ha egy üzlethelyiséget figyelünk meg, ahova vevők sétálnak be, vagy éttermet, ahova vendégek érkeznek, esetleg egy raktárhelyiséget, ahova külsős beszállítók is beállnak a járművekkel, akkor főszabály szerint nincs semmilyen jogszabály, ami lehetővé teszi, hogy az engedélyük nélkül felvételt készítsünk róluk.

Jogszabály kivételesen a munkaviszonyhoz hasonlóan meghatározhat olyan helyzetet, amikor a jogos érdek felülírja mások személyiségi jogait (például élet és testi épség védelme, veszélyes anyagok őrzése), és ilyenkor elegendő a tájékoztatás.

Viszont amennyiben nem esünk a fenti lehetséges kategóriák egyikébe sem, akkor a felvételen szereplő személyek előzetes hozzájárulására van szükség. Megnyugtatásként leszögezzük, hogy nem kell semmilyen bonyolult engedélyezésre gondolni, még csak írásbeliség sem szükséges, elegendő a ráutaló magatartás is. Tehát ha egy terület bejáratánál szerepel egy egyértelmű jelzés, hogy kamerával megfigyelt terület, akkor a kívülálló személy saját döntése az, hogy bemegy – vállalva a felvételen való szereplést, így egyben hozzájárulását is adva – vagy nem megy be.

Tájékoztatás

Mivel az esetek többségében az idegen személyekről készült felvétel hozzájáruláson alapul, fontos, hogy a ráutaló magatartás alapja világos tájékoztatás legyen. Alapszabály az, hogy a figyelemfelhívás, ahogy fentebb is említettük, a megfigyelt területen kívül kell, hogy történjen, és ne akkor szembesüljön vele a megfigyelt személy, amikor már késő.

A jóhiszemű joggyakorlás azt is megköveteli, hogy látható, szembetűnő helyen legyen a figyelmeztetés elhelyezve, ne legyen eltakarva (például függönnyel, vagy különböző tárgyakkal), illetve megfelelő nagyságú legyen, hogy az könnyen észrevehető legyen.

Az is fontos, hogy az EU adatvédelmi rendelet szerint a jelzésnek egyértelműnek is kell lennie, méghozzá annyira, hogy akár egy gyermek is megértse. Így a bonyolult törvényi hivatkozások helyett érdemes képes ábrázolással és egyszerű szavakkal jelezni, hogy az adott területen kamerás megfigyelés történik.

A fentiek első ránézésre ellentmondásosak lehetnek az EU adatvédelmi rendeletnek azon elvárásával, hogy az érintettet részletesen tájékoztatni kell. Valóban, amennyire az érintettnek erre igénye van, könnyen hozzáférhetővé kell tenni részére azokat az információkat is, amiket a GDPR alapján joga van megismerni. Például: meddig tárolják a felvételeket, vagy ki férhet hozzá.

Ez technikailag történhet úgy többek között, hogy például üzletben való megfigyelésnél az eladónál elérhető a részletes szabályzat, raktár esetén pedig a beszállítók szerződésében történik meg a tájékoztatás.

És a többi?

A részletes szabályzatból már lehet következtetni arra, hogy a jogalap és tájékoztatás önmagában kevés. Csak azért, mert kitettünk egy kamerás matricát az ajtóra, még nem dőlhetünk hátra. Az adatkezelésnek ugyanis meg kell felelnie a többi alapelvnek is, és a megfelelést folyamatosan kell biztosítani, illetve ellenőrizni.

A kamerák felvételének folyamatosan egy vagy több előzetesen megjelölt célt kell szolgálniuk, és ettől nem lehet eltérni. Ezt a célt érdemes írásban rögzíteni, hogy később felhasználásnál bizonyítható legyen a célnak megfelelés.

A tárolás idejét is érdemes szabályozni, mivel az EU adatvédelmi rendelet nem teszi lehetővé az idők végezetéig az adatok tárolását. A tárolással kapcsolatban felmerül annak a kérdése is, hogy a felvételekhez ki férhet hozzá, így rendezni kell azokat a szabályokat, amik alapján világossá válik, hogy kinek milyen jogosultságai vannak.

A szabályoknak emellett önmagában nincs hatása, ha az adatkezelő nem gondoskodik a betartásról, és itt főleg a felvételek biztonságos védelmét, és a megfelelő időben való törlést kell biztosítani.

Konklúzió

A biztonsági kamera vitathatatlanul sok előnnyel jár, azonban ezen előnyök kihasználásához szükséges az, hogy az új EU adatvédelmi rendeletekhez alkalmazkodva megfelelő kereteket teremtsünk a felvétel készítéséhez, tárolásához, felhasználásához, illetve törléséhez. Így a jó felvétel készítésén kívül a bírságok elkerülése érdekében érdemes egy belső szabályzatot is kialakítani, ami megfelel az új elvárásoknak.