Blog
Blog » MIÉRT HASZNÁLJUNK VÉDJEGYET?
MIÉRT HASZNÁLJUNK VÉDJEGYET?
2016 Október 24
Míg egy jól átgondolt szerződés kellő védelmet nyújthat a szerződő partnerrel szemben, addig számos olyan helyzet van, amikor az másolja le termékünket, szolgáltatásainkat, akivel nem is kötöttünk szerződést. Azon túl, hogy egy védjegy jól megkülönbözteti termékünket, szolgáltatásainkat a versenytársétól, a védjegybejegyzés akkor is hatékony fellépést biztosít a jogsértővel szemben másolás, jogosulatlan névhasználat stb. esetén, ha a felek között nincs szerződés.
Mit lehet védjegyként bejegyezni?
Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ezek különösen az alábbiak lehetnek:
- szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;
- betű, szám;
- ábra, kép;
- sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
- szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
- hang; valamint
- a fenti pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele.
Mit nem lehet bejegyezni?
Ha a megjelölés túl általános vagy széles körben elterjedt, nem lehetséges védjegyként bejegyezni. Ennek megfelelően nem lehet bejegyezni a megjelölést, ha azt az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használják, vagy pedig az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak.
A védjegyet akkor sem lehet bejegyezni, ha kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza.
Harmadik kizáró ok-csoport, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik, az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, vagy rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
Hogy indul a bejegyzési eljárás?
Az eljárás kérelemre indul, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani. A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: kifejezett kérelem védjegyoltalomra, árujegyzék meghatározása, amely azokat az árukat vagy szolgáltatásokat foglalja magában, amelyre a védjegy bejegyzését kérik.
Mennyibe kerül?
A nemzeti védjegyoltalom iránti kérelem díja (három áruosztály esetén) 74 800 Forint. Háromnál több áruosztály esetén a negyedik és minden további áruosztály további 32 000 Forintba kerül.
A kérelmezőnek a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetni a bejelentés igazgatási szolgáltatási díját.
Mennyi időt vesz igénybe a bejegyzési eljárás?
Az általános ügyintézési határidő 7-9 hónap között ingadozik, azonban sikeres bejegyzés esetén a tanúsítvány attól az időponttól nyújt védelmet, amikor a kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába be lett nyújtva. Az imént említett időtartam egy ideális esetben becsült időhossz, amennyiben a bejegyzés során semmilyen probléma nem merül fel. Az EU-s védjegybejegyzés időtartama a fentinél általában hosszabb.
Mik az előnyei a bejegyzett védjegynek?
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, így védelmet biztosít a termék vagy szolgáltatás megjelölésére tíz éven keresztül, mely megújítható. A védjegyoltalom következtében más személyek (pl. versenytársak) nem használhatják ugyanazt, vagy hasonló megjelölést azonos területen a jogosult engedélye nélkül.
Amennyiben valaki védjegybitorlást követ el azáltal, hogy hasonló terméket vagy szolgáltatást hasonló megjelöléssel illet, bíróság előtt perelhető. A védjegyjogosult kérésére a bíróság különböző szankciókkal sújthatja a védjegybitorló felet (pl. a bitorlással érintett áruk lefoglalása, kereskedelemből kivonása, kártérítés, stb.)
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »