ÍGY FEJLESZD OKOSAN A MUNKAVÁLLALÓK BÉRÉT

2019 Május 29

A munkaviszony egyik sarokköve mindkét fél számára a bérezés. Nem újkeletű jelenség, hogy a munkáltató az alapbér emelése helyett más módon kíván magasabb összeget juttatni az alkalmazottnak, akár a rugalmasság, akár az adóoptimalizálás szempontja miatt. Az így születő, sokszor „félhivatalos” megoldások mindkét fél számára veszélyesek lehetnek, mivel egy rosszul végződő munkaviszony könnyen egy munkaügyi per kezdete lehet. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan oldhatod meg rugalmasan a bérezés kérdését a szabályoknak való megfelelés mellett.

Az alapbér munkáltatói szemszögből

Ahogy a neve is mutatja, az alapbér a „fizetés” kiindulópontja. A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, kifizetése pedig kizárólag pénz formájában történhet. A munkáltatók számára viszont az alapbér emelése több szempontból is kedvezőtlen lehet:

• Nem módosítható egyoldalúan

A Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján a munkaszerződésben foglaltakat, tehát az alapbért is csak kétoldalúan, közös megegyezéssel lehet módosítani. Ez problémát jelenthet a munkáltatónak, ha az alkalmazott bérét csak ideiglenesen, például átmeneti többlet feladatok ellátása miatt kívánja emelni, hiszen később egyoldalúan nem állíthatja vissza a korábban alkalmazott bért.

• A pótlékok is emelkednek

Az alapbér további fontos szerepe, hogy alapulvételével történik a legtöbb bérpótlék számítása, például a túlóra- vagy a műszakpótlék, a munkaszüneti napon vagy az éjszakai munkavégzés miatti járó pótlékok, továbbá a szabadság és a táppénz esetén fizetendő távolléti díj összegét is az alapján számítjuk. Az alapbér emelése tehát a kifizetendő pótlékok összegét is megnöveli, így egy jól csengő emelés előtt gondolj erre is.

Mik a munkáltató egyéb lehetőségei?

Az alapbéren és a bérpótlékokon kívül nyújtott összes többi juttatás (bónusz, cafeteria, bérlet) béren kívüli juttatásnak minősül. Annak ellenére, hogy az Mt. ezeket nem szabályozza, munkáltatóként nem alkalmazhatod a juttatásokat kedved szerint.

Általános szabályok

A bérezéssel kapcsolatban különösen figyelni kell az egyenlő bánásmód követelményének betartására. Az Mt. alapján ebből a szempontból az összes juttatást figyelembe kell venni, melyet a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatban ad a munkavállalónak. Az egyenlő bánásmód nem azt jelenti, hogy az összes dolgozónak ugyanazt a juttatást kell biztosítanod. Különbség tehető például az egyes osztályok vagy részlegek dolgozói között. Ezzel ellentétben nem kezelhetsz eltérően munkavállalókat a „védett tulajdonságaik” alapján, így jogszerűtlenül jársz el, ha csak a női dolgozók számára hirdetsz bónusz programot, vagy a 30 év alatti dolgozókat Sziget Fesztivál bérlettel leped meg nyáron.

Bónusz és jutalom

A rugalmas bérfejlesztés megvalósítható bónuszfeladatok kitűzésével. Ezt akár egy tájékoztató közzétételével is megoldhatod, de javasoljuk egy megállapodás aláírását mindkét fél által. A bírói gyakorlat alapján a következőkre kell figyelned, hogy a bónusz programod jogszerű legyen:

• A feladat objektív meghatározása és értékelése

Mint említettük, a jogszabályokban hiába keresed a bónusz fogalmát, ezért különösen fontos, hogy a félreértések megelőzése érdekében kellően részletesen és egyértelműen határozd meg a bónusz rendszered szabályait. A kritériumoknak a munkaviszonyhoz kapcsolódónak és objektíven mérhetőnek kell lenniük.

Így akár az is lehet a bónusz feltétele, hogy a munkavállaló a legtöbb munkanapon bent legyen. Ezzel szemben nem megfelelő a feladat általános megfogalmazása, mint a „jó munkavégzés” vagy „elvárt teljesítmény elérése”. Ilyen esetben az értékelés a munkáltató részéről szubjektívvá válik, mely sérti a munkavállaló jogait.

• munkavállaló joga a bónuszra

A bírói gyakorlat abban a tekintetben is védi a munkavállalót, hogy ne essen el a meghirdetett bónusz lehetőségétől. E körben a munkáltató nem léphet vissza a meghirdetett bónusz programtól, ha a feladatok teljesítése már megkezdődött.

A korábbi években rendszeresen alkalmazott, gyakorlattá vált bónusz rendszer vagy jutalom szintén nem szüntethető meg ok nélkül. A munkavállaló továbbá követelheti a bónuszt, ha a követelményt külső ok miatt nem lehetett teljesíteni.

Arra is lehetőség van, hogy az év során bónuszelőleget teljesíts a munkavállalónak, így a bónusz a havi bér mellett fizethető. A bónuszkövetelmények nem teljesítése esetén az előleg visszakövetelhető.

Összegzés:

Cikkünk alapján láthatod a béren kívüli juttatásokkal történő bérfejlesztés gyakorlati előnyeit és a rendszerrel kapcsolatos bizonytalansági tényezőket. Egy megfelelően kialakított és alkalmazott jutalmazási rendszer egyben a hatékony bérfejlesztés eszköze is lehet. Hogy a rendszer mindkét fél érdekeit védeni tudja, a megvalósítás során javasoljuk jogi szakértő bevonását a folyamatokba.