AZ 5 LEGFONTOSABB VÁLTOZÁS AZ ADATVÉDELEMBEN 2019 MÁJUSTÓL

17 April 2019

Nem áprilisi tréfa, hogy majdnem egy évvel a GDPR hatályba lépése után, április 1-jén az Országgyűlés végre elfogadta a GDPR “végrehajtási” törvényt. A törvény a magyar jogrendszer számos területét harmonizálja a GDPR-el, ugyanis több mint 80 jogszabályt módosít. Rövid cikkünkben összegyűjtöttük az 5 legfontosabb változást.

1. Kamerafelvételek megőrzési ideje

A kamerás megfigyelést szabályozó jelenlegi joganyag egyik legvitatottabb előírása, hogy főszabály szerint a felvételeket csak 3 munkanapig lehet megőrizni. A GDPR megfeleltetési projektjeink során többször tapasztaltam, hogy a megbízók túl rövidnek találják ezt az időtartamot. Sokan úgy érezték, hogy a kamerás megfigyelés célját hiúsítja meg az ilyen rövid megőrzési idő.

Nos, jó hírem van: a végrehajtási törvény hatályon kívül helyezte a 3 munkanapos megőrzési időt. Mostantól az adatkezelő döntheti el, hogy milyen hosszú ideig tárolja a felvételeket.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy addig őrizheted a felvételeket, ameddig csak szeretnéd. Ugyanis a megőrzési időt a korlátozott tárolhatóság elvével összhangban kell meghatároznod, vagyis addig tárolhatod a felvételeket, ameddig az a megfigyelés céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges.

2. Kamerafelvételbe történő betekintés nyilvántartása

Ahogy az lenni szokott, a nagyobb szabadság nagyobb felelősséggel is jár. Ebben az esetben a hosszabb megőrzési idő lehetőségének az ára a kamerafelvételekkel kapcsolatos adminisztrációs teher növekedése.

Konkrétabban, az adatkezelőnek ezentúl nyilvántartást kell vezetnie arról, hogy ki tekintette meg a felvételt, milyen okból és pontosan mikor. A nyilvántartást elektronikus formában is lehet vezetni.

3. A céges laptop magáncélú használatának tilalma

A végrehajtási törvény leginkább beharangozott újítása a céges IT eszközök munkavállalók általi magáncélú használatának kifejezett tilalma.

Jelenleg a munkáltató szabadon dönthet arról, hogy megengedi-e a dolgozóknak az IT eszközök magáncélú használatát. Ha a munkáltató nem tiltja meg kifejezetten a magáncélú használatot, akkor a munkavállalók alapvetően használhatják magáncélra az eszközöket.

A végrehajtási törvény alapjaiban változtatja meg a rendszert: ha a munkáltató nem szabályozza a céges IT eszközök használatát, akkor a jogszabály alapján a munkavállalók nem használhatják azokat magáncélre. Amennyiben a munkáltató engedélyezni kívánja a laptop magáncélú használatát, akkor ehhez egy külön megállapodást kell kötnie a dolgozóval.

4. Erkölcsi bizonyítvány bekérése a munkavállalótól

A GDPR hatályba lépése a magyar jogi környezet nem volt teljesen egyértelmű abban a kérdésben, hogy a munkáltató kérheti-e a munkavállalótól erkölcsi bizonyítvány bemutatását.

Egyes szakértők azt mondták, hogy különös feltételek hiányában (pl. munkaviszony létesítése olyan munkáltatónál, aki gyerekek nevelésével, gondozásával foglalkozik) a munkáltató nem kezelheti a munkavállaló bűnügyi adatait, vagyis nem kérhet be erkölcsi bizonyítványt sem. Februárban a NAIH is foglalkozott a kérdéssel és ennél valamivel megengedőbbnek bizonyult.

A végrehajtási törvény ugyanakkor teljesen egyértelművé teszi a helyzetet és pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkáltató erkölcsi bizonyítvány bemutatását kérheti a munkavállalótól. Eszerint a munkáltató megállapíthat olyan feltételeket, amelyek kizárják a munkaviszony létesítését (leginkább a jelentős vagyoni érdekeinek védelme). Ezután pedig a munkáltató kérheti az erkölcsi bizonyítvány bemutatását annak érdekében, hogy ellenőrizze, hogy nem áll fenn kizáró ok.

5. Munkaügyi iratok megőrzési ideje

Egy kicsit csalok, mivel nem a végrehajtási törvény, hanem egy másik jogszabály tisztázta a munkaügyi iratok megőrzési idejét, viszont szükségesnek tartom megemlíteni ezt a változtatást.

Bizonyára emlékszel, hogy nem volt egyértelmű, hogy munkáltatóként meddig kell megőrizned azokat az iratok (pl. munkaszerződés), amelyek az öregségi nyugdíj megállapításának alapjául szolgálhatnak. Egyesek azt mondták, hogy ezeket az iratokat nem lehet selejtezni, mások pedig az 50 /30 éves vagy más tartamú megőrzési időre „szavaztak”.

Mára biztossá vált, hogy a munkáltató azokat az iratokat, amelyek az öregségi nyugdíj megállapításának alapjául szolgálhatnak az adott munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig köteles megőrizni.

A törvény 2019. április 27. napján lép hatályba.