Blog
Blog » PARADICSOMSŰRÍTMÉNY HELYETT KŐZÚZALÉK: FELEŐS-E A SPEDITŐR FOB PARITÁSNÁL?
PARADICSOMSŰRÍTMÉNY HELYETT KŐZÚZALÉK: FELEŐS-E A SPEDITŐR FOB PARITÁSNÁL?
2018 Február 26
A fenti kérdés a Kúria egy friss eseti döntése során merült fel, ahol az volt az alapvető kérdés, hogy a magyar szállítmányozó köteles-e a kínai eladótól átvett küldeményt azonnal, berakodáskor megvizsgálni, és felelős-e a vevő abból eredő káráért, hogy a zárt konténerben ténylegesen más áru van.
Az ügy háttere
A magyar vevő (Vevő) 160 hordó paradicsomsűrítményt vásárolt a kínai eladótól (Eladó), majd az áru Kínából Magyarországra szállítása érdekében megbízott egy magyar szállítmányozót (Speditőr).
A Vevő és a Speditőr között nemzetközi import szállítmányozási szerződés jött létre FOB (Free on Board) Xingang paritással. A 160 hordó paradicsomsűrítményt Kínából hajón, zárt konténerekben kellett Koperbe (Szlovénia) szállítani, majd ott a hajóról kirakodni és onnan közúton Magyarországra fuvarozni.
Miután a kínai Eladó a konténereket a hajóra rakodta, a Speditőr alvállalkozója tengeri hajózási fuvarlevelet (B/L) állított ki, mely tartalmazta a konténerek számait és plombaszámait is, az Eladó által szolgáltatott információ alapján.
A konténerek 2014. november 19-én indult útnak Xingang-ból és december 29-én érkeztek meg Koperbe, két apró szépséghibával: az egyik, hogy plombaszámuk eltért a B/L-n lévő számtól, a másik, hogy bennük nem paradicsomsűrítmény, hanem kőzúzalék volt.
A Vevő természetesen nem fizette ki a Speditőrnek a díjat, azon az alapon, hogy ő nem kőzúzalék, hanem paradicsomsűrítmény szállítmányozására adott megbízást, továbbá a Speditőr kárt okozott neki azzal, hogy elmulasztotta ellenőrizni a konténerek tartalmát.
Az ügy a bíróságon
A Speditőr pert indított a Vevő ellen a szállítmányozási díj behajtása érdekében. A bíróság előtt azzal érvelt, hogy az INCOTERMS-ben használt FOB paritás alapján neki nem kellett vizsgálnia, hogy ténylegesen mi van az Eladótól kapott lezárt konténerekben, a kárveszély pedig Xingang-ban a hajóra való berakodáskor a Vevőre szállt át.
A Speditőr keresetét a bíróság elutasította, mivel megállapította, hogy az INCOTERMS mellett a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek is irányadóak a felek szerződésére.
Ez utóbbi szerint a Speditőrnek kizárólag akkor nem kell megvizsgálnia a szállítmányozásra átvett árut, ha azt közvetlenül a megbízótól, azaz jelen esetben a Vevőtől veszi át. Minden más esetben fennáll a Speditőr áru megvizsgálási kötelezettsége és jeleznie kell a megbízó (Vevő) részére az esetleges eltéréseket.
Mivel az áru megvizsgálásra vonatkozó kötelezettségét a Speditőr jelen esetben elmulasztotta, nem a tőle elvárható gondossággal járt el, ezáltal szerződést szegett. A Speditőr felelelős a Vevőnek szerződésszegésből eredő káráért.
A Kúria a fenti indokolást azzal egészítette ki, hogy a FOB paritásra tekintettel a Speditőr a Vevő képviseletében nem megfelelően járt el az áru átvételekor: a zárt konténer tartalmát nem, azonban a konténer és a plomba számát ellenőriznie kellett volna berakodáskor. A Speditőr az adatok ellenőrzésének elmulasztásával szegte meg a szállítmányozási szerződést, így felelős a Vevőt ért kárért.
Konklúzió:
A Kúria döntése fényében fontos kiemelni, hogy FOB paritás esetén a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek alapján a speditőrt terheli az áru megvizsgálási kötelezettség, ha nem a megbízótól veszi át az árut, melynek elmulasztása megalapozza kártérítési felelősségét.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »