Blog
Blog » VISSZAÉL-E A FACEBOOK GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNYÉVEL, HA NEM GDPR KONFORM?
VISSZAÉL-E A FACEBOOK GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNYÉVEL, HA NEM GDPR KONFORM?
2019 Február 20
Míg meg sem száradt a tinta a francia adatvédelmi hatóság Google-ügyben hozott döntésén, a német versenyfelügyeleti hatóság most a másik óriással, a Facebook-al szemben hozott elmarasztaló határozatot jogsértő adatkezelési gyakorlata miatt. Gondolom most felmerül benned a kérdés, hogy mi köze az adatvédelemnek a gazdasági versenyhez? Nos, olvasd el rövid cikkünket és megtudhatod, „hogy kerül a csizma az asztalra”.
1. Miért a német versenyfelügyeleti hatóság járt el?
Ahogy a bevezetőben is említettük, első ránézésre furának tűnhet, hogy az Egyesült Államokbeli székhelyű Facebook ellen, egy lényegében adatvédelmi kérdéseket érintő ügyben a német versenyhatóság járt el.
A német versenyfelügyeleti hatóságnak ugyanakkor minden olyan versenyjogsértő magatartással kapcsolatban hatásköre van eljárni, amelynek Németországban hatása lehet. Márpedig a Facebook piaci magatartásának Németországban is van hatása, sőt a Facebook-nak még német leányvállalata is van, így a hatóság eljárhatott az ügyben.
Emellett a versenyfelügyeleti hatóság mérlegelte azt, hogy egy olyan piacvezető gazdasági szereplő, mint amilyen a Facebook, adatkezelési gyakorlata nemcsak az adatvédelmi hatóságok számára lehet releváns, hanem a versenyhatóságok számára is. A versenyfelügyeleti hatóság ugyanis fontos feladatának tekinti a piacvezető cégek adatkezelési tevékenységeinek felügyeletét, és az ilyen vizsgálatok során szorosan együttműködik az adatvédelmi hatósággal.
2. Hogyan használja a személyes adatokat a Facebook?
A vizsgálat tárgyát alapvetően a Facebook felhasználási feltételei képezték. Nem újdonság, hogy ahhoz, hogy a felhasználó használni tudja a Facebook-ot, el kell fogadnia ezeket a feltételeket. Így többek között abba is bele kell egyeznie a felhasználónak, hogy a Facebook külső forrásokból, vagyis más honlapokról, illetve mobil applikációkból is adatokat gyűjtsön róla és ezt hozzárendelje a felhasználói fiókjához.
Az nyilván senkinek sem okoz meglepetést, hogy a Facebook felhasználja azokat az adatokat, amelyeket a felhasználó magáról a Facebook-on megoszt, vagy amiket egyébként a Facebook-on kifejtett tevékenysége alapján össze lehet vadászni róla. Egy tájékozott felhasználó valószínűleg még azzal is számol, hogy a Facebook érdekkörébe tartozó Instagram-on posztolt képeit hozzárendelik a Facebook profiljához.
Amit viszont valószínűleg sokan nem tudnak, hogy a Facebook az olyan, harmadik személyek által üzemeltetett honlapokról is „nyeli az adatokat” rólunk, amelyeken ott a „Like” vagy „Share” gomb, vagy amelyek a háttérben a Facebook Analytics nevű elemző szolgáltatást használnak. A durva az egészben az, hogy a látogatónak nem is kell rákattintania a „Like” gombra, az adatáramlás már a honlap betöltésével elkezdődik.
3. Miért piacvezető a Facebook?
Persze megdöbbentő, hogy a Facebook mindenhonnan szipkázza, majd össze-vissza kombinálja rólunk az adatokat, mindennek versenyjogi szempontból nem lenne túl nagy jelentősége, ha a Facebook nem lenne piacvezető gazdasági szereplő.
Ez, ismerve a Facebook ténykedését, és hogy például Magyarországon is kihullottak mellőle az olyan platformok mint az IWIW, elég nyilvánvalóan tűnik, de a német hatóság összehasonlító adatokkal és számokkal is alátámasztotta a megállapítást.
A Facebook-nak világszerte havi 2,3 milliárd aktív felhasználója van, akik közül 1,5 milliárd személy napi szinten használja az oldalt. Ami a német „közösségi média” piacot illeti: bár van néhány olyan honlap vagy applikáció (pl. Youtube, Snapchat, Pinterest), ami mutat némi átfedést a Facebook által kínált szolgáltatásokkal, valójában ezek a platformok nem a Facebook „helyettesítői”.
Szűken nézve tehát az érintett piacot, a Facebook-nak Németországban több mint 90%-os piaci részesedése van, havonta 32 millió és napi szinten 23 millió aktív felhasználóval. A Facebook-on kívül Németországban csak egy-két kisebb szolgáltató működik a közösségi média piacon, azonban ezek piaci részesedése elhanyagolható.
4. Miért gazdasági erőfölénnyel visszaélés a GDPR megsértése?
A versenyfelügyeleti hatóság szerint a Facebook adatkezelési tájékoztatóinak ismeretében megállapítható, hogy a Facebook adatkezelési gyakorlata alapvetően sérti a GDPR-t. A Facebook-nak nincs érvényes jogalapja arra, hogy az adatokat harmadik oldalakról gyűjtse és azokat a felhasználó Facebook fiókjához rendelje.
A felhasználónak ugyanis nincs reális választási lehetősége: ha használni akarja a Facebook-ot, akkor ezekhez az adatkezelési tevékenységekhez is hozzá kell járulnia, ez pedig az önkéntesség hiánya miatt érvénytelenné teszi a hozzájárulást.
A német versenyhatóság szerint a piacvezető gazdasági szereplő olyan szerződési feltétele, amely a szolgáltatás használatának lehetőségét attól teszi függővé, hogy a felhasználó széleskörű hozzájárulást ad-e a személyes adatainak kezeléséhez, kizsákmányoló szerződési feltételnek minősül.
És bár tény, hogy a Facebook kizsákmányoló feltételei nem okoznak közvetlen vagyoni kárt, a felhasználó mégis kárt szenved azzal, hogy elveszti az adatai feletti ellenőrzés lehetőségét és olyan adatkezeléseknek lesz az „alanya”, amelyet nem láthatott előre.
5. Mire kötelezi a döntés a Facebookot?
A német hatóság a megtorló szankció helyett inkább „javító” jellegű intézkedést alkalmazott. Vagyis egyelőre nem szabott ki bírságot, hanem kötelezéseket adott ki a Facebook részére, hogy a jelenlegi kizsákmányoló gyakorlata helyett hogyan járjon el.
A Facebook az általa tulajdonolt platformokról, mint az Instagram és a WhatsApp továbbra is gyűjthet adatokat, viszont csak akkor rendelheti hozzá ezeket a felhasználó Facebook fiókjához, ha ehhez a felhasználó önkéntesen hozzájárult. A harmadik oldalakról pedig a Facebook csak akkor gyűjthet adatokat és rendelheti hozzá ezeket a felhasználó Facebook fiókjához, ha ehhez beszerzi a felhasználó önkéntes hozzájárulását.
Az önkéntes hozzájárulás ebben az esetben azt jelenti, hogy a Facebook használatát nem lehet a hozzájárulás megadásától függővé tenni.
A döntés természetesen nem jogerős, a Facebook az ellen jogorvoslattal élhet. Ha viszont a döntés jogerős lesz és Facebook nem tesz eleget a kötelezéseknek, akkor akár az adatvédelmi bírságoknál is magasabb versenyfelügyeleti bírságnak nézhet elébe.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »