Blog
Blog » MILYEN KOCKÁZATA VAN EGY BESZÁLLÍTÓ VÁLTÁSNAK MAGYARORSZÁGON?
MILYEN KOCKÁZATA VAN EGY BESZÁLLÍTÓ VÁLTÁSNAK MAGYARORSZÁGON?
2019 Március 06
A beszállító váltás az üzleti életben gyakran előforduló szituáció. Vajon egy megrendelő korlátlanul válthatja le beszállítóit Magyarországon, ha nincs a felek között határozott idejű vagy kizárólagos szerződés? Kell-e megrendelést adni a beszállítónak a felmondási idő alatt? Milyen kockázattal jár ennek elmulasztása? Cikkünkben a magyar bírói gyakorlatot elemezve adunk választ a fenti kérdésre.
Mely esetben merülhet fel a vizsgált helyzet?
Az üzleti életben gyakoriak azok a helyzetek, mikor egy ügyfél rendszeresen ad le üzleti beszállítójának termék előállítására, vagy szolgáltatás nyújtására megrendelést, anélkül, hogy a felek között határozott idejű, vagy kizárólagos szerződés állna fenn. Jellemző, hogy a beszállító nagyobb beruházást, illetve létszámbővítést is végez, annak érdekében, hogy a folyamatosan érkező megrendeléseket teljesíteni tudja.
Kérdés, hogy ilyen esetben megrendelőként dönthetsz-e úgy, hogy beszállítót váltasz? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e a beszállító részére megrendeléseket adnod? Milyen kockázattal jár, ha a felmondási idő alatt már az új beszállítótól veszed igénybe a szolgáltatást?
Kell-e feladatot adni a felmondási idő alatt?
A magyar joggyakorlat egységes álláspontot mutat a fenti kérdéssel kapcsolatban. A bírósági döntések alapján megállapítható, hogy a felmondási idő alatt a szerződés továbbra is fennáll, azaz az feleknek teljesíteniük kell a kötelezettségeiket. A felmondási idő alatt tehát a régi beszállítótól kell megrendelned a szolgáltatást, illetve terméket.
Abban az esetben, ha a beszállító akarata ellenére azért nem tudja teljesíteni a szerződést, mert a megrendelő azt nem kéri, vagy a teljesítést gátolja, a Polgári Törvénykönyv alapján a teljesítés lehetetlenné válását jelenti.
A bírósági döntések megerősítik, hogy a beszállító ebben az esetben díjra nem lesz jogosult, hiszen a tevékenységet nem teljesítette, ellenben követelheti a megrendelőtől a szerződésért való helytállást. Ilyenkor ugyanis a megrendelő azáltal, hogy a felmondási idő alatt nem kéri a beszállító teljesítését, vagy azt gátolja, szerződésszegést követ el.
Kártérítési felelősség
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a megrendelőként nem biztosítod a régi beszállító részére a szerződés teljesítésének lehetőségét a felmondási idő alatt, úgy a beszállító elmaradt haszon címén követelheti azt az összeget, mely a szerződés teljesítése esetén nála nyereségként jelentkezett volna.
Az egyik bírósági döntés egy további következményre is rámutat. A per alperese egy áruházlánc volt, a felperes pedig egy fuvarozó vállalkozó. A megrendelő áruházlánc bővítette a megrendelést, mely teljesítésére a fuvarozó nyolc új járművet lízingelt. Ezek után, a megrendelő váratlanul azonnali hatállyal felmondta a szerződést, így a négyhónapos felmondási idő helyett azonnal megszűnt a szerződés.
A fuvarozó a megrendelés elvesztése miatt nem tudta fizetni a fölöslegessé vált „flotta” utáni lízingdíjat, fél évvel később fizetésképtelenné vált, majd felszámolták. A perben a bíróság megállapította, hogy a megrendelő jogtalanul közölt azonnali hatályú felmondást és megítélte a fuvarozónál jelentkező elmaradt hasznot a felmondási időre vonatkozóan.
Ezen felül, mivel a fuvarozó alappal számíthatott arra a lízingszerződés megkötésekor, hogy a megrendelés hosszútávon fennmarad, a bíróság továbbá a szerződés megszűnésével feleslegessé vált flottával kapcsolatban megfizetett lízingdíjat is megítélte a fuvarozó javára.
Összegzés
A hazai bírósági döntések alapján egyértelmű, hogy kizárólagossági klauzula hiányában megrendelőként szabadon válthatsz beszállítót, azonban
- a felmondási idő alatt továbbra is a régi beszállítónak kell megrendelést adni, ezáltal lehetővé tenni számára a szerződés teljesítését;
- a fenti kötelezettség elmulasztása szerződésszegésnek minősül, melynek következménye, hogy a beszállító kártérítési igényt támaszthat, kérve kárai, illetve elmaradt haszna megtérítését.
Fentiekre tekintettel beszállító váltás előtt érdemes jogi szakemberrel konzultálni, hogy a nem várt kockázatok elkerülhetők legyenek.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »