AMIKOR A KEVESEBB NÉHA TÖBB- ÉV VÉGI LEÁRAZÁSOK JOGI SZEMSZÖGBŐL

17 December 2018

A karácsonyi bevásárlási láz már november végén, a Black Friday-el elkezdődött, a leárazásokkal teli időszakot nem csak a vásárlók, de az eladók is próbálnak kihasználni. Ebben az időszakban a Versenyhivatalt is fokozottan érdeklik a hihetetlen leárazások és amennyiben jogsértést allapítanak meg a boltnál, a GVH „meglepetése” egy tízmilliós nagyságrendű bírság. Az utóbbi évek ellenőrzései során olyan nagy cégek akadtak fenn a hatóság hálójában, mint az Extreme Digital, a Media Markt, az Alzo vagy a Lidl. Ha eladó vagy és webshop-ot üzemeltetsz, néhány apróságon olyan könnyű elcsúszni, mint a jégen. Ezért összeszedtük a legfontosabb szabályokat a vevőcsalogató leárazásokkal kapcsolatban és azt is megtudhatod, hogyan működhet jogszerűen a webshop-od. Így elkerülheted, hogy a karácsonyi időszakban elért profitot végül a versenyhivatalnak kelljen befizetned.

Megtévesztő ajánlatok

A GVH rámutatott, hogy a fogyasztók a nagyobb értékű vásárlásokat előre tervezik, mely során a döntést nagymértékben befolyásolja, ha különböző megtakarításokat érhetnek el. A vásárlásra sokszor azért kerül sor, mert a fogyasztó úgy érzi előnyös üzletet köt és pénzt takarít meg.

A Black Friday és az ünnepi időszak alatt akár 70-90%-ig terjedő akciókat is kínálnak az eladók. Ezzel kapcsolatos bevett trükk, hogy a „leárazott” termék sose került annyiba, mint amit a leárazás előtti árként feltüntetnek. Ilyenkor az akció előtt rövid időre a többszörösére emelik az árat, ezután az akció mértéke „papíron” -70% nagyságrendű, a vásárló megtakarítása viszont közel sem.

A jogszabályok alapján tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amikor az akció időtartama alatt történő vásárlással ténylegesen nem a közölt mértékű kedvezmény érhető el, mivel a közölt nem akciós magasabb árat korábban nem alkalmazta a vállalkozás.

A GVH. a Media Markt-tal szembeni eljárása során fejtette ki, hogy az is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a bolt az akciós terméket az előrelátható kereslethez képest csak korlátozott mennyiségben tudja biztosítani, azaz, miután végig görgeted a webshop-ot, akkor derül ki, hogy a kinézett termékek már mind elfogytak. A „készlet erejéig” figyelmeztetés feltüntetése nem zárja ki a jogsértést, derült ki, miután a GVH emiatt megbírságolta a Lidl-t.

Szintén tisztességtelen gyakorlat, ha a bolt termékeire általánosságban meghirdetett leárazás esetén az akció valójában csak a termékek kis részére vonatkozik. Az általánosan hirdetett leárazásnak az áruház összes termékének minimum 10%-át érintenie kell a GVH gyakorlata alapján, melyet az Extreme Digital elleni eljárásból ismerhetünk.

Ismerd a fogyasztók jogait!

Online vásárlás során a fogyasztó sokkal inkább kiszolgáltatott, mint amikor a hideg ellenére személyesen megy kiválasztani az ajándékokat. Online nem csak az árut nem látja „életnagyságban”, de sokszor az eladó boltot is nehéz beazonosítani. A következőkben bemutatjuk a fogyasztót netes vásárlás esetén megillető jogokat.

Vásárlás előtt

A jogszabályok alapján tájékoztatnod kell a vásárlókat többek között az elektronikus szerződéskötés lépéseiről, az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségeiről, a 48 órán belüli visszaigazolásról, a szerződés alakiságáról, a teljesítés feltételeiről, a panaszkezelés módjáról, a békéltető testületről, az online vitarendezési platformról, a kellékszavatosságról, termékszavatosságról, a jótállásról, valamint az elállási jogról. A honlapon kötelező feltüntetned a boltot működtető vállalkozás adatait és címét, hiszen nem mindegy, hogy a fogyasztónak a meghibásodott futópadot magyar címre, vagy Kínába kell visszapostáznia. Továbbá, elérhetővé kell tenni a bolt ÁSZF-ét letölthető formában.

A termék árát úgy kell feltüntetned, hogy a fogyasztók lássák, hogy az ÁFÁ-t tartalmazza-e, valamint jelezni kell a vásárlót terhelő esetleges többlet költséget (pl.: más szín választása, csomagolás, szállítás)

A szerződés megkötését eredményező megrendelés gombot úgy kell kialakítanod, hogy egyértelmű legyen, hogy a gomb megnyomásával a vásárló rendelést ad le és fizetési kötelezettsége keletkezik.

Vásárlás után

A legfontosabb jog, mellyel a fogyasztó szinte minden online vásárlás során élhet, az elállási jog. A vásárlás után a termék megérkezésétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a vételtől, nem csak hibás termék esetén, akkor is, ha a megrendelt ruhai túl nagy, vagy egyszerűen nem tetszik.

Ilyen esetben a terméket köteles visszaküldeni a saját költségén, amennyiben ez megtörténik, eladóként kötelességed visszafizetni a termék vételárát és a vevő egyéb költségeit.

A vevő továbbá nem köteles megfizetni az átvétel során az olyan költségeket (kezelési költség csomagolás), melyről előzetesen nem lett megfelelően tájékoztatva. (Ez a vámra természetesen nem vonatkozik, webshop üzemeltetőjeként hívd fel a vásárlókat, hogy a vám költségét a vevő viseli.)

A fentiek alapján felmérheted, hogy boltod megfelel-e a legfontosabb követelményeknek. Ha a pénzbüntetés nem eléggé elrettentő, azt is vedd figyelembe, hogy a Fogyasztóvédelem feketelistát vezet a jogsértő webáruházakról, mely a honlapjukon is elérhető. Ezek után úgy is megfogalmazhatjuk az ismert mondást, hogy a kevesebb „trükközés” több hasznot jelent!