Blog
Blog » KÖLTSÉGHATÉKONY BÉRGAZDÁLKODÁS: 5 TIPP
KÖLTSÉGHATÉKONY BÉRGAZDÁLKODÁS: 5 TIPP
2016 November 03
A bérköltséget, mint a vállalati kiadások egyik jelentős részét a legtöbb munkáltató csökkenteni szeretné, ugyanakkor az anyagi juttatás az egyik legfontosabb munkaerő ösztönző tényező. A bérezési rendszer kialakításakor ezért fontos, hogy a béröltség csökkentése ne okozzon motivációvesztést a munkavállalóknál. Rövid összefoglalónkban 5 tippet osztunk meg, amelyek segíthetnek az optimális juttatási rendszer kialakításában.
Teljesítményarányos bérezés
Lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy az idő-és teljesítménybér összekapcsolásával állapítsa meg. Teljesítménybér megállapítása esetén a munkáltató előzetes és objektív mérésen és számításon alapuló teljesítménykövetelményt állapít meg, a munkabér mértéke pedig a követelmény teljesítésétől függ.
A teljesítményalapú munkavállalói juttatás másik formája lehet a prémium vagy a bónusz: ebben az esetben a munkavállaló alapbére mellett a munkáltató prémiumfeladatokat tűzhet ki (pl. egy projekt sikeres befejezése), a munkavállaló pedig csak akkor válik jogosulttá a prémium összegére, ha a prémiumfeladat teljesült.
Túlórapénz csökkentése
A túlórázás drága „mulatság” lehet a munkáltatónak, ilyenkor ugyanis 50 %-os túlórapótlékot kell fizetni a munkavállalónak: ez azt jelenti, hogy túlóra esetén a munkáltató 150 %-os munkabért fizet.
Ugyanakkor a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása esetén a túlórapótlék kiváltható szabadidő biztosításával. A munkavállalónak legalább annyi szabadidőt kell biztosítani, mint amennyit túlórázott és erre az időre alapbér jár.
A túlóra-pótlék elkerülésének másik módja lehet a kötetlen munkarend meghatározása, ebben az esetben ugyanis a munkavállaló maga osztja be a munkaidejét. A kötetlen munkarend hátránya, hogy ilyen esetben nem kérhető számon a dolgozón, hogy reggel 8-kor miért nincs bent munkahelyén.
Tervezhetőbb bérpótlék rendszer
Bizonyos termelési időszakokban a munkáltatónak több bérpótlékot kell fizetnie, míg más időszakokban ennek mértéke kisebb, mely nemcsak a bérköltség tervezhetősége ellen hat, hanem a bérszámfejtést is megnehezíti.
A felek ugyanakkor írásban megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló alapbére egyes bérpótlékokat tartalmaz. Például amennyiben a munkavállalónak éjszaka is dolgoznia kell, a felek erre tekintettel magasabb alapbért állapíthatnak meg, így viszont a munkavállaló éjszakai bérpótlékra nem jogosult.
Emellett a felek megállapodhatnak egy havi fix díjazásban (ún. pótlékátalányban), amely az összes bérpótlékot magában foglalja, ideértve a túlórapótlékot is.
Ezáltal nemcsak a bérköltség tervezhetősége nő, hanem csökken a munkáltató adminisztratív terhe is.
Természetbeni juttatások (‘cafeteria’)
A munkáltató természetbeni juttatásokat is nyújthat a munkavállaló részére (pl. étkezési utalvány, tömegközlekedési bérlet). A cafeteria biztosítása kedvező a munkáltatónak, ugyanis ennek adóterhei alacsonyabbak.
A természetbeni juttatások kedvező adózása ugyanakkor csak egy meghatározott éves keretösszeg erejéig irányadó, ezért a cafeteria összegének meghatározása előtt érdemes adószakértővel egyeztetni.
Munkaerőkölcsönzés
Számos esetben a munkaerő kölcsönzése anyagi szempontból kedvezőbb lehet mint a saját munkavállaló alkalmazása, például akkor, ha változékony a munkateher és csak időszakosan van szükség a munkaerőre.
A kölcsönzött munkaerő igénybevétele csökkenti a munkáltató adminisztrációs terheit, figyelemmel arra, hogy a munkaerő felvételét, elbocsátását valamint a bérszámfejtési feladatokat a munkaerő kölcsönző cég végzi.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »