Blog

Blog » ADÁSVÉTEL A VÍRUS IDEJÉN? - A KORONAVÍRUS MINT VIS MAIOR A BÉCSI VÉTELI EGYEZMÉNY ALAPJÁN

ADÁSVÉTEL A VÍRUS IDEJÉN? - A KORONAVÍRUS MINT VIS MAIOR A BÉCSI VÉTELI EGYEZMÉNY ALAPJÁN

11 March 2020

A 2020 januárjában Kínából induló koronavírus komoly hatást gyakorol az egész világgazdaságra, ezen belül az árukereskedelemre. Vajon a járvány olyan vis maior esemény, mely automatikusan mentesít a nemzetközi adásvételi szerződés késedelmes vagy nem teljesítéséből eredő felelősség alól? A jelen cikk keretében erre a kérdésre adunk választ Bécsi Vételi Egyezmény és bírói gyakorlata alapján.

1. Láncreakció az árukereskedelemben

Egy olyan járvány, mint a koronavírus, az árukereskedelmet minden szintjét rendkívül súlyosan befolyásolhatja.

A munkavállalók megbetegedése vagy a munkáltatók, illetve kormányzati szervek védelmi intézkedései miatt nyersanyag beszállítók, logisztikai szolgáltatók működése lassulhat le, vagy állhat le teljesen. A nyersanyagellátás akadozása már önmagában lassíthatja, sőt megbéníthatja a feldolgozóipart, ugyanakkor a döntően emberi erőforrásra támaszkodó gyárak ilyen ellátási probléma hiányában is kitettek a vírusnak.

A gyártás szintjén előálló problémák aztán tovább gyűrűznek a kereskedelem szintjére, ahol az eladók határidőre nem tudják leszállítani a vevők részére a végterméket, mely adott esetben egy másik, összetettebb termék alkatrésze lehet. A sort még lehetne folytatni, de a járvány árukereskedelemre gyakorolt láncreakció-szerű hatása már az említett példák alapján is nyilvánvaló.

2. A Bécsi Vételi Egyezmény

Az Áruk Nemzetközi Adásvétel Szerződéseiről szóló, a szakzsargonban Bécsi Vételi Egyezmény[1] név alatt említett nemzetközi szerződés („Egyezmény”) az Egyesült Nemzetek Szervezete Kereskedelmi Jogi Bizottsága keretében megvalósuló kereskedelmi jogegységesítés egyik sikertörténete, mivel azt 1988. január 1. napi hatálybalépése óta eddig világszerte közel 100 ország – közöttük a fejlett országok többsége– ratifikálta.

Mivel az Egyezmény egyrészről az ahhoz csatlakozó országokban egységes jogot (loi uniform) hoz létre, melyet a nemzeti jogalkotás nem módosíthat, másrészről annak rendelkezései nemzetközi adásvételi szerződés létrejötte esetén – a felek kifejezett kizáró rendelkezése kivételével – automatikusan, külön hivatkozás nélkül is alkalmazandók, az Egyezmény nemzetközi árukereskedelemben betöltött szerepe vitathatatlan.

Ezt meghaladóan az Egyezmény több országban – köztük Magyarországon is –hatással volt a nemzeti polgári jogi kodifikációra, így alapvető fogalmai a nemzetközi tranzakciók mellett a tisztán belföldi szerződésekre irányadó joganyagot is megtermékenyítették.[2]

3. Vis maior és az Egyezmény

Fentiek alapján felmerül a kérdés, az Egyezmény alapján minősülhet-e a koronavírus „vis maior”-nak, mely alapján a fél mentesülhet a szerződés nem teljesítése felelősség alól?

Kiindulási pontként érdemes leszögezni, hogy a „vis maior” fogalmát az Egyezmény egyáltalán nem használja, mivel megalkotóinak célja egy olyan nemzetközi jogforrás létrehozása volt, mely független a nemzeti jogoktól, annak érdekében, hogy azt a különböző országok bíróságai ne saját joguk alapján, hanem egységesen értelmezzék.

Erre tekintettel az Egyezmény szövege szándékosan kerüli a különböző jogrendszerek által hasonló helyzetekre használt kifejezéseket, emiatt vetették el az Egyezmény megalkotói például az angolszász jogrendszerek által használt „Act of God”, illetve „frustration” kifejezéseket, avagy a római-germán jogcsaládba tartozó jogrendszerekből ismert „vis maior” fogalmat.

4. Az akadály fogalma

Fentiekre tekintettel az Egyezmény a nemzeti jogrendszerek szempontjából nézve semleges hangzású „akadály” fogalmát használja, mely a 3 (három) alábbi feltétel együttes fennállása alatt mentesíti a szerződő felet a szerződésszegésért való felelősség alól:

  1. a szerződésszegést olyan akadály okozta, amely a fél ellenőrzési körén kívül esett,
  2. a féltől nem ésszerűen volt elvárható, hogy a szerződéskötés idején ezzel az akadállyal számoljon, továbbá
  3. a féltől az sem volt ésszerűen elvárható, hogy elkerülje, vagy leküzdje az akadályt, illetve következményeit.

Fontos, hogy a fenti esetekben sem arról van szó, hogy az akadállyal érintett fél mentesül a szerződés teljesítésének kötelezettsége alól, hanem pusztán azt jelenti, hogy az akadály megszűnéséig a nem teljesítés miatti felelőssége nem áll fenn. Az akadály fennállását pedig annak kell bizonyítani, aki arra hivatkozik.

Figyelemmel arra, hogy a fenti esetekben a szerződések teljesítését kimondó pacta sunt servanda alapelv alóli kivételről van szó, az akadály fennállását megszorítóan kell értelmezni. Az alábbiakban áttekintjük, hogy az Egyezményhez fűződő bírói gyakorlat milyen esetekben látja megállapíthatónak a fenti feltételeket.

5. Ellenőrzési körön kívüli ok

Általánosságban megállapítható, hogy a nemzetközi kereskedelemben a felek ellenőrzési köre meglehetősen széles. Ennek megfelelően általában az eladónak ellenőrzési körébe tartozik a beszerzés kockázata (acquisition risk) emiatt beszállítói késedelmére, vagy nem teljesítésére általában nem hivatkozhat a vevővel szemben.

Ugyanígy a vevő ellenőrzési körébe tartoznak a fizetéssel kapcsolatos kockázatok, aki emiatt nem hivatkozhat arra, hogy az általa külföldi bank részére átutalt összeget az eladónak való kifizetést megelőzően eltulajdonították.[3]

A bírói gyakorlat ellenőrzési körön kívüli oknak általában a közigazgatási szabályokat, illetve kormányzati szervek döntéseit minősíti, mely megakadályozza a felet a szerződés teljesítésében. Így például egy orosz választottbíróság mentesítette az orosz vevőt a szállítmány megsemmisülése miatti kárfelelősség alól, aki amiatt nem tudta importálni a német eladónak már kifizetett szállítmányt, mivel a kormányzati tisztviselő nem igazolta a termék élelmiszerbiztonsági megfelelősségét.[4]

6. Előreláthatóság szerződéskötéskor

Az Egyezményt alkalmazó bíróságok meglehetősen szigorúan bírálja el azt is, hogy az akadály mennyire volt előre látható a szerződés megkötésekor.

Így például egy orosz választottbíróság szerint az az eset, amikor az orosz eladó a német vevővel szemben amiatt hivatkozott akadályra, hogy beszállítója rendkívüli gyárleállás miatt nem tudta a meghatározott terméket időre szállítani, nem minősült előre nem látható akadálynak[5]

Egy másik ügyben a bolgár választottbíróság megállapította, hogy a szerződéskötés időpontjában is fennálló ukrajnai szén export korlátozások szintén nem minősülhetnek előre nem látható oknak[6]

7. Elkerülhetetlen, leküzdhetetlen akadály

Ami az akadály elkerülhetetlen, illetve leküzdhetetlen természetét illeti, a bírói gyakorlat igen szigorú mércét alkalmaz ezzel kapcsolatban is.

Nem ítélte elkerülhetetlen akadálynak a német bíróság a francia eladó azon védekezését, hogy azért szállított kevesebb paradicsomsűrítményt, mivel a heves esőzések miatt kialakult piaci termékhiány jelentősen megnövelte a termék árát, és erre tekintettel nem tudott belőle a megállapodott mennyiségben szállítani a német vevő részére.[7] A bíróság szerint ugyanis az esőzés nem érintette a teljes termék állományt, így nem volt lehetetlen abból a szerződött mennyiségben szállítani.

Szintén nem volt megalapozott a német eladó érvelése egy iráni vevővel szemben, amikor arra hivatkozott, hogy nem tud alkatrészt beszerezni a gyártótól. A német bíróság kiemelte, hogy az eladó az adásvétel tárgyát képező ipari gép generáljavításával, illetve felújításával foglalkozik, számára objektíve nem lehetetlen akár használt alkatrészt felhasználni. [8]

A bírói gyakorlat szerint a feleknek általában szem előtt kell tartaniuk az ésszerű kereskedelmi helyettesíthetőség (commercially resonable substitute) követelményét, így amennyiben objekítv lehetséges, gondoskodniuk kell a szerződés céljának egyébként megfelelő egyéb termék beszerzéséről.

8. A koronavírus, mint akadály kérdése

A fenti bírói gyakorlat fényében egyértelmű, hogy a koronavírusra csak szűk körben lehet hivatkozni annak érdekében, hogy nemzetközi adásvételi szerződésben eladója a késedelem miatt mentesüljön a felelősség alól.

Amennyiben a közigazgatási szervek által elrendelt járványügyi intézkedések (pl. karantén, kijárási tilalom stb.) közvetlenül érintik a szerződés teljesítését, akkor ezek idejére elvileg lehetséges, hogy az eladó mentesüljön a késedelem következményei alól.

Így például egy fokozottan munkaerő intenzív terméket előállító gyár járvány miatti időszakos bezárása a gyártót időlegesen mentesítheti az általa gyártott termék határidőben történő szállításától, feltéve, hogy nincs más olyan gyáregysége, mellyel a kieső kapacitás pótolni tudná.

Egy egész gyár bezárása hiányában is előfordulhat olyan helyzet, hogy a termék előállításában részt vevő, magasan képzett kulcs-dolgozók érintettek a járványügyi intézkedésekkel, mely megalapozhatja az akadály fennállását, amennyiben pótlásuk nem oldható meg.

Ugyanakkor az ellátási láncolat következő szintjén lévő kereskedőnél már felmerülhet az a kérdés, hogy a kiesett gyártó által szállított termék más forrásból beszerezhető-e? Ezt a kérdést alapvetően a termék egyedi, illetve tömegcikk jellege dönti el.

Amennyiben nem egyedi termékről van szó, a kereskedelmi helyettesíthetőség adott, így az eladó nem hivatkozhat sikerrel a beszállító késedelme esetén, hiszen egy tömegcikket más beszerzési forrásból is meg lehet vásárolni.

Más kérdés, hogy a más forrásból beszerzett árunak általában magasabb a költsége, erre azonban a fent említett bírói gyakorlat alapján nem lehet hivatkozni a szerződésszegés alóli mentesülés érdekében.

9. Összefoglalás

Ahogy a régi mondás tartja, az ördög a részletekben rejlik.

A fentiek megállapítható, hogy csak eseti alapon az adott adásvételi szerződés egyedi sajátosságainak fényében bírálható el az, hogy a koronavírus kitörése és annak következményei mennyiben minősülhetnek olyan akadálynak, melyet fel lehet hívni egy nemzetközi adásvételi szerződés késedelmes, vagy nem teljesítése miatti felelősség alóli mentesülés körében. Ennek megítéléséhez adtunk támpontot jelen cikkünk keretében.

 

[1] Magyarországon kihirdette 1987. évi 20. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről.

[2] Ld.: P.Schletriem: Basic Structures and General Concepts of the CISG as Models for a Harmonisation of the Law of Obligations. In: Juridica International X/2005. Schlecriem Professzor kiemelei az Egyezmény hatását a Skandináv és Kelet-Közép Európai országoban.

[3] Orosz Legfelső Választottbíróság 1998- Február 16-án hozott ítélete http://cisgw3.law.pace.edu/cases/980216r1.html

[4] Orosz Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Kereskedelmi Választottbírósága által 1997. január 22-én hozott ítélete

http://cisgw3.law.pace.edu/cases/970122r1.html

[5]Orosz Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Kereskedelmi Választottbírósága által 1995. március 16-án hozott ítélete

 http://cisgw3.law.pace.edu/cases/950316r1.html

[6] Bolgár Kereskedelmi és Iparkamara 1996 április 24-én hozott ítélete

http://cisgw3.law.pace.edu/cases/960424bu.html

[7] Hamburgi Ítélőtábla 1997 július 4-én hozott ítélete

http://cisgw3.law.pace.edu/cases/970704g1.html

[8] Zweibrückeni Ítélőtábla 2004 február 2-án hozott ítélete

http://cisgw3.law.pace.edu/cases/040202g1.html