Blog

Blog » PARADICSOMSŰRÍTMÉNY HELYETT KŐZÚZALÉK: FELEŐS-E A SPEDITŐR FOB PARITÁSNÁL?

PARADICSOMSŰRÍTMÉNY HELYETT KŐZÚZALÉK: FELEŐS-E A SPEDITŐR FOB PARITÁSNÁL?

2018 Február 26

A fenti kérdés a Kúria egy friss eseti döntése során merült fel, ahol az volt az alapvető kérdés, hogy a magyar szállítmányozó köteles-e a kínai eladótól átvett küldeményt azonnal, berakodáskor megvizsgálni, és felelős-e a vevő abból eredő káráért, hogy a zárt konténerben ténylegesen más áru van.

Az ügy háttere

A magyar vevő (Vevő) 160 hordó paradicsomsűrítményt vásárolt a kínai eladótól (Eladó), majd az áru Kínából Magyarországra szállítása érdekében megbízott egy magyar szállítmányozót (Speditőr).

A Vevő és a Speditőr között nemzetközi import szállítmányozási szerződés jött létre FOB (Free on Board) Xingang paritással. A 160 hordó paradicsomsűrítményt Kínából hajón, zárt konténerekben kellett Koperbe (Szlovénia) szállítani, majd ott a hajóról kirakodni és onnan közúton Magyarországra fuvarozni.

Miután a kínai Eladó a konténereket a hajóra rakodta, a Speditőr alvállalkozója tengeri hajózási fuvarlevelet (B/L) állított ki, mely tartalmazta a konténerek számait és plombaszámait is, az Eladó által szolgáltatott információ alapján.

A konténerek 2014. november 19-én indult útnak Xingang-ból és december 29-én érkeztek meg Koperbe, két apró szépséghibával: az egyik, hogy plombaszámuk eltért a B/L-n lévő számtól, a másik, hogy bennük nem paradicsomsűrítmény, hanem kőzúzalék volt.

A Vevő természetesen nem fizette ki a Speditőrnek a díjat, azon az alapon, hogy ő nem kőzúzalék, hanem paradicsomsűrítmény szállítmányozására adott megbízást, továbbá a Speditőr kárt okozott neki azzal, hogy elmulasztotta ellenőrizni a konténerek tartalmát.

Az ügy a bíróságon

A Speditőr pert indított a Vevő ellen a szállítmányozási díj behajtása érdekében. A bíróság előtt azzal érvelt, hogy az INCOTERMS-ben használt FOB paritás alapján neki nem kellett vizsgálnia, hogy ténylegesen mi van az Eladótól kapott lezárt konténerekben, a kárveszély pedig Xingang-ban a hajóra való berakodáskor a Vevőre szállt át.

A Speditőr keresetét a bíróság elutasította, mivel megállapította, hogy az INCOTERMS mellett a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek is irányadóak a felek szerződésére.

Ez utóbbi szerint a Speditőrnek kizárólag akkor nem kell megvizsgálnia a szállítmányozásra átvett árut, ha azt közvetlenül a megbízótól, azaz jelen esetben a Vevőtől veszi át. Minden más esetben fennáll a Speditőr áru megvizsgálási kötelezettsége és jeleznie kell a megbízó (Vevő) részére az esetleges eltéréseket.

Mivel az áru megvizsgálásra vonatkozó kötelezettségét a Speditőr jelen esetben elmulasztotta, nem a tőle elvárható gondossággal járt el, ezáltal szerződést szegett. A Speditőr felelelős a Vevőnek szerződésszegésből eredő káráért.

A Kúria a fenti indokolást azzal egészítette ki, hogy a FOB paritásra tekintettel a Speditőr a Vevő képviseletében nem megfelelően járt el az áru átvételekor: a zárt konténer tartalmát nem, azonban a konténer és a plomba számát ellenőriznie kellett volna berakodáskor. A Speditőr az adatok ellenőrzésének elmulasztásával szegte meg a szállítmányozási szerződést, így felelős a Vevőt ért kárért.

Konklúzió:

A Kúria döntése fényében fontos kiemelni, hogy FOB paritás esetén a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek alapján a speditőrt terheli az áru megvizsgálási kötelezettség, ha nem a megbízótól veszi át az árut, melynek elmulasztása megalapozza kártérítési felelősségét.