Blog
Blog » KÖVETELÉSBEHAJTÁS – 3 OK, AMIÉRT ÜGYVÉDRE BÍZD BEHAJTÓCÉGEK HELYETT
KÖVETELÉSBEHAJTÁS – 3 OK, AMIÉRT ÜGYVÉDRE BÍZD BEHAJTÓCÉGEK HELYETT
2019 Július 24
Az üzleti életben gyakori probléma, hogy a másik fél nem fizeti meg a kiszámlázott tételeket. Miután eleged van a fizetési ígéretekből, elérkezik az idő, hogy nyomást gyakorolj az adósodra. Ilyenkor vagy megbízol egy ügyvédet, vagy a „gyors, olcsó, de mindemellett hatékony” szolgáltatásokat hirdető behajtó cégek egyikéhez fordulsz. Vajon tényleg hatékony megoldást kínálnak a követeléskezelő cégek? Neked megéri behajtó cégre bízni a követeléskezelést? Rövid cikkünkben bemutatunk három érvet, amiért szerintünk érdemesebb ügyvédre bíznod a tartozás behajtását.
1. A behajtó cégek nem képviselhetnek jogi eljárásokban
A legfőbb probléma az említett behajtó cégekkel, hogy nem fognak képviselni a jogi eljárások során, így a szolgáltatásuknak nincs hozzáadott értéke.
Valójában annyit fognak tenni, amit Te is megcsinálhatnál: kiküldenek egy felszólító levelet az adósnak. A követelések behajtására használt jogi eljárások közül pl.: egy felszámolás vagy nagyobb per során a törvény alapvetően kötelezővé teszi a jogi képviseletet, azaz ügyvéd vagy jogtanácsos részvételét az eljárásban. A többi eljárásban szintén elengedhetetlen a jogi szaktudás és a megfelelő technikai háttér megléte. Mindebből az következik, hogy a sikertelen felszólító levél után egy behajtó cég nem tudja tovább vinni az ügyet, így az végül mindenképp egy ügyvéd asztalán fog kikötni. Ennek tudatában, ugorjunk a következő érvre!
2. Nincs szükség felesleges közvetítőre
Mint mondtuk, a sikertelen felszólító levél után a behajtó cég továbbadja az ügyet egy ügyvédnek. Ha ez a helyzet, egyáltalán mi szükség van egy köztes szereplőre, aki lecsípi a részesedését a pénzedből úgy, hogy nincs hozzáadott értéke a folyamatban. Nem lenne hasznosabb azt az összeget inkább professzionális jogi szolgáltatásba fektetni? Nem is beszélve arról, hogy sokkal előnyösebb, ha ugyanazzal a személlyel kommunikálhatsz végig az eljárás során, aki már az elejétől ismeri az ügyed.
3. Szakértelem a folyamat egésze során
Ha fontos számodra a követelés megtérülése, miért várnál hónapokat vagy akár fél évet, amíg a behajtó cég átadja az ügyed egy szakértőnek, aki végre elindítja a jogi eljárást. Szerintünk célszerűbb, ha az ügyet már az elején egy ügyvéd méri fel, így szakértő véleményére alapozva dönthetsz a következő lépésekről, nem a behajtók „90%-os megtérülést garantálunk” szintű, komolytalan ígéretei alapján.
Végül, egy korábbi tapasztalatunk arról, miért fontos, hogy végig jogász kezelje az ügyed. Egy vállalkozó behajtó cégre bízta a tartozás behajtását. Habár behajtották a követelés egy részét, a vállalkozó komoly árat fizetett érte. A behajtó egyezséget kötött az adóssal, melyben a vállalkozó nevében lemondtak az összes jövőbeli követelésről és kijelentették, hogy a felek az üzleti viszonnyal kapcsolatban elszámoltak.
Amikor a vállalkozó később egy sokkal jelentősebb összegre perelte az adóst, elvesztette a pert a behajtó által kötött előnytelen megállapodás miatt. Kizártnak tartjuk, hogy egy ügyvédi iroda a nevedben lemondana a jogaidról csak azét, hogy mihamarabb lezárhassa az ügyet.
Összegzés:
A fentiek miatt érdemes megfontolnod, hogy megéri-e behajtó cégre bízni az ügyet, mivel, ha jogi eljárásra kerül sor, az ügy úgyis jogászhoz kerül. Emiatt szerintünk előnyösebb, ha a behajtónak a „semmiért” kifizetett díjat arra fordítod, hogy az ügyben az elejétől fogva az egész eljárás során egy szakértő képviseljen, aki jogosult a szükséges jogi lépéseket megten
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »