Blog

Blog » TITKOS KAMERÁZÁS, JOGOS AZ ELBOCSÁJTÁS? - STRASBOURG VITATHATÓ ÍTÉLETE

TITKOS KAMERÁZÁS, JOGOS AZ ELBOCSÁJTÁS? - STRASBOURG VITATHATÓ ÍTÉLETE

2019 November 27

Elbocsájthatod a munkavállalód, ha titkos kamerafelvétel bizonyítja, hogy lopott? E kérdésre az Emberi Jogok Európa Bírósága egy közelmúltban hozott döntésében igenlő választ adott, mely azonban kérdéses, hogy mennyire egyeztethető össze az EU-ban egyre erősödő adatvédelemmel, különösen Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) hatálybalépését követően.

1. Tényállás

Az ítélet alapjául szolgáló ügyben egy spanyol szupermarket 2013. évben kamerákat helyezett el az üzletben abból a célból, hogy kiderítsék, miért keletkezik minden hónapban jelentős készlethiány. A dolgozókat értesítették is bizonyos kamerák felszereléséről, de a készpénzforgalom ellenőrzésére titokban is helyeztek el eszközöket.

A 10 napig tartó megfigyelés alatt kiderült, hogy a dolgozók nem tettek semmit a vásárlók lopásai ellen, illetve maguk is tettek el a készletből. Ezek után az érintett dolgozókat azonnali hatállyal elbocsátották.

A szupermarket a lefülelt dolgozók egy részével olyan megállapodást kötött, amely alapján a dolgozók nem vitathatják munkaviszonyuk megszüntetésének jogosságát, az üzletlánc pedig nem tesz rendőrségi feljelentést az ügyben ellenük.

2. Spanyol ítéletek

A munkavállalók munkaügyi bíróságon vitatták elbocsájtásuk jogosságát, a spanyol bíróság azonban elutasította a kereseteket azzal az indokkal, hogy a munkáltatóval kötött megállapodás megfosztotta a munkavállalókat attól, hogy vitathassák a felmondás jogszerűségét.

A többi munkavállaló ügyében arról kellett döntenie a bíróságnak, hogy lehet-e jogszerű egy olyan felmondás, amelyet jogellenesen megszerzett bizonyítékra - azaz előzetes értesítés nélkül elhelyezett kamerák felvételeire - alapoztak.

A spanyol bíróság a jogszerűtlen titkos kamerahasználatot a szükségesség és arányosság tesztje alapján bírálta el, megállapítva, hogy az rejtett kamerás felvétel az ügy hatékony felderítéséhez szükséges, illetve arányos is volt, emiatt a munkavállalók keresetét elutasította. Ezt követően a munkavállalók a spanyol Alkotmánybírósághoz fordultak, de ez a testület is elutasította a kérelmüket.

3. EJEB döntése

A belföldi jogorvoslatok kimerítése után a volt munkavállalók a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordultak, amely az ügyben egymással versengő érdekekként a munkavállalók magánéletének védelmét és az üzletlánc zavartalan működését határozta meg a spanyol bíróságokkal megegyezően.

Az EJEB megállapította, hogy jóllehet a kamerás megfigyeléshez Spanyolországban előzetes tájékoztatás szükséges, annak megsértését azonban jelen esetben mégis úgy értékelte, hogy az megfelel a szükségesség és arányosság követelményének, figyelembe véve az alapos gyanút, a korlátozott területre kiterjedő megfigyelést, azt, hogy csak a szupermarket érdekeinek védelmére használták fel a felvételeket, illetve, hogy a cél eléréséhez más alkalmas eszköz nem állt rendelkezésre.

Három bíró különvéleményében fogalmazta meg az ítélettől eltérő álláspontjukat, kifejtve azon aggályukat, hogy az EJEB ítélete a jövőben hozzájárulhat a titkos kamerafelvételek korlátlan felhasználásához a munkavállalók megfelelő jogi védelme nélkül.

4. Összefoglalás

A strasbourgi döntés alapjául szolgáló eset 5 évvel a GDPR hatálybalépése előtt történt, így a konkrét ügyben az EJEB-nek nem kellett figyelembe vennie az utóbbi években egyre erősődő adatvédelmi jogszabályokat.

A GDPR 2018. májusi hatályba lépésére tekintettel azonban óva intünk minden munkáltatót, hogy a fenti EJEB döntésen felbuzdulva titkos kamerákkal figyelje meg munkavállalóit, illetve felmondását jogsértő bizonyítékokra alapozza, mivel az azóta megváltozott jogi környezetben egy ilyen intézkedés jogszerűsége kifejezetten kétséges.

Egy szabályosan elhelyezett kamerának ugyanis egyrészt van visszatartó ereje, másrészt az általa rögzített képek jogszerű bizonyítékként kétségtelenül felhasználhatók.