Blog
Blog » NE CSINÁLJUNK „NAGY TESTVÉRT” A MUNKAHELYBŐL
NE CSINÁLJUNK „NAGY TESTVÉRT” A MUNKAHELYBŐL
2018 Január 15
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy friss döntésében megállapította, hogy az előadótermek bekamerázása sérti a tanárok magánélethez való jogát. Nézzük, hogy mi volt a döntés alapja és milyen megállapításokat tett a Bíróság.
Az ügy háttere
A Montenegrói Matematikai Tudományok Iskolájának dékánja elhatározta, hogy bekamerázza az egyetemi előadótermeket. A kamerás megfigyelés célja egyrészt a vagyonvédelem és az ott tartózkodók védelme, másrészt a tanítás megfigyelése volt.
A kamerarendszer üzembehelyezését követően két oktató panaszt nyújtott be a Montenegrói Adatvédelmi Hatóságnál. Panaszukban hangsúlyozták, hogy az egyetem a hozzájárulásuk nélkül kezeli a személyes adataikat és hogy vannak a kamerázásnál kevésbé beavatkozó jellegű eszközök is, amelyekkel a vagyonvédelmet biztosítani lehetne.
Az oktatók panasza alapján az Adatvédelmi Hatóság megállapította, hogy az előadótermek bekamerázása sérti az Adatvédelmi Törvényt és kötelezte az egyetemet a kamerák leszerelésére.
Az Adatvédelmi Hatóság döntése alapján az oktatók a helyi bíróságok előtt kártérítést követeltek a magánélethez való joguk sérelme és a személyes adataikkal való visszaélés miatt.
Mivel a helyi bíróságok elutasították a keresetet, az oktatók a Bírósághoz fordultak arra hivatkozással, hogy sérült a magánélethez való joguk.
Az eljárás és a Bíróság ítélete
A Montenegrói Kormány alapvetően arra hivatkozással kérte az oktatók panaszának elutasítását, hogy az egyetem közintézmény, illetve az oktatás közérdekből végzett tevékenység, ezért a magánélethez való jog sérelme nem jöhet szóba. Az egyetemi előadótermek, az oktatók irodáival szemben olyan munkavégzési helyek, amelyek a magánszféra területén kívül esnek.
A Bíróság a Montenegrói Kormány érveit elutasította. Emlékeztetett ugyanis arra, hogy az emberek többsége a munkahelyén építi személyes kapcsolatait, ez pedig magánéleti jellegű és nem szakmai tevékenység. A munkáltató nem akadályozhatja meg teljesen, hogy a dolgozók a munkahelyen társadalmi életet éljenek. Ezek alapján a Bíróság megállapította, hogy az egyetemi előadóterem a tanárok munkavégzési helye, ahol viszont nemcsak oktatnak, hanem beszélgetnek a diákokkal, építve a szociális kapcsolataikat, ami pedig a magánélet körébe tartozik.
A Bíróság továbbá azt is megállapította, hogy a kamerarendszer bevezetése nem felelt meg a montenegrói adatvédelmi jogszabályoknak. A vagyonvédelmet és a személyek védelmét ugyanis kevésbé beavatkozó jellegű módszerrel is lehetett volna biztosítani, a tanítás megfigyelése pedig nem volt jogszerű indoka a kamerarendszer bevezetésének.
Mit tanulhatunk ebből?
Mielőtt a cégednél kamerarendszert vezetnél be, győződj meg arról, hogy megfelel-e az adatvédelmi jogszabályoknak, különösen a GDPR-nek. Így gondold át, hogy van-e megfelelő jogalapod a kamerázásra és emlékezz arra, hogy a kamerarendszer nem arra való, hogy a dolgozóidat Big Brotherként figyeld.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »