Blog
Blog » PATÓ PÁL KFT. ÉS SUNYI SANYI ESETE - A KÚRIA FRISS DÖNTÉSE
PATÓ PÁL KFT. ÉS SUNYI SANYI ESETE - A KÚRIA FRISS DÖNTÉSE
2017 Március 28
Olvasd el rövid összefoglalónkat egy a Kúria által a felmondás okszerűsége körében hozott döntésről és tanulj a "Pató Pál Kft." hibájából.
Történet
A Pató Pál Kft. felmondással megszüntette pénzügyi és elemzési vezetője, Sunyi Sanyi munkaviszonyát bizalomvesztésre hivatkozással. A Pató Pál Kft. ugyanis belső vizsgálatot folytatott, amely feltárta, hogy Sunyi Sanyi jogosulatlanul túlórát rendelt el és kifizetéseket hagyott jóvá a felettesének. A kötelezettségszegések miatt a Pató Pál Kft. elvesztette a bizalmát Sanyiban.
Bár a vizsgálatot már májusban lezárták, a Pató Pál Kft. csak októberben mondott fel Sunyi Sanyinak. Ennek indoka az volt, hogy Sanyi fontos pozíciója nem maradhatott betöltetlenül és hosszabb ideig tartott, amíg megtalálták az új munkatársat.
Jogvita
Sunyi Sanyi végül beperelte a Pató Pál Kft-t mondván, hogy egyrészt a terhére rótt kötelezettségszegéseket nem követte el, másrészt az, hogy a Pató Pál Kft. még kb. 5 hónapig alkalmazta azt követően, hogy a vizsgálat megállapította az állítólagos hibáit és a Pató Pál Kft. bizalomvesztése bekövetkezett, elkésetté teszi a felmondást.
Az első-és másodfokú bíróságok elutasították Sunyi Sanyi keresetét és elfogadták a Pató Pál Kft. érveit, miszerint bár a bizalomvesztés tényleg megtörtént májusban a vizsgálat lezárultakor, a Pató Pál Kft-nek először meg kellett találnia az új munkavállalót és csak ezt követően rúghatták ki Sanyit.
A Kúria azonban jogellenesnek ítélte a felmondást. Ugyanis az nem volt vitás, hogy a Pató Pál Kft. már májusban elvesztette a bizalmát Sanyiban. Az, hogy ezt követően még 5 hónapig alkalmazták, aláássa a bizalomvesztés tényét. Ha a munkáltató bizalomvesztéssel indokolja a felmondást, akkor a bizalomvesztés bekövetkeztéhez képest nem késlekedhet hónapokig a felmondás közlésével. Az ilyen késedelmet még azzal sem lehet kimenteni, hogy a munkavállaló által betöltött munkakör fontossága miatt először gondoskodni kellett a pótlásáról.
Mit tanulhatunk ebből?
Annyit mindenképpen, hogy ha valós indokot találsz a felmondásra, akkor ne késlekedj a felmondás közlésével. Az a felmondási indok ugyanis, ami a felmerülésekor valós és okszerű, a későbbiekben elvesztheti az időszerűségét és ezáltal az okszerűségét. Okszerűség hiányában pedig a felmondás jogellenesnek minősül és a munkáltatóra nézve súlyos anyagi következményekkel járhat.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »