Blog
Blog » UNIÓS BEFEKTETŐK VS. MAGYARORSZÁG 1:0 - AZ EU BÍRÓSÁG DÖNTÖTT A FÖLDTÖRVÉNYRŐL
UNIÓS BEFEKTETŐK VS. MAGYARORSZÁG 1:0 - AZ EU BÍRÓSÁG DÖNTÖTT A FÖLDTÖRVÉNYRŐL
2018 Március 07
Közel 4 évvel azután, hogy kompenzáció nélkül törölték a mezőgazdasági földeken cégek, illetve külföldiek javára fennálló 2002 előtt bejegyzett haszonélvezeti jogokat, az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a Földtörvény sérti a tőke szabad mozgásának uniós alapelvét. Mik a döntés indokai? Én mit tehetnek azok a kárvallottak, akik eddig nem pereltek? Cikkünkbe összefoglaljuk a részleteket és az ítéletet következményeit.
Háttér – a per idehaza
A termőföld külföldiek általi megszerzése mindig tilos volt, de 2002-ig külföldiek közvetetten haszonélvezetet szerezhettek termőföldön úgy, hogy magyar céget alapítottak, mely a haszonélvezeti jog jogosultjává - gyakorlatilag „de facto” tulajdonossá - vált. A kiskapu 2002-ben megszűnt, a korábban szerzett haszonélvezeti jogok sérelme nélkül.
Ez az állapot változott meg gyökeresen 2014 tavaszán, amikor az új földtörvény („Földtörvény”) hatályba lépett és kimondta, hogy a termőföldön fennálló haszonélvezeti jogokat kártalanítás nélkül törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból, kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosult és a tulajdonos közeli hozzátartozók („közeli hozzátartozó szabály”).
Durván 100.000 haszonélvezeti jogot töröltek 2014 év végéig, melyből kb. 5.000 ügy külföldieket érintett. Köztük két jogosult, a SEGRO Kft., akinek tulajdonosai német állampolgárok, és egy osztrák állampolgár, akik mindketten 2002 előtt szerezték haszonélvezeti jogukat, közigazgatási bíróság előtt támadták meg a földhivatali törlő határozatokat.
A fenti ügyeket tárgyaló magyar bírák számára kérdéses volt, hogy a Földtörvény megfelel-e az EU jognak, emiatt felfüggesztették a pereket és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az Európai Unió Bírósága előtt (EU Bíróság).
Az ügy Luxembourgban
A magyar bírók azt kérdezték az EU Bíróságtól, hogy a termőföldön fennálló haszonélvezeti jogok kártalanítás nélküli törlése összeegyeztethető-e az EU négy alapvető szabadsága közül a letelepedés szabadságával és a tőke szabad áramlásával.
A magyar kormány elsődlegesen vitatta, hogy az ügyre az EU jog alkalmazandó, mivel Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, a csatlakozási szerződés alapján 2014-ig fenntarthatott bizonyos földszerzési korlátozásokat, az alapügyekben viszont 2002 előtt megszerzett haszonélvezeti jogokról volt szó. Az EU Bíróság a fenti érvet elutasítva kiemelte, hogy a Földtörvény a fenti rendelkezésekkel az EU csatlakozás utáni új korlátozásokat vezetett be.
Az EU Bíróság leszögezte, hogy jóllehet a „közeli hozzátartozó szabály” semleges feltételnek tűnik, mégis alacsony annak a valószínűsége, hogy egy külföldi állampolgár meg tud ennek felelni, ezért a gyakorlatban ez a korlátozás a nem magyar állampolgárok hátrányára működik, s mint ilyen sérti a tőke szabad áramlásának elvét, melyet diszkrimináció mentesen kell biztosítani.
Az EU Bíróság megállapította, hogy a Földtörvény szabályait nem igazolják azok az érvek sem, melyekre a magyar kormány a mentesülés érdekében hivatkozott, mivel a „közeli hozzátartozó szabály” nem zárja ki a spekulációs célokat, nem előzi meg falvakból az elvándorlást, a vidék elnéptelenedését, a birtok felaprózódást, és a versenyképes mezőgazdaság kialakulásához sem járul hozzá.
Végül az EU Bíróság kiemelte, hogy a „közeli hozzátartozó szabály”-t nem teljesítő haszonélvezők jogának kártérítés nélküli törlésével a Földtörvény túlment azon, ami szükséges ahhoz, hogy a fenti célok teljesüljenek, emiatt a vitatott szabályozás ellentétes az EU joggal.
Kitekintés
Az EU Bíróság döntése alapján vélelmezzük, hogy a két alapügyben a magyar bíróságok a felpereseknek kedvező döntést fognak hozni.
De mit tegyenek azok, akik még kezdtek jogi eljárást a törölt haszonélvezeti joguk miatt?
Mivel az EU Bíróság döntése megállapítja, hogy Magyarország megsértette az EU jogát, minden EU-s állampolgár, vagy általuk irányított vállalkozás, akinek haszonélvezeti jogát 2014-ben a Földtörvény alapján törölték az ingatlan-nyilvántartásból, kártérítési pert indíthat a Magyar Állam ellen.
Fontos kiemelni, hogy tekintettel arra, hogy már csaknem 4 év eltelt a fenti EU jogsértés óta, és kártérítési igények elévülési ideje 5 év, emiatt legfőbb ideje, hogy az érintettek jogásszal konzultáljanak a további lépésekről.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »