STRASBOURG DÖNTÖTT: JÁR A KAMAT A BIZTOSÍTÉKI SZÁMLÁN ZÁROLT PÉNZ UTÁN!

2018 Január 29

Jóllehet, a Magyar Alkotmánybíróság szerint rendben van, hogy nem jár kamat egy biztosítási intézkedéssel zárolt számlán lévő pénzösszeg után egy 10 éves per alatt, úgy tűnik, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái közelebb állnak a gazdasági realitáshoz. Ha tudni akarod hogyan számítják Strasbourgban a kamatokat és kártérítést, ne hagyd cikkünket.

Háttér

A HUNGUEST Zrt. kérelmező („HUNGUEST”) egy szálloda láncot üzemeltető magyar cég, amelyet egy nagyértékű ügyben 2000-ben bepereltek. A bíróság arra kötelezte HUNGUEST-et, hogy a felperesi követelés biztosítékául utaljon át 275 Millió Forintot egy végrehajtói számlára, ahol a pénz után nem jár kamat.

A HUNGUEST más biztosítékokat ajánlott fel és  arra is hivatkozott , hogy stabil pénzügyi helyzetére tekintettel nincs is szükség egy ilyen gazdasági racionalitást nélkülöző biztosítékra, azonban kérelmét elutasították.

Az ügy röpke 10 év múlva 2010-ben jogerősen be is fejeződött a Kúria előtt. Hiába volt a felperes követelése csak részben (50%-ban) alapos, a HUNGUEST letétben lévő pénze nem fedezte a teljes követelést, mivel azután 10 évnyi kamatot is megítélt a bíróság. Így a 275 Millió Forintos biztosítékon felül a HUNGUEST-nek további 90 Millió Forintot kellett még kifizetnie.

A HUNGUEST a Magyar Alkotmánybíróság előtt támadta meg a magyar jogszabályt, mely kizárta a biztosítéki számlán lévő összeg kamatozását. Nem meglepő módon a Magyar Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek ezt a szabályozást.

Az ügy Strasbourgban

A HUNGUEST az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte az ügyet, ahol az Emberi Jogi Konvenció kétszeres megsértésére hivatkozott.

Egyrészről a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére hivatkozott, mivel a 10 éves pereskedés túllépte az ésszerű befejezési határidőt. Másrészről tulajdonhoz való jogának megsértésére hivatkozott, a biztosítéki számlán való össze kamatozásának hiányára tekintettel.

A strasbourgi Bíróság kiemelte, hogy amíg a HUNGUEST pénze egy biztosítéki számlán blokkolva volt és nem kamatozott, addig a magyar bíróság a felperesi követelést kamatostul ítélte meg, mely utóbbi összeg azért volt viszonylag magas, mivel a bírósági eljárás extrém hosszú ideig, 10 évig tartott.

A Bíróság hangsúlyozta, hogy a fentiek, azzal együtt, hogy a HUNGUEST alternatív biztosíték nyújtási kérelmét is elutasították, a tulajdonjogba való olyan aránytalan mértékű beavatkozásnak minősülnek, mely sérti az Emberi Jogi Egyezményt.

Ugyanakkor, a kártérítés összegének kiszámításánál a Bíróság osztotta a magyar Kormány álláspontját, és ahelyett, hogy teljes kártérítést ítélt volna meg a 10 évre járó kamattal azonos, 1 Millió Euro mértékben, mindössze 465.000 Euro összeget ítélt meg.

A Bíróság ezen döntését azzal támasztotta alá, hogy a tisztességhez eljáráshoz való jogot csak az 5 éven túli pereskedések sértik, így a HUNGUEST csak az ezen időszakot követő közel 5 évre kérhet kamatot, de nem az egész 10 éves időszakra.

Kommentár

Egyrészről nagyon pozitív, hogy egy emberi jogi bíróság üzleti szemmel tud nézni egy ügyet és kártérítést ítél meg egy ilyen ügyben. Másrészről kérdés, hogy helyes-e a kártérítést attól függővé tenni, hogy az alapul szolgáló per, melyet a biztosítéki számlán lévő pénz biztosít, túllépte-e az elvárható határidőt. Reméljük, hogy a Bíróságnak jövőbeli hasonló ügyekben lesz alkalma újra gondolni álláspontját.