ÜZEMI TANÁCS – AZ 5 LEGFONTOSABB TUDNIVALÓ MUNKÁLTATÓKNAK

2017 Február 20

Az üzemi tanács a munkáltató és a munkavállalók harmonikus együttműködését biztosító szerv, mely egyfajta konfliktusfeloldó, közvetítő szereppel bír. A Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben kötelezővé teszi az üzemi tanács választását, melynek elmaradása esetén a munkáltató fokozott munkaügyi ellenőrzésre számíthat. A jelen cikk keretében ismertetjük az üzemi tanáccsal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat munkáltatók számára.

1.Mikor kötelező az Üzemi tanács?

Amennyiben a munkavállalók létszáma a 15 főt meghaladja, üzemi megbízottat, 50 fő felett pedig üzemi tanácsot kell választani a munkáltatónál. Az üzemi tanács tagjainak száma arányosan nő a munkavállalók számával az alábbiak szerint:

Munkavállalók létszáma	Üzemi tanács tagjainak száma
100 főnél kevesebb	3 fő
300 főnél kevesebb	5 fő
500 főnél kevesebb	7 fő
1000 főnél kevesebb	9 fő
2000 főnél kevesebb	11 fő
2000 fő, vagy több	13 fő

Az üzemi megbízott és az üzemi tanács azonos jogokkal rendelkezik. A különbség csupán az, hogy az üzemi megbízott egy személyben látja el az üzemi tanács feladatát.

Fontos, hogy az üzemi tanács választás nem a munkáltató kötelessége, hanem a munkavállalók lehetősége. A munkáltatót azonban együttműködési kötelezettség terheli az üzemi tanáccsal kapcsolatban, így a választás lehetőségére fel kell hívnia a munkavállalók figyelmét.

2.Milyen jogai vannak az üzemi tanácsnak?

Együttdöntési jog, mely alapján a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében.

Véleményezési jog, mely azt jelenti, hogy a munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről.

Tájékoztatáshoz való jog, melynek keretében az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult tájékoztatást kérni és tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el. Ezen kívül a munkáltatónak félévente tájékoztatnia kell az üzemi tanácsot a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

3.Milyen kedvezmény illeti meg az üzemi tanács tagjait?

Feladata ellátása érdekében az üzemi megbízottat, vagy üzemi tanács esetén az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje 15 százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Üzemi tanácstag esetén ez az arány 10 százalék.

A munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

4.Milyen munkajogi védelem illeti meg az üzemi tanács elnökét?

Az üzemi megbízott esetén a munkavállalók közösségének, míg az üzemi tanácselnöke esetén az üzemi tanács egyetértése szükséges ahhoz, hogy munkaviszonyukat felmondással megszüntessék vagy őket átmenetileg eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál foglalkoztassák.

A védelem a megbízatás idejére és annak megszűnését követő hat hónapig áll fenn, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.

5.Hogyan kell üzemi tanácsot választani?

Az üzemi tanács tagjait a munkavállalók öt évre választják.

A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata, amit főszabály szerint az üzemi tanács hoz létre legkésőbb a választás előtt 60 nappal. Ha a munkáltatónál nem működik üzemi tanács, akkor a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre.

A választáson szavazati joggal rendelkezik valamennyi, a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló. Így pl. az alábbiak is: korlátozottan cselekvőképes munkavállaló; vezetőállású munkavállaló; gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási segélyt igénybevevő munkavállaló, aki e miatt fizetés nélküli szabadságon van, vagy egyéb módon tartósan távol van, stb.

Üzemi tanácstaggá csak az a munkavállaló választható, aki cselekvőképes, legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. Kizáró ok, ha munkavállaló munkáltatói jogot gyakorol, a vezető hozzátartozója, vagy a választási bizottság tagja.

A kölcsönzött munkavállaló, megbízási és egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek pedig egyáltalán nem rendelkeznek semmilyen választójoggal.

A szavazásról és az eredményről jegyzőkönyv készítése kötelező, amelyet a választási bizottság tagjai hitelesítenek.

Amennyiben valakinek a jelölés, a választás lebonyolításának vagy a választás eredményének érvényességével kapcsolatosan kifogása van, öt napon belül van lehetősége bírósághoz fordulni. A jogorvoslati eljárást a munkaügyi bíróság nemperes eljárás keretében folytatja le, melynek keretében jogosult a választás eredményét megsemmisíteni, feltéve, hogy lényeges eljárási szabálysértést állapít meg.

A költségekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a választással, valamint az üzemi megbízott, illetve üzemi tanács működésével kapcsolatban felmerült indokolt költségeket a munkáltató köteles viselni.