Blog
Blog » MIÉRT FIGYELD AZ ADÓSOD CÉGINFORMÁCIÓIT RENDSZERESEN?
MIÉRT FIGYELD AZ ADÓSOD CÉGINFORMÁCIÓIT RENDSZERESEN?
2019 Szeptember 18
Hiába állsz nyerésre egy perben, vagy van akár a kezedben a nyertes ítélet, ha adósod időközben megszűnik. Ilyenkor a „nyertes” ítélet csak egy értéktelen papírdarab lesz, hiába költöttél a követelésbehajtásra súlyos összegeket. Rövid cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb szabályokat és határidőket, nehogy a pernyertesség ellenére üres kézzel állj az adósod elleni behajtás végén.
1. Mit kell figyelni?
A végelszámolás, a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a kényszertörlési eljárás végződhet az adós jogutód nélküli megszűnésével. Ez azért veszélyes a hitelezőre nézve, mert hiába vagy jogosult a követelésre, a megszűnés után azt nem fogod tudni kin behajtani. Habár a felsorolt eljárások célja különböző, a hitelezőkre kiható következmények hasonlóak:
Ha az adóssal szemben végelszámolás, csőd-, felszámolási eljárás vagy kényszertörlés indul, a követelésed csak úgy hajthatod be, ha azt az eljárás kezdetén bejelented.
Ennek pedig előfeltétele, hogy az adósod megszűnéséhez vezető eljárásról a bejelentésre nyitva álló határidő alatt értesülj.
2. Hol tudom ellenőrizni az adóst?
A megszüntetésre irányuló eljárás megindítását és annak kezdő időpontját az online, ingyenesen elérhető Cégközlönyben teszik közzé. Továbbá, az eljárás alatt a cég neve után az eljárásra utaló toldat kerül (pl.: kényszertörlés alatt = kt.a.; felszámolás alatt =f.a.), így elég a cégjegyzékben az adós nevére rákeresni.
Ennél is egyszerűbb, ha igénybe veszed a céginformációs szolgálat vagy más oldalak havidíjas alapú cégfigyelő szolgáltatását, mely használatával e-mailben értesítenek, ha adósod helyzetében változás áll be, így megfelelő időben tudsz jogi szakértőhöz fordulni
3. Milyen gyakran kell ellenőrizni?
Miután az eljárás megindítását közzéteszik a Cégközlönyben, viszonylag rövid idő áll rendelkezésre a követelés bejelentésére, melyet az alábbi táblázatban foglalunk össze:
eljárás |
Bejelentési határidő |
csődeljárás |
Eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 30 nap |
felszámolás |
Eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap |
végelszámolás |
Eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap |
kényszertörlés |
Eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 60 nap |
Végelszámolás esetén az adós rendelkezik vagyonnal, így a fenti határidőn túl, de még az eljárás befejezése előtt bejelentett követelést a bíróság köteles figyelembe venni.
Felszámolás és kényszertörlés esetén a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a fenti határidő után bejelentett követelések megtérülésének esélye minimális.
4. Az elkésett bejelentés
Az ellenőrzést tehát olyan időközönként kell elvégezni, hogy szükség esetén legyen idő a követelés bejelentésére vagy jogi szakértő megbízására.
Csődeljárásban sikeres reorganizáció esetén a késve bejelentett követelés elvész. Sikertelen reorganizáció esetén a csődeljárás felszámolási eljárássá alakul át, ahol még van lehetőség a bejelentésre.
Fontos tudni, hogy egyik fenti esetben sem veszíted el a jogot, hogy a megszűnt adós társaság korábbi vezetőivel vagy tagjaival szemben pert indíts mögöttes felelősség megállapítása iránt, ha annak feltételei fennállnak, jóllehet ez jóval bonyolultabb és költség igényesebb, mint az eredeti követelés érvényesítése.
5. Összegzés
Cikkünkben bemutattuk, hogy amennyiben az adósod megszűnésre irányuló eljárás alá kerül, a követelésed kizárólag az eljárásba történő bejelentkezéssel érvényesítheted. Mivel erre a törvény rövid határidőt biztosít, az adós cégadatait érdemes rendszeresen figyelemmel kísérned. Mivel nem túlzás azt állítani, hogy a bejelentkezés legtöbbször az utolsó esély a követelés érvényesítésére, hitelezőként különösen figyelj az adósfigyelésre, szükség esetén fordulj jogi szakértőhöz.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »