Blog
Blog » VESZÉLYBEN AZ ÜGYVEZETŐK MAGÁNVAGYONA?
VESZÉLYBEN AZ ÜGYVEZETŐK MAGÁNVAGYONA?
2015 Szeptember 18
Az Új Ptk. hatálybalépésekor sokan úgy vélekedtek, hogy mostantól a vezető tisztségviselők már saját (magán)vagyonukkal is felelnek a társaság által okozott károkért. Ezzel összefüggésben az ügyvezetői felelősségbiztosítások piaca korábban soha nem látott mértékben megélénkült. Több mint egy évvel az Új Ptk. hatálybalépését követően a kép tisztulni látszik, és úgy tűnik izgalomra semmi ok, az ügyvezetők felelőssége alapvetően nem változott.
Felelősség a társasággal szemben
Előfordulhat olyan eset, amikor a vezető tisztségviselő nem másoknak, hanem a saját társaságának okoz kárt, pl. rossz üzleti döntést hoz és emiatt a társaságok üzleti veszteség éri, vagy elmulasztja benyújtani a társaság éves beszámolóját és ezért az adóhatóság bírságot állapít meg a céggel szemben.
A fenti esetekben az ügyvezető – akinek éppen a társaság elsődleges érdekei alapján kellene eljárnia – felelős lehet a társaságot ért károkért, az alábbiak szerint.
Amennyiben az ügyvezető munkaviszonybab áll, köteles megtéríteni a kárt, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ekörben fontos kiemelni, hogy a vezető állású dolgozó gondatlan károkozás esetén is a teljes kárt köteles megtéríteni.
Amennyiben az ügyvezető megbízási jogviszonyban van, akkor felelős a társaságnak okozott kártért, ha nem sikerül bizonyítania, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amelyet nem láthatott előre és nem volt elvárható tőle, hogy ezt a körülményt elkerülje vagy pedig a kárt elhárítsa.
A fentiek alapján általános elfogadottnak tekinthető, hogy az általános üzleti kockázat vállalás nem járhat kártérítési felelősséggel.
Így pl. amennyiben egy üzleti döntés ésszerű információkon alapul és az adott helyzetben nem volt irracionális (pl. az ügyvezető előzetes piaci felmérést végzett, bevonta a megfelelő szaktudással rendelkező tanácsadót), az ügyvezető nem vonható felelősségre, még akkor sem, ha a döntése utóbb kárt okozott a társaságnak.
Felelősség harmadik személyekkel szemben
A bevezetőben említett nagy felhajtást kiváltó rendelkezése az Új Polgári Törvénykönyvnek, hogy amennyiben az ügyvezető e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben az ügyvezető a gazdasági társasággal egyetemlegesen felel: vagyis a károsult választása szerint az ügyvezetőtől is követelheti a kár megtérítését.
A fenti rendelkezést (félre)értelmezve születtek olyan írások, amelyek azzal riogatták az ügyvezetőket, hogy a házuk bánhatja, ha a cégük megszegi üzleti partnerrel kötött szerződést.
Mára azonban már kikristályosodni látszik, hogy az idézett rendelkezés esetében nem arról van szó, hogy a gazdasági társaság által harmadik személynek okozott kárért felelősségre vonható az ügyvezető (is), éppen fordítva.
Amennyiben az ügyvezető ezen minőségében eljárva, vagy ezen minőségét felhasználva okoz kárt másnak (pl. üzleti tárgyalás során, stb.) akkor az okozott kárért az ügyvezető mellett az általa képviselt társaság is felelős lesz.
Gyakorlati példával élve az idézett rendelkezés lehetővé teszi, hogy ha például az ügyvezető egy üzleti tárgyaláson összetöri a partner nagy értékű kínai vázáját, akkor a károsult közvetlenül perelhesse a céget vagy választása szerint az ügyvezetőt is.
Ugyanakkor amennyiben a kárt a cég szerződésszegése okozta, továbbra is maga a gazdasági társaság lesz felelős a károsulttal szemben és amennyiben a szerződésszegés az ügyvezető magatartására vezethető vissza, akkor a cég dönthet úgy, hogy igényt utóbb érvényesít a saját vezető tisztségviselőjével szemben.
Felelősség a gazdasági társaság hitelezőivel szemben
Meg kell említetünk az ügyvezetők speciális felelősségét a társaság hitelezőivel szemben, mely akkor merül fel, ha a cég fizetésképtelenség miatt jogutód nélkül megszűnik (a gyakorlatban felszámolják) és a megszűnt cég vagyona nem fedezte a hitelezők követeléseit.
Ebben az esetben akkor felelős az ügyvezető, ha a kifizetetlen hitelező bizonyítja, hogy a cég fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után az ügyvezető nem vette figyelembe a hitelezői érdekeket.
Példával szemléltetve: nem a hitelezői érdekeket figyelembe véve jár el Kft. ügyvezetője, ha osztalékelőleg fizetésére tesz javaslatot, holott a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy nem hívja össze a taggyűlést, ha a társaság vagyona nem fedezi a társaság tartozásait, stb.
Összefoglalás
A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy az Új. Ptk. gyakorlatilag nem szigorította a vezető tisztségviselők felelősségét.
A vezető tisztségviselők felelőssége a társasággal szemben eddig is fennállt, gyakorlatilag azonos tartalommal. A harmadik személyek felé fennálló felelősség körében az újdonság mindössze annyi, hogy amennyiben a kárt a vezető, ilyen minőségben eljárva, illetve e minőségének felhasználásával okozta, akkor a vezetővel együtt a cég is perelhető.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »