Blog
Blog » ÖT ARANYSZABÁLY MUNKÁLTATÓKNAK VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁSHOZ
ÖT ARANYSZABÁLY MUNKÁLTATÓKNAK VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁSHOZ
2019 Október 02
A munkáltatók sokszor alkalmaznak versenytilalmi megállapodást, de azt munkaügyi bíróságok gyakran érvénytelennek minősítik. Lehet-e például a megállapodás „ára” egy tanfolyam? Vagy mi a teendő, ha évek múltán kiderül, hogy a megállapodással érintett kolléga már nem jelent komoly veszélyt cégedre?. A Kúria most kiadott véleményében értelmezi a versenytilalmi megállapodásokra vonatkozó szabályokat, melyet ebben a cikkünkben foglalunk össze.
1. Versenytárs fogalma
A versenytilalmi megállapodásban meg kell határoznod, hogy munkavállalód milyen versenytárs cégeknél, illetve milyen munkakörben nem vállalhat munkát.
Ha meg akarod előzni, hogy munkavállalód a legnagyobb piaci riválisaidnál helyezkedjen el, érdemes ellenőrizned a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységüket is, mivel ez számos cégnél nem teljesen fedi a valódi tevékenységet.
Mivel a bírói gyakorlat alapján vélelem szól amellett, hogy a konkurens a cégjegyzék szerinti tevékenységet végzi, ennek megdöntése pedig a munkáltató terhére esik, érdemes ennek költségeit előre figyelembe venni.
2. A tilalom korlátai
A megállapodással nem korlátozhatod méltánytalanul és túlzottan a korábbi munkavállalóid jövedelemszerző tevékenységét a munkaviszony megszűnését követően, sem térben, sem időben.
Például nem tilthatod meg általánosságban a külföldön történő elhelyezkedést számukra, de egy országra, vagy azon belül egy nagyobb régióra - kiterjedő korlátozás már kisebb eséllyel lesz érvénytelen.
Időben pedig legfeljebb a munkaviszony megszűnésétől számított 2 (kettő) évre szólhat a versenytilalom.
3. A megfelelő ellenérték
A versenytilalmi megállapodás központi eleme a „megfelelő ellenérték”.
Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy az ellenérték csakis pénz lehet, így a természetbeni juttatás, például egy műsorkészítő tanfolyam elvégzése nem megfelelő kompenzáció a bírósági gyakorlat szerint.
A pénzbeli ellenértéket vagy havonta vagy előre egyösszegben teljesítheted, de összege a teljes versenytilalmi időszakra nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
Ezen felül a díjnak arányosnak is kell lennie. Így az alapbér egyharmadáért a világ egészére kiterjedő kétéves megállapodás feltehetőleg aránytalan és emiatt érvénytelen lesz, míg az alapbér feléért cserébe az egy országra, vagy azon belül régióra kiterjedő egyéves korlátozás már megfelelő lehet.
4. Megváltozott körülmények
A versenytilalmi megállapodás megkötése és a munkavállaló távozása között sokszor hosszú idő telhet el.
Így előfordulhat, hogy a munkába álláskor „kritikus kockázat körbe” sorolt kolléga, akivel versenytilalmi megállapodást kötöttél az évek múltával – a piaci helyzet, vagy technológia változása miatt - már egyáltalán nemjelent komoly veszélyt cégedre.
Sajnos az utóbb megváltozott körülményeknek a versenytilalmi megállapodás szempontjából nincs jelentősége, emiatt még akkor is köteles leszel munkáltatóként a megállapodásban foglalt pénzösszeg fizetésére, ha utólag kiderült, hogy az adott munkavállaló képességei vagy más okból nem is sértheti vagy veszélyeztetheti gazdasági érdekeid.
5. A megoldás: elállási jog alkalmazása
Azért, hogy ne kerülj a fenti helyzetbe érdemes előzetesen már a szerződésben egyoldalú elállási jogot kikötni, ami lehetőséget biztosít, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a megállapodást a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszüntesd.
Ezzel rugalmasabbá teheted a megállapodásodat és csökkentheted a költségeidet, mivel fenntartod a lehetőséged, hogy egyoldalúan azt később megszüntesd.
6. Összefoglalás
Csak érvényes versenytilalmi megállapodás alapján lehet kikényszeríteni az abban foglalt korlátozásokat, ezért fontos, hogy annak rendelkezései ne legyenek ellentétben a Kúria véleményével, melyhez érdemes munkajogban és gazdasági jogban jártas jogászhoz fordulnod.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »