Blog

Blog » WEBINÁRIUM AZ ASZIMMETRIKUS JOGHATÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI MEGÁLLAPODÁSOKRÓL

WEBINÁRIUM AZ ASZIMMETRIKUS JOGHATÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI MEGÁLLAPODÁSOKRÓL

2021 Június 29

Irodánk vezetője, Schmidt Richárd LL.M webináriumot tartott az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodásokról, a Magyar Választottbírósági Egyesület, az Essec Business School és a Magyar Ügyvédi Kamara szervezésében

A globalizációnak és az egyre komplexebbé váló kereskedelmi tranzakcióknak köszönhetően az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodások a nemzetközi vitarendezés gyakori eszközévé váltak. Ennek ellenére némi ösztönös félelem és bizonytalansági lengi körül ezen fórumválasztó megállapodásokat, melyek az anyagi és eljárási jog alapvető elveinek látszanak ellentmondani.

Hogyan viszonyulnak ezen klauzulákhoz a vezető angolszász és kontinentális országok bíróságai? Milyen tanulság vonható le az orosz bíróságok példájából? Nyújt-e bármi fogódzót a magyar bíróságok esetjoga a gyakorló jogász számára e kérdéskörben?

A webinárium keretében Richárd a fenti kérdéseket járta körül, a webináriumot követő eszmecserét pedig dr.Korom Veronika, a Magyar Választottbírósági Egyesület Elnöke és az Essec Business School Professzora moderálta.

A joghatósági és választottbírósági megállapodásokat körülvevő – és az oly fontos kérdéseket, mint például az anyagi érvényesség  nem szabályozó – nemzetközi jogforrásokról adott pillanatképet követően Richárd a nemzetközi vitarendezés terén vezető országok nemzeti jogát vette górcső alá, hogy kulcs-trendeket azonosítson az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások jogi kezelését illetően.

Elsőként az Egyesült Királyág vizsgálatára került sor, melynek bíróságai a ’60-as években még ódzkodtak az egyoldalú fórumválasztó megállapodások elfogadásától, de később e nézőpont megváltozott és manapság az angol bírák maximálisan tiszteletben tartják a felek szerződéses szabadságát, és rendszerint végrehajtják az aszimmetrikus klauzulákat is. Ezáltal az angol judikatúra egy tiszta, egyértelmű jelzést küld az üzleti szereplők felé, hogy fórumválasztásuk tiszteletben lesz tartva és érvényesülni fog.

Richárd a jogi elemzést a francia joggyakorlattal folytatta, mely az elmúlt fél évszázadban ugyanezt az utat tette meg, csak a fordított irányban. Míg a francia bíróságok tradicionálisan tiszteletben tartották a felek szerződéses szabadságát az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodásokkal kapcsolatban a 20. században, addig a Cour de Cassation elhíresült, Rotschild döntése alapvetően megváltoztatta a helyzetet 2012. Az ezt követő esetjog széttartó döntéseket mutat, mely az előreláthatóságban és jogbiztonságban érdeket üzleti szereplők számára negatív üzenetet jelent.

Oroszország volt a harmadik vizsgált jogrendszer, ahol a 2010-es évek elejének néhány ígéretes döntését követően az esetjog 180 fokos fordulatot vett, és az aszimmetrikus fórumválasztás létének tagadásához érkezett meg 2018-ban, olyan, az Emberi Jogok Európai Bíróságától kölcsönzött elvek alapján, mint a fegyveregyenlőség, vagy a bírósághoz való fordulás jog, melyek alkalmazhatósága az aszimmetrikus fórumválasztás körében meglehetősen kétséges.

Magyarország

A nemzetközi trendek áttekintését követően Richárd röviden bemutatta a magyar jogfejlődést a második világháború előtti időszakban, ahol a legfőbb bírói fórum, a Kúria végül „de facto” elfogadta az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodásokat hazai kontextusban.

A magyar bíróságok kortárs gyakorlatában sajnos még nem született egyértelmű irány az aszimmetrikus fórumválasztások jogi megítélése kapcsán.

Összefoglalás

A webinárium záró részében Richárd összefoglalta az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások mellett és elleni fő érveket, arra a következtetésre jutva, hogy e megállapodások összeegyeztethetők az anyagi és eljárásjogi elvekkel, így amennyiben a megállapodás konkrét tiltó szabályba nem ütközik,  nincs olyan általános jogi indok, mely alapján ne kellene tiszteletben tartani a felek szerződéses szabadságát, amennyiben úgy döntöttek, hogy valamelyikük részére több jogot, vagy lehetőséget biztosítanak a jogvita eldöntésére jogosult fórum megválasztásában.

Az előadást követően a témához a webinárium több résztvevője is hozzászólt, és a jelenlévők között az a domináns álláspont alakult ki, hogy a felek szerződéses szabadságát maximálisan tisztelő angolszász joggyakorlatnak kellene a követendő példának lennie minden jogrendszerben.

MÜK Képzési Program Tananyag

A webináriumról videófelvétel is készült, és az tanagyagként a Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos képzési programjába is bekerült.

Azok a kollégák, akik érdeklődnek a téma iránt, de nem volt alkalmuk részt venni az eseményen, ide kattintva belépést követően angol nyelven meghallgathatják az előadást és ezáltal kreditpontot szerezhetnek.