STRASBOURG DÖNTÖTT: TISZTESSÉGTELENÜL GYORS A KÚRIA ÍTÉLETE

2017 December 20

A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság általában azért szokta elmarasztalni Magyarországot, mert a túl lassú hazai ítélkezés miatt sérül a „fair” eljáráshoz való jog, mint alapvető emberi jog. A Bíróság legutóbbi Magyarországot elmarasztaló ítélete azonban éppen ellenkezőleg, egy túl gyors bírói döntés miatt született. Az ügy részleteit cikkünkben fejtjük ki.

Tények

A panaszos egy munkavállaló volt, aki még 2007-ben jogellenes felmondás miatt munkaügyi pert kezdeményezett a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságon, melyet első és másodfokon is megnyert.

A pervesztes munkáltató a Kúriánál terjesztett elő rendkívüli jogorvoslatot, kérve a munkavállaló keresetének elutasítását. A Kúria megküldte a munkáltató felülvizsgálati kérelmét a munkavállalónak, azzal, hogy arra 8 napon belül észrevételeket tehet.

A munkavállaló 2010. június 7-én vette kézhez a Kúria értesítését, és ügyvédje útján meg is tette az észrevételeit a 8 napos határidőn belül, 2010. június 14-én. A munkavállaló levelét ügyvédje postán még aznap feladta, és az 3 nappal később, június 17-én meg is érkezett a Kúriához.

A probléma csak az, hogy a Kúria már az előző napon, 2010. június 16-án meghozta az ítéletet, melyben a másodfokú döntést megváltoztatta és elutasította a munkavállaló kereseti követelését.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság Ítélete

A Kúria előtt pert vesztett munkavállaló a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságához fordult és a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozott, mivel a Kúria anélkül döntött az ügyben, hogy meghallgatta volna őt és megvárta volna az ellenfél beadványára tett észrevételeit.

A magyar kormány eljárásjogi akadályként elsősorban arra hivatkozott, hogy a munkavállaló nem merítette ki a belföldi jogorvoslatokat, hiszen a fenti bírói hiba miatt először itthon kellett volna pert indítania bírósági jogkörben okozott kártérítés iránt.

Az Emberi Jogi Bíróság leszögezte, hogy csak azokat a belföldi jogorvoslatokat kell kimeríteni, melyek hatékonyak, azonban a bírósági jogkörben okozott kártérítési per nem ilyen, hiszen egy új, a károkozó bíróság ellen indított perben az eredeti munkaügyi per már nem lenne újra tárgyalható, és a munkavállaló - Kúria által figyelmen kívül hagyott - észrevételeit már nem lehetne ütköztetni a munkáltató felülvizsgálati kérelmével egy újabb elbírálás érdekében.

Fentiek alapján az Európai Emberi Jogi Bíróság az ügyet érdemben tárgyalta és megállapította, hogy a munkavállaló tisztességes eljáráshoz való joga sérült, amikor a Kúria a 8 napos határidőt közvetlenül követő napon meghozta az ítéletét, anélkül, hogy bevárta volna a munkavállaló határidőben postára adott észrevételeit.

Tanulság

A fenti döntéssel az Európai Jogi Bíróság elmodult korábbi gyakorlatától, melyben hasonló ügyekben azt az álláspontot képviselte, hogy jogsértő közigazgatási és bírói döntések esetén először magyar bíróság előtt kell bírósági, illetve közigazgatási jogkörben okozott kártérítési pert indítani és csak ezek elvesztése után lehet Strasbourghoz fordulni.

Hogy ez egy új trend kezdete, vagy az ügy egyedi körülményei miatt hozott elszigetelt döntés, azt majd a következő évek strasbourgi gyakorlata fogja eldönteni.