Blog
Blog » LEHET-E A BIZALMAT TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZNI? – A BIZALOMVESZTÉS A MUNKAÜGYI BÍRÓSÁGOK GYAKORLATÁBAN
LEHET-E A BIZALMAT TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZNI? – A BIZALOMVESZTÉS A MUNKAÜGYI BÍRÓSÁGOK GYAKORLATÁBAN
2019 Szeptember 18
A bizalomvesztés a munkáltatók által gyakran alkalmazott olyan felmondási ok, melyet a Munka Törvénykönyve nem határoz meg, így a bírói gyakorlatra marad, hogy azt tartalommal töltse ki. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy a munkaügyi bíróságok gyakorlatában milyen esetben volt megalapozott a bizalomvesztésre alapított elbocsátás.
1. Bizalomvesztés mint felmondási ok
A bizalom minden kapcsolat alapja, így egy munkaviszony sem képzelhető el nélküle, elvesztése pedig a munkaviszony megszűnését vonja maga után.
A Munka törvénykönyve mégsem ad útmutatót a bizalomvesztésről, mint felmondási okról, csak általánosságban a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartását vagy kötelezettségszegését említi. Sőt, igazából munkáltatóként is nagy fába vágod a fejszét, ha az elvárt bizalomnak megfelelő munkavállaló magatartást részletesen le akarod írni.
Mégis, a gyakorlatban munkáltatóként hivatkozhatsz bizalomvesztésre mint felmondás okra, akár azonnali, akár „rendes” felmondási okként.
Mivel felmondásod jogszerűségét a bíróság fogja értékelni, annak érdekében, hogy tudd, ezt mikor teheted meg, érdemes áttekinteni a munkaügyi bíróságok bizalomvesztéssel kapcsolatos gyakorlatát.
2. A bizalomvesztés ötven árnyalata
Bizalomvesztésre nagyon sokféle munkavállalói magatartás okot adhat.
Fontos megemlíteni, hogy a bizalom megítélése kiemelten függ a munkakör jellegétől, így például a pénz kezelésével megbízott, vagy komolyabb összegek felett rendelkező kollégánál fokozottabban merül fel a bizalom kérdése.
Sőt, a munkavállaló beosztása sem mindegy, hiszen ugyanazon cselekmények megítélése teljesen eltérő lehet egy magasabb beosztású vezető, mint egy adminisztratív munkatárs esetében.
Az alábbiakban a munkahelyen és munkahelyen kívüli magatartások szerint csoportosítva vizsgáljuk, hogy milyen esetekben volt jogszerű a munkáltató bizalomvesztésre alapított felmondása.
3. Munkahelyi magatartások
A bizalmi munkavállaló által a beosztottjaival folytatott szerelmi kapcsolataira, dulakodására, illetve általánosságban a munkahelyi környezetet zavaró tevékenység miatt több esetben jogszerű volt a bizalomvesztésre alapított felmondás.
Egy ügyben a munkáltató érdekeit sértő cikkeket író főszerkesztő munkaviszonyát szüntették meg ezen az alapon, mely a – munkakör jellegére is tekintettel – jogszerű volt. Egy másik ügyben egy közbeszerzési eljárásokért felelős, vezető pozíciót betöltő alkalmazottnak a sajtóban megjelenő vádakra adott ellentmondó válaszai is megalapozta a bizalomvesztést.
Egy friss döntés szerint, amennyiben egy pénzügyi vezető szakmai hibát vét, és nem követeli meg a szükséges dokumentációt, a Kúria álláspontja szerint a bizalomvesztés ebben az esetben is bekövetkezhet, mivel külön szabályzat hiányában is az általános szakmai szabályokat betartva, kellő körültekintést tanúsítva kell a munkaköri kötelezettségének eleget tennie.
4. Munkahelyen kívüli esetek
A munkavállalód magánélete során is köteles a vállalkozásod érdekeit figyelembe venni.
Így az egyik eseti döntés szerint az utazásokkal kapcsolatos ügyintézéssel is foglalkozó munkavállaló nem fogadhat el például kedvezményes utazási szolgáltatásokat olyan gazdasági társaságoktól, amelyek szerződéses viszonyban vannak munkáltatója cégével, mivel ez bizalomvesztést okoz.
Egy másik ügyben a banki munkavállaló az iskolai osztálypénzzel sajátjaként rendelkezett, így szintén jogszerűen alkalmazták fele szemben az azonnali hatályú felmondást bizalomvesztésre hivatkozással.
A munkáltató nyilvánvalóan elveszíti a bizalmát a munkavállalója letartóztatásáról szóló rendőrségi értesítés esetén is. Emellett munkáltatóként nem is vagy köteles megvárni a bizalmi munkavállalód elleni büntetőeljárás végét, az alapos gyanú is elegendő az azonnali hatályú felmondáshoz bizalomvesztés miatt.
5. Összefoglalás
A fenti eseti döntések alapján megállapítható, hogy léteznek olyan sokszor nehezen meghatározható követelmények, amelyeket egy munkavállalónak írott szabály nélkül is be kell tartania, és megsértésük bizalomvesztést eredményezhet.
A bizalomvesztés a magyar munkaügyi bíróságok gyakorlatában egy olyan „gumiszabály” amelyre munkáltatóként az esetek széles körben hivatkozhatsz, de vigyázni kell vele, mert, ahogy mondani szokás: az ördög mindig a részletekben rejlik!
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »