Blog
Blog » MEGINT GDPR – ADATVÉDELMI REGGELI
MEGINT GDPR – ADATVÉDELMI REGGELI
2017 November 30
Rendszeres olvasóink már tudják, hogy az óra egyre csak ketyeg, az Általános Adatvédelmi Rendelet 6 hónap múlva mindennapi életünk részévé válik. Ennek ellenére, a magyar kis-és középvállalkozások még nem készültek fel a változásokra. Ezért is döntöttünk úgy, hogy szervezünk egy „mini” konferenciát ügyfeleinknek, ahol újra felhívhatjuk a figyelmüket a GDPR-re és a felkészüléshez szükséges lépésekre.
Vezető Partnerünk, Dr. Schmidt Richárd a köszöntőt követően összefoglalta a GDPR kulcs-fogalmait: mi a személyes adat,
ki az adatkezelő és milyen jogai vannak az érintetteknek. Az alapvető kérdések mellett kitért arra is, hogy milyen problémákat vethet fel, amennyiben felhőben tárolunk személyes adatokat. Előadásának második részében Richárd bemutatta, hogy hogyan zajlik egy GDPR-megfelelőségi projekt, itt külön kiemelte, hogy mennyire fontos a dolgozók betanítása, ami sajnos gyakran kimarad.
emlékeztetve arra, hogy ebben a helyzetben alapvető probléma a munkáltatók jogos érdeke és a munkavállalók magánélethez való joga közötti egyensúly fenntartása. Anita rámutatott, hogy már az álláshirdetésre történő jelentkezéskor számos személyes adatot kezel a cég a munkavállalóról és válaszolt arra a gyakran feltett kérdésre, hogy vajon meg lehet-e nézni a jelentkező Facebook-profilját. Az előadás fő témája az volt, hogy miként ellenőrizhető a a munkahelyi telekommunikációs eszközök használata, mint például a céges e-mailezés, a céges laptop illetve céges mobil. Végül, Anita röviden kitért a céges gépjárművek ellenőrzésének kérdéseire is.
Az utolsó előadást dr. Holló Viktória tartotta a kamerás megfigyelésről, illetve a hangrögzítésről. Viktória emlékeztetett: nem minden kamerázás minősül megfigyelésnek, így például az ún. álkamera használata adatvédelmi szempontból nem jelent problémát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kamerázás célja nem lehet a dolgozó állandó ellenőrzése, az ellenőrzésnek kell, hogy legyen más jogszerű indoka (pl. a vagyonvédelem). Viktória végül arról is beszélt, hogy a GDPR alapján mennyire állja meg a helyét a telefonbeszélgetések elején gyakran elhangzó mondat, miszerint „a beszélgetést minőségbiztosítási okokból rögzítjük”.
Az előadások után a vendégeink feltehették a kérdéseiket, amelyeket egy finom kávé mellett válaszoltunk meg. Köszönjük a vendégeinknek, hogy eljöttek és reméljük, hogy hasznosnak találták a programot.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »