Blog
Blog » HOGYAN TÁJÉKOZTASS A KAMERÁZÁSRÓL, HOGY MEGFELELJ A GDPR-NEK?
HOGYAN TÁJÉKOZTASS A KAMERÁZÁSRÓL, HOGY MEGFELELJ A GDPR-NEK?
2019 Július 24
Úgy folytatni a kamerás megfigyelést, hogy az a GDPR-nek is megfeleljen, elég nagy kihívást jelent a magyar cégek számára. A GDPR-megfelelés egyik leglényegesebb területe, hogy az adatkezelő milyen tájékoztatást nyújt az érintetteknek (pl. a munkavállalóknak vagy a vevőknek) a kamerázásról. Szerencsére az Európai Adatvédelmi Testület, az EU adatvédelmi hatósága a közelmúltban közzétette a témával kapcsolatos iránymutatást. Olvasd el rövid cikkünket, hogy megtudd, mit kell feltétlenül tartalmaznia a kamera adatkezelési tájékoztatódnak.
1. A kulcs a többszintű tájékoztatás
A GDPR alapján az érintetteket az adatkezelés számos körülményéről tájékoztatni kell. Figyelembe véve az összes követelményt, nem mindig egyszerű megadni az összes szükséges információt és egyúttal átlátható tájékoztatást is nyújtani.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) ezért is hangsúlyozza, hogy a kamerás megfigyelésnél a többszintű tájékoztatás különösen fontos.
Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban célszerű, ha az adatkezelő két szintű tájékoztatás nyújt: egyrészt olyan figyelmeztető jelzést helyez ki, amely tartalmazza a legfontosabb információkat és másodlagosan az érintettek rendelkezésére bocsát egy részletesebb adatkezelési tájékoztatót, amelyből megtudhatók az adatkezelés kiegészítő körülményei.
2. Az első szint – Figyelmeztető jelzés
Az EDPB ajánlása szerint az adatkezelőnek olyan, lehetőleg kamera ikont is tartalmazó figyelmeztető jelzést vagy jelzéseket kell kihelyeznie, amely láttán az érintettek azonnal és könnyen megértik, hogy a helyszínen kamerás megfigyelés folyik.
A figyelmeztető jelzést úgy kell elhelyezni, hogy az érintett (pl. az ügyfeled) könnyen észrevegye, és már a területre történő belépés előtt tudomást szerezhessen a kamerázással kapcsolatos alapinformációkról.
További követelmény a figyelmeztető jelzés helyével kapcsolatban, hogy abból az érintett számára egyértelmű kell, hogy legyen, hogy pontosan mely terület áll megfigyelés alatt. Például, ha az egész épületben kamerás megfigyelést folytatsz, ahol a székhelyed található, érdemes a főbejárat előtt elhelyezni a figyelmeztető jelzést azzal a felirattal, hogy az egész épületben kamerás megfigyelés folyik.
3. Mit tartalmazzon a figyelmeztető jelzés:
Ahogy említettem, a figyelmeztető jelzésen kell elhelyezni az adatkezeléssel kapcsolatos összes alapvető információt. Ilyen leginkább az adatkezelés célja (pl. vagyonvédelmi ok) és az adatkezelő személye (ideértve az elérhetőségét is).
Emellett, a jelzésen meg kell említeni az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogait, különösen a hozzáférési jogot és a törléshez való jogot.
Végül, de nem utolsó sorban a táblán utalni kell arra, hogy az adatkezelés további körülményeit egy külön, részletes adatkezelési tájékoztató tartalmazza és hogy ez azt érintettek hol találják.
4. Elő a meglepetéssel!
Az alapvető információk mellett a figyelmeztető jelzésen kell elhelyezni az olyanokat is, amelyek „meglepőek” lehetnek az érintett számára.
Az EDPB szerint ilyen például a felvételek megőrzési ideje, mivel, ha ezt nem tartalmazza a tábla, az érintett alappal számíthat arra, hogy a helyszínen csak rögzítés nélküli megfigyelés folyik.
Hasonlóképp, azt, hogy az adatkezelő harmadik személyeknek is átadja a felvételt, meglepő lehet az érintett számára, ezért erről is a figyelmeztető táblán érdemes tájékoztatást nyújtani.
5. A második szint – a részletes adatkezelési tájékoztató
Míg ideális esetben a kihelyezett figyelmeztetés már az összes korábban említett alapinformációt tartalmazza az adatkezelésről, ahhoz, hogy megfelelj a GDPR-nek, további tájékoztatást kell nyújtanod az érintettnek. Például, ha megfigyelést jogos érdeked alapján végzed, akkor egyértelműen tájékoztatnod kell az érintettet, hogy melyek ezek az érdekek.
Emellett, egyrészt elengedhetetlen, hogy a részletes tájékoztató a helyszínen elérhető legyen, pl. a recepción vagy az előtérben kihelyezett poszteren.
Másrészt, az EDPB azt ajánlja, hogy a háttértájékoztatás legyen elérhető digitális formában is, anélkül, hogy be kelljen lépni a megfigyelt területre. Ez megvalósítható egy a honlapodra mutató linkkel, ahol az adatkezelési tájékoztató elérhető vagy éppen QR kóddal is.
A fentiek miatt javasoljuk, hogy ellenőrizd és szükség esetén módosítsd a kamerás megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelési tájékoztatódat, hogy ne a tájékoztatók rossz formáján vagy tartalmán múljon, hogy megfelelsz-e a GDPR-nek.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »