Blog

Blog » KÖVETELÉSBEHAJTÁS – 5 TIPP, HOGYAN CSINÁLJA

KÖVETELÉSBEHAJTÁS – 5 TIPP, HOGYAN CSINÁLJA

2015 Szeptember 18

Nincs annál rosszabb, amikor egy több évig tartó, jogerősen megnyert per után derül ki, hogy már nincs mit behajtani az adóson, mert az időközben tönkrement. A legcélravezetőbb behajtási eljárást emiatt még az elején kell gondosan megválasztani, mielőtt pénzt, időt és energiát pazarolnánk egy süllyedő hajóra. A jelen cikk ebben próbál segítséget nyújtani.

követelésbehajtás, követeléskezelés, tartozás, fizetési meghagyás, felszámolásMilyen az adós pénzügyi helyzete?

Senki nem szereti kidobni a pénzt az ablakon.

Ha ezt szeretnénk elkerülni, akkor érdemes először megbizonyosodni az adós jogi és pénzügyi helyzetéről, majd ez alapján dönteni arról, hogy érdemes-e további pénzt és időt fordítani a követelés behajtására.

Ha az adós csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy különböző végrehajtási eljárások vannak folyamatban ellene, vagy esetleg egyáltalán nincs vagyona, érdemes megfontolni, hogy áldozzunk –e további pénzt a követelések behajtására, vagy inkább minimalizáljuk a veszteséget.

Gyakorlati tanács: az interneten ingyenesen és könnyedén utána lehet járni a cégek jogi és pénzügyi hátterének: elektronikus cégjegyzék (www.e-cegjegyzek.hu), éves beszámolók (http://e-beszamolo.im.gov.hu/kereses-Default.aspx), mely nyilvántartások bárki számára hozzáférhetőek. Kérés esetén további felmérést végzünk az adós pénzügyi helyzetét illetően.

Van-e írásbeli szerződésünk?

Amennyiben az adós jogi és pénzügyi helyzete alapján van remény a követelés behajtására, a következő kérdés amit tisztáznunk kell, hogy van-e írásbeli szerződésünk az adóssal? Az írásbel szerződés léte vagy nem léte befolyásolja, hogy milyen eljárás vehető igénybe az adóssal szemben. Írásbeli szerződéshez mindkét fél képviselőjének cégszerű aláírása szükséges.

Gyakorlati tanács: egy egyszerű e-mail váltás nem jelent írásbeli szerződést. A bíróság az elektronikus kommunikációt csak akkor fogadja el "írásbelinek", ha azt a felek elektronikus aláírással írták alá, vagy abban korábban írásban megállapodtak.

Vitatott-e a követelés?

Amennyiben a követelést az adós nem vitatta, vagy elismerte, lehetőségünk van felszámolási eljárás indítására, míg az adós által vitatott követelés esetén fizetési meghagyásos, vagy peres eljárást tudunk indítani.

Gyakorlati tanács: az adósnak azelőtt kell írásban vitatnia a követelést, mielőtt a megfelelő formában megírt felszólító levél megérkezik hozzá. A magyar bíróságok nem fogadják el az adósoknak azt a vitatását, melyet e-mail útján, vagy megfelelő formában ugyan, de a megfelelő indok nélkül tettek.

Felszólító levél és a megfelelő jogi eljárás

Mielőtt bármilyen jogi eljárást kezdeményeznénk, elengedhetetlen egy megfelelően megfogslmazott felszólító levél. Ebben jól beazonosíthatóan meg kell határozni a követelést (pl. számla száma, összeg, fizetés esedékessége), és egy újabb határidőt kell adni az adósnak a teljesítésre. Csak ezt követően van lehetőség további jogi lépésekre.

Gyakorlati tanács: amennyiben a felszólító levél nem felel meg a fenti követelményeknek, nem váltja ki a kívánt jogi hatást. Ajánlatos tehát ügyvédhez fordulni, aki a nevünkben felszólítja az adóst.
Ha az adós nem fizet a felszólító levélben megadott határidőn belül, megindíthatjuk az alábbi eljárások valamelyikét:

  • Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás indítása esetén az adós arra kényszerül, hogy kifizesse a tartozást, ellenkező esetben a bíróság megállapítja a fizetésképtelenségét, és megszünteti.

A felszámolási eljárás indítása akkor lehetséges, ha a felek között írásbeli szerződés jött létre, melynek megfelelően a jogosult számlát állított ki, és azt az adós korábban nem vitatta vagy elismerte.

Költségek: bírósági illeték: 80 000 Forint, közzétételi költségtérítés: 25 000 Forint.
Várható időtartam: 6-18 hónap

Gyakorlati tanács: felszámolási eljárást csak akkor lehet kezdeményezni, ha a követelés meghaladja a 200 000 Forintot. Ha a nem vitatott követelés 3,5 millió Forint feletti, a felszámolási eljárás a legköltséghatékonyabb módja a követelés behajtásának.

  • Fizetési meghagyásos eljárás

Lehetőség van arra, hogy fizetési meghagyásos eljárást (FMH) indításunk a közjegyző előtt. Egymillió forint alatti követelés esetén pedig peres eljárás helyett kötelező fizetési meghagyásos eljárást indítani.

Amennyiben az adós a kibocsátott fizetési meghagyás kézhezvételét követően 15 napon belül ellentmondással él, a fizetési meghagyásos eljárás peres eljárássá alakul át. Amennyiben erre nem kerül sor, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik, ami azt jelenti, hogy olyan erővel bír, mint egy bírósági ítélet.

Költségek: illeték: a követelés 3%-ának megfelelő összeg; ha az FMH perré alakul, további 3%-kal növekszik.
Várható időtartam: 1-2 hónap

Gyakorlati tanács: a fizetési meghagyás elektronikus úton kezdeményezhető közjegyzőnél, melyhez az elektronikus aláírás követelmény, így érdemes ügyvédhez fordulni az eljárás kezdeményezéséhez.

  • Peres eljárás

Amennyiben a követelés az 1 millió forintot meghaladja, az adós ellen közvetlenül peres eljárás indítható az illetékes bíróságon.

Költségek: a bírósági illeték a követelés 6%-a
Várható időtartam: 12-36 hónap

Gyakorlati tanács: pernyertesség esetén a bírósági illeték és az ügyvédi munkadíj a pervesztes felet terheli.

Végrehajtás

Jogerős bírósági ítélet vagy közjegyzői okirat birtokában végrehajtási eljárás kezdeményezhető a bírósági végrehajtónál, így ténylegesen hozzájuthatunk a pénzünkhöz.

Költségek: az illeték a követelés 1%-a, melyhez hozzájönnek a végrehajtó előlegezendő költségei
Várható időtartam: 6 hónap

Gyakorlati tanács: az illeték és a végrehajtó díja az eljárás során az adóst terheli.