HOGYAN KÉRJÜNK KÁRTALANÍTÁST, HA KÉSIK A REPÜLŐGÉPÜNK?

2017 Szeptember 28

Kolléganőm, Viktória jelentős összegeket hajt be olyan légiutasok részére, akiknek késett vagy törölték a járatát. Annak, aki gyakran utazik repülőgéppel, érdemes tisztában lennie azzal, hogy milyen jogai vannak az efféle kellemetlenségekkel kapcsolatban. A kártalanítás feltételeiről kérdezem Viktóriát.

K (Anita): Viki, a reggeli kávénk közben említetted, hogy kb. 7000 Eurot hajtottál be légiutasok részére. Mi történt velük? Úgy értem, milyen sérelmek esetén lehet kártalanítást igényelni a légitársaságtól?

V (Viki): Létezik egy rendelet (261/2004/EK rendelet), ami az egész Európai Unióban közvetlenül alkalmazandó, ez alapján az utasok részére a légitársaság bizonyos esetekben kártalanítást fizet. A kártalanítást biztosító helyzetek közül a leggyakoribb a járat törlése, illetve a késedelem. Fontos, hogy késedelemnél a vízválasztó a három óra, tehát csak az ezt meghaladó késés esetén köteles a légitársaság fizetni. A harmadik, kevésbé gyakori indok az, amikor az utas minden szabályt betartva megjelenik a beszálláshoz, és a légitársaság megtagadja a gépre szállást. Ez a túlfoglalás tipikus esete.

K (Anita): Van olyan eset, amikor a légitársaság mentesül a felelősség alól?

V (Viki): A szabályok bár általában az utasnak kedveznek, vannak ún. rendkívüli körülmények, amikor a légitársaság nem tehet a késésről vagy a járattörlésről. Szinte lehetetlen meghatározni, hogy mi számít rendkívüli körülménynek, ez ad adott esettől függ: míg például Moszkvában, januárban a hóesés teljesen általános, addig Dubajban igencsak rendkívülinek számít, ott az irányító torony és a személyzet nincs felkészülve egy ilyen eseményre.

A legnagyobb vitát a műszaki hiba szokta jelenteni. Az EU bíróság többször is kimondta, hogy a járművek karbantartásáról a légitársaság köteles gondoskodni, ezért a műszaki hiba általában nem számít rendkívüli körülménynek.

K (Anita): Beszéljünk kicsit a pénzről. Mennyi a kártalanítás összege?

V (Viki): A távolságtól függően sávos rendszer érvényesül. Európai Unión belüli repülésnél két kategória létezik: 1500 km alatt 250 EUR fejenként, illetve e fölött 400 EUR fejenként. Európai Unión kívülre történő utazáskor a 3500 km feletti távolságnál van lehetőség 600 EUR kártalanításra is fejenként.

Érdemes figyelni arra, hogy átszállásnál mindig a végső célállomás számít. Tehát ha valaki Franciaországon keresztül utazik Kínába, és a Franciaországba repülő gép miatt lekési a csatlakozást, így csak 10 órával a tervezett időpontot követően érkezik meg Kínába, akkor 600 EUR kártalanításra jogosult.

K (Anita): Hogyan lehet hozzájutni a kártalanításhoz? Be kell perelni a légitársaságot?

V (Viki): Első sorban érdemes felvenni velük a kapcsolatot. A legtöbb légitársaságnak van külön online felülete kifejezetten az európai uniós kártalanítások elbírálására. Minden esetben meg kell ugyanis vizsgálni, hogy az utas kérelmének van-e alapja. Az általános tapasztalat az, hogy az utast megpróbálják lerázni azzal a szöveggel, hogy rendkívüli körülmény miatt sajnos nem jár kártalanítás, és a jogszabály szövegére utalnak, hogy hihetőbb legyen. További magyarázatot azonban ritkán adnak. Az utasok sokszor az ilyen hihetőnek, jogosnak tűnő visszautasítással nem tudnak mit kezdeni, ezért feladják.

„Meghátrálás” helyett érdemes azonban tovább próbálkozni, ha az utas nem tud olyasmiről (szokatlanul nagy vihar, vulkánkitörés, terrortámadás, stb.) ami felveti a rendkívüli körülmény lehetőségét, mert egy perben ezt már a légitársaságnak kell bizonyítania. Ilyenkor már célszerű ügyvédhez fordulni.

K (Anita): A tapasztalataid alapján együttműködőek a légitársaságok?

V (Viki): Van pozitív és negatív tapasztalat is, de zömében sajnos a légitársaságok többsége meglehetősen makacs, és az utasok kifárasztására játszik. A légitársaságok taktikája sajnos valóban sok esetben beválik, az utasok 1-2 hivatalos levél után megunják, hogy a pénzük után szaladgáljanak.

A légitársaságok akkor kezdenek együttműködővé válni, amikor eljárás indul ellenük. Általában ilyenkor néz rá az ügyre első ízben jogban jártas személy a légitársaság részéről, aki már átlátja, hogy az utas által jogerősen megnyert ügy végrehajtási eljárással többe kerülne nekik, ezért mihamarabb fizetnek.

K (Anita): Elmesélnéd a legérdekesebb ügyet, amivel eddig találkoztál?

V (Viki): Saját ügyek közül leginkább a légitársaságok mentegetőzése szokott érdekes lenni, mivel nagyon fantáziadúsindokok mögé tudnak bújni, hogy miért késett a gép. Például ködös reggel novemberben, vagy utas rosszulléte, stb. A legfrissebb ügyeinkben azonban már nem veszik a fáradságot, és letudják annyival az ügyet, hogy rendkívüli körülmény.

Azonban a legérdekesebb ügy, amivel eddig találkoztam, az az európai bíróság gyakorlatából a Henning ügy, ahol azt a kérdést boncolgatták, hogy pontosan meddig lehet számolni a késést. Ebben az ügyben ugyanis 2 óra 58 perc késéssel landolt a gép a kifutópályán, 3 óra 3 perc késéssel csatlakozott a kijelölt helyére, és ezt követően nyitották ki az ajtókat. A bíróság következtetése az volt, hogy az ajtók kinyitásáig kell számítani a késést, mert addig vannak az utasok a légitársaság „fogságában,” ami miatt korlátozva vannak szabadságukban, és kár éri őket.

Viki, köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre. Remélem, hogy soha sem kell megtapasztalnom, hogy milyen egy reptéren rostokolni, de ha mégis, tudom, hogy kihez forduljak.