NE SZEMEZGESS A SZERZŐDÉSBŐL!

2017 Szeptember 28

A Kúria döntése ügyfelünk ügyében Egy alá nem írt szerződés komoly problémát okoz, ha később valamelyik fél elkezdi vitatni annak tartalmát, és „kiszemezgeti” a neki kedvező feltételeket. Különösen fennáll ez a veszély napjainkban, amikor a kereskedelmi szerződések többségét e-mail útján kötjük és gyakran elfelejtjük aláírni a papír alapú verziót. A Kúria legutóbbi döntése egyik ügyfelünk ügyében szerencsére világos iránymutatást ad az ilyen esetekre.

Tények

Ügyfelünk, egy kelet-közép-európai logisztikai szolgáltató, aki 2 éves időtartamra megnyert egy országos sörszállítási tendert, és egyes fuvarozási feladatokat egy magyarországi fuvarozóval akart alvállalkozásban ellátni.

Az egész országot lefedő sörkiszállítási projekt „D” napja 2012. március 1 volt, emiatt ügyfelünk 2012. januárjától több üzleti megbeszélést is szervezett a leendő fuvarozóval, és e-mailben alvállalkozói szerződéstervezeteket is küldött neki.

Az alvállalkozói szerződéstervezet egyik fő pontja a szerződés indokolás nélküli felmondását érintette, melyet 30 napos felmondási időre korlátoztak a gördülékeny alvállalkozó váltás érdekében.

Ahogy az általában lenni szokott, az alvállalkozó nem küldte vissza az aláírt szerződést, hanem a „D” napon megkezdte a szolgáltatást. Röviddel ezután nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja megfelelően teljesíteni a feladatokat és 2 hét után előzetes figyelmeztetés nélkül leállt a kiszállításokkal.

Ügyfelünknek sebtében más fuvarozókkal kellett pótolni az alvállalkozót, akik az eredeti árnál magasabban vállalták a szolgáltatást, így ügyfelünk nem csak a profitját vesztette el, hanem további károkat is szenvedett. Mondanunk sem kell, hogy nem akarta kifizetni az alvállalkozó által benyújtott számlát.

Bírósági eljárás

A fuvarozó beperelte megbízónkat a fuvardíj iránt, állítva, hogy a felek szóban csak a fuvardíj összegében állapodtak meg, de az alvállalkozói szerződés többi feltételében nem. A fuvarozó különösen a 30 napos felmondási idő elfogadását vitatta, ragaszkodva ahhoz, hogy soha nem írta alá a szerződést és csak egy e-mail csatolmányt kapott.

A bíróság előtt hangsúlyoztuk, hogy a szerződéses feltételek között nem lehet „szemezgetni”. Figyelemmel a szerződés hosszára (2 év) és terjedelmére (országos lefedettség), egyértelmű, hogy nem csak az árak, hanem a többi szerződéses feltétel is lényeges volt. Azzal érveltünk, hogy a fuvarozó a teljesítés megkezdésével teljes egészében elfogadta az e-mailen megküldött szerződéstervezet.

A bíróság osztotta álláspontunkat, kiemelve, hogy a szerződéses tárgyalások során a cégeknek fokozott gondossággal, jóhiszeműen kell eljárniuk. Ha egy fél e-mailben szerződéstervezet kap, majd szó nélkül megkezdi a szerződés teljesítését, úgy ráutaló magatartással elfogadja a feltételeket. Az ezzel ellentétes álláspont a jóhiszeműen eljáró, szerződés tervezetet megküldő félt „büntetné”.

A Kúria fenntartotta a döntést, kiemelve, hogy a szerződés az e-mail csatolmányában foglalt tartalommal, ráutaló magatartással jött létre a felek között. Emiatt nem lehet „kiszemezgetni” az egyik félnek kedvező feltételt (pl. ár), és figyelmen kívül hagyni a másik felet védő feltételeket (pl. felmondási idő). A Kúria ezenkívül megállapította a fuvarozó felelősségét ügyfelünk elmaradt hasznáért és az egyéb károkért is.

Tanulság:

Kereskedelmi szerződések tárgyalása során mindig küldjük meg a szerződéstervezetünket a másik félnek kellő időben, legalább e-mail útján. Ilyen esetben, ha szerződés végül nem is kerül aláírásra, később bizonyítani tudjuk, hogy a teljesítés megkezdésével a másik fél elfogadja a feltételeket, és később felelős lesz a szerződésszegésért.