Blog
Blog » ILF KONFERENCIA MILÁNÓBAN – PREZENTÁCIÓ – AZ ELSŐ GDPR BÍRSÁGOK TANULSÁGAI
ILF KONFERENCIA MILÁNÓBAN – PREZENTÁCIÓ – AZ ELSŐ GDPR BÍRSÁGOK TANULSÁGAI
2019 Május 15
Idén májusban részt vettünk az International Law Firms (ILF) ügyvédi hálózat európai konferenciáján Milánóban, ahol irodavezetőnk, Schmidt Richárd tartott előadást az ILF tagjainak az európai adatvédelmi jog legújabb fejleményeiről. A prezentáció elsősorban a különböző európai országok nemzeti adatvédelmi hatóságai által a GDPR első évében kiszabott bírságokra és az azokból levonható tanulságokra koncentrált.
Irodánk tagja az International Law Firms (ILF) hálózatnak, mely több mint 70 közepes méretű, független ügyvédi irodát tömörít világszerte. Az ILF tagjai évente tartanak konferenciát világ- illetve regionális szinten, azzal a céllal, hogy tapasztalatot cseréljenek, tudást osszanak meg, és mélyítsék a tagok közötti személyes kapcsolatokat.
Idén az Európai regionális konferencia 2019. május 10-11. között Milánóban került megrendezésre, mely a nem csak a „divat fővárosa” hanem Olaszország gazdasági központja is. A konferencia vendéglátója Veronica Donella ügyvédnő volt a Studio Legale Donella ügyvéd iroda partnere. A konferencia népszerűségét mutatja, hogy több mint 25 ügyvédi iroda delegált képviselőket regionális konferenciára, sőt még Európán kívüli országokból, mint USA, Indonézia, Kína (Hong Kong) is érkeztek résztvevők.
Irodánkat Schmidt Richárd irodavezető ügyvéd képviselte, aki az ILF tagjainak az európai adatvédelmi jog legújabb fejlődéséről tartott előadást.
Mivel az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) hamarosan 1 éves születésnapját fogja ünnepelni, Richárd előadásában a GDPR EU tagállamokban való alkalmazására koncentrált, arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon az egyes nemzeti adatvédelmi hatóságok gyakorlatára a konvergencia vagy inkább a divergencia a jellemző.
Richárd előadását a GDPR szankciórendszerével kezdte, röviden bemutatva az egyes nem-vagyoni és vagyoni szankciókat.
Ezt követően Richárd a szankciók alkalmazásával folytatta a prezentációt, különböző euróoai országokból vett esettanulmányok bemutatásával. A hires Google döntést Franciaországból a Portugál kórház ügy elemzése követte, majd a Bisnode ügy Lengyelországból. Az esettanulmány részt a dániai taxitársaság ügye és az olasz “Rouesseu Platform” ügy zárta.
Összefoglalásként Richárd a fenti tagállami döntések fényében azt elemezte, hogy a szankciót befolyásoló külnböző enyhítő, illetve súlyosító körülmények hogyan működnek a gyakorlatban, hangsúlyozva, hogy a ma még nyitott kérdések többsége feltehetően csal évek műlva kerül megnyugtató megválaszolásra, amikor az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatal keeretében ítéletet hozva értelmezi a GDPR kérdéses rendelkezéseit.
A prezentációt kérdés-válasz rész zárta, mely keretében a résztvevők további érdekes kérdéseket vitattak meg, mint a GDPR bírságok EU-n kívüli végrehajtása, illetve jogos érdekmérlegelési tesztek, stb.
Ezúton is szeretnénk kifejezni hálánkat és köszönetünket a szervezőknek, hogy egy ilyen nagyszerű európai regionális konferencián láttak bennünket vendégül Milánóban!
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »