Blog
Blog » KÖZÖSSÉGI MÉDIA ÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS A MUNKA VILÁGÁBAN – ELŐADÁS AZ MMT VITAÜLÉSÉN
KÖZÖSSÉGI MÉDIA ÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS A MUNKA VILÁGÁBAN – ELŐADÁS AZ MMT VITAÜLÉSÉN
2021 Június 29
Kolléganőnk, Vereb Anita a Magyar Munkajogi Társaság „A véleménynyilvánítás joga a munkaviszonyban” címmel meghirdetett vitaülésén tartott előadást a közösségi médiában közzétett munkavállalói vélemények bírói gyakorlatáról.
A vitaülésre 2021. június 23. napján került sor, az eseményen a munkajog elméleti és gyakorlati szakemberei mutatták be a munkavállalók véleménynyilvánítási jogának egy-egy szegmensét. Kolléganőnket Dr. Lőrincz György Ügyvéd Úr, a Magyar Munkajogi Társaság Elnöke kérte fel a hozzászólásra.
A közösségi médiában közzétett munkavállalói vélemények kérdése igen aktuális, hiszen a sajtóban időről-időre találkozhatunk olyan hírekkel, amelyek arról számolnak be, hogy egy-egy meggondolatlan magatartás, pl. üzenőfalon megjelent komment, de akár egy-egy megosztás vagy „lájk” miatt a munkáltató szankciót alkalmaz a munkavállalóval szemben.
A munkavállalók közösségi médiában kifejtett tevékenysége ugyanis adott esetben sértheti a munkáltató érdekeit, például, ha a munkavállaló a Facebook-on bírálja a munkáltató javadalmazási rendszert érintő döntését.
Ezen kívül elfordulhatnak olyan esetek is, amikor a munkavállaló nem a munkáltatóval kapcsolatban fogalmaz meg véleményt, de az mégis valamilyen közvetett módon érinti a munkaviszonyt. Gondoljunk csak arra, ha a munkavállaló feltünteti a Facebook oldalán, hogy melyik cégnél dolgozik, majd például rasszista tartalmakat oszt meg.
Anita mindkét esetkörből ismertetett néhány közelmúltbeli bírói döntést, melyek iránymutatásul szolgálhatnak a gyakorló jogászoknak annak eldöntésénél, hogy melyek azok a munkavállalói vélemények, amelyek alapjogi védelmet élveznek és melyek azok, amelyek túllépnek a véleménynyilvánítás szabadságán.
Ezúton szeretnénk megköszönni Elnök Úrnak a felkérést, a Magyar Munkajogi Társaságnak és a HVG-ORAC Kiadónak a szervezést és a lebonyolítást, Dr. Rátkai Ildikó Ügyvédnőnek pedig a fényképet.
Anita a témában „Ne szólj szám…? – A közösségi médiában közölt vélemények a munkajogi bírói gyakorlatban” címmel írt tanulmányt, amely a Munkajog c. folyóirat 2021/2. lapszámában jelent meg és elérhető a következő linken: https://munkajogilap.hu/ne-szolj-szam-a-kozossegi-mediaban-kozolt-velemenyek-a-munkajogi-biroi-gyakorlatban/
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »