RÁHARAPOTT A „SAJT-ÜGYRE” AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA

2019 Január 23

Nem mindennapi ügyben döntött az Európai Unió Bírósága. Az jogvita egy sajttermék körül robbant ki, a Bíróság pedig abban foglalt állást, hogy részesülhet-e szerzői jogi védelemben egy élelmiszer íze. Cikkünkből megismerheted a Bíróság döntését, valamint az ügy által felvetett kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mi minősülhet „műnek” az EU szerzői joga szempontjából.

1. A „sajt plágium”

A Heks’nkaas, magyarul „boszorkányok sajtja” egy tejszínes, zöldfűszeres krémsajt, melyet 2007-ben készített egy holland zöldség‑ és frisstermék kereskedő, majd a Levola nevű cég gyártotta.

Pár évvel később a Smilde Foods piacra dobta a Witte Wievenkaas („bölcs asszonyok sajtja”) nevű termékét, mely fentihez hasonló sajtkészítmény.

A Levola keresetet indított a Smilde ellen, arra hivatkozva, hogy ez utóbbi termék gyártása és értékesítése sérti a saját terméke ízén fennálló szerzői jogát, mivel szerinte lemásolták a Heks’nkaas jellegzetes ízét, ami a „műve” többszörözésének minősül.

Az eljárásban először illatokkal kapcsolatos döntéseket állítottak párhuzamba. A felperes Levola egy holland döntésre hivatkozott, az ottani legfelsőbb bíróság ugyanis a Lancôme „Trésor” nevű illatával kapcsolatban korábban megállapította, hogy az szerzői jog hatálya alá tartozó műnek minősül.

Ezzel szemben a francia Semmítőszék egy hasonló per során úgy határozott, hogy a Dior vizsgálat alá vont illata - és általában az illatok - nem tartoznak a szerzői jog hatálya alá.

A fenti ellentét miatt a holland bíróság az Európai Unió Bírósága állásfoglalását kérte, a luxemburgi székhelyű fórum pedig megvizsgálta, hogy az EU szerzői joga alapján lehet-e műalkotás egy íz.

2. Az uniós szerzői jogról

Az uniós jog a „mű” fogalmával kapcsolatban a Berni Uniós Egyezményre utal, mely alapján védelemben részesülnek az irodalmi és művészeti művek, vagyis az irodalom, a tudomány és a művészet összes alkotása. (Ez a magyar szerzői jogban is hasonlóan szerepel)

Gondolom számodra sem egyértelmű, mit foglal magában a „művészet összes alkotása”. Miután egy gumiszabályról van szó, az értelmezés során érdemes megvizsgálni a témával kapcsolatos korábbi bírói gyakorlatot.

Az Infopaq ügyben például újságcikkekből véletlenszerűen kiollózott, 11 szóból álló részletek is műnek minősültek, ami igen alacsony küszöb. A Painer ügyben pedig tablófotóról állapította meg a Bíróság, hogy szerzői jog alá tartozó mű. Az Bíróság aktivizmusa jelen ügyben is megmutatkozott, a hozott ítélet zsinórmérték az ízek - és az egyéb, határterületen található „alkotások”- szerzői jogi megítélésével kapcsolatban.

3. A Bíróság döntése

A Bíróság a „mű” fogalmát „szellemi alkotások kifejeződése”-ként, általánosan határozza meg, függetlenítve a konkrét megjelenési formától. A megközelítés jelentősége, hogy lazítja a mű fogalmával kapcsolatos berögződést, miszerint az csak kép, zenemű és a többi hagyományos forma lehet.

A „kifejeződéssel” kapcsolatban viszont a luxemburgi fórum rámutatott, hogy a pontos és objektív azonosítás lehetősége az ízek esetén hiányzik, azok megítélése szubjektív. Azaz, nem lehet pontosan meghatározni, milyen az az íz, mely a védett „mű” lenne.

A Bíróság szerint az érzékelés a kóstoló személy ízérzetététől függ, melyet befolyásol a kora és táplálkozási szokásai. Továbbá, az ízek objektív azonosításra képes technikai eszköz jelenleg nem létezik. Mindezt tetézi, hogy a sajt romlandó, amivel az íze is változik.

A „kifejeződéssel” kapcsolatos problémák miatt a Bíróság úgy határozott, hogy egy élelmiszer íze nem minősül „műnek”, ezáltal nem részesíthető szerzői jogi védelemben.

4. Összegzés

A „sajt ügy” újabb példája a szerzői jog alá vonható művek körének kiterjesztésére irányuló törekvésnek. Az unió tagállamainak erre vonatkozó gyakorlata eltérő, mint látható az illatokkal kapcsolatos döntéseknél. Az Európai Unió Bíróság célja egy egységes uniós gyakorlat kialakítása, ami az eddigi döntések alapján teret enged a határterületen található „alkotásoknak”.

Ha kreatív területen tevékenykedsz, ahhoz, hogy hatékonyan érvényesítsd a szerzőként megillető jogaid, ismerned kell, mely „alkotások” tartozhatnak szerzői jogi védelem alá. Ennek érdekében ajánlott jogi szakértőhöz fordulni, hiszen a tét legtöbbször többmilliós nagyságrendű.

Cikkünk folytatásában bemutatjuk, kik és mi alapján döntik el „hol kezdődik a művészet”, valamint érdekes döntéseket szemezgetünk az ezzel kapcsolatos magyar és EU-s gyakorlatból.