Blog
Blog » BEPERELHETED MAGYARORSZÁGON A FACEBOOK-OT?
BEPERELHETED MAGYARORSZÁGON A FACEBOOK-OT?
12 February 2018
Egy osztrák magánszemély által a Facebook ellen indított perben az Európai Bíróság arról döntött, hogy egy európai fogyasztó mikor perelheti be a saját országában a közösségi média óriást. Rövid cikkünkben az Európai Bíróság döntését elemezzük.
1. Tények
Maximilian Schrems, egy osztrák adatvédelmi jogi aktivista Ausztriában beperelte a Facebook Ireland-ot, vagyis a Facebookot azt sérelmezve, hogy a Facebook számos adatvédelmi jogi szabályt megszegett a saját valamint más magánszemélyek Facebook profiljával kapcsolatban. Több magánszemély ugyanis Schremsre engedményezte a jogsértésekkel kapcsolatos igényeit.
Az írországi székhelyű Facebook azonban vitatta, hogy az osztrák bíróság joghatósággal rendelkezne az ügy elbírálására. A Facebook arra hivatkozott, hogy Schrems nem hivatkozhat arra a joghatósági okra, amely a fogyasztóknak lehetővé teszi, hogy a saját (EU tagállam) hazájukban pereskedjenek a másik féllel. Ennek egyrészt az az okra, hogy Schrems üzleti célokra, illetve szakmai célokra is használja a Facebookot, hiszen a Facebook-oldalán keresztül tájékoztatja a nagyközönséget arról, hogy milyen lépéseket tett a Facebook ellen. Másrészt, nem lehet alkalmazni ezt a kedvező joghatósági okot abban az esetben, ha valaki mások által rá engedményezett igényeket akar érvényesíteni.
Az osztrák bíróságnak, mielőtt az ügyet érdemben elkezdhette volna tárgyalni, az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát kellett kezdeményeznie. Az osztrák bíróság azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy hogyan kell értelmezni az a szabályt, hogy a fogyasztó a saját országában perelheti a másik szerződő felet, ha a kérdéses szerződést szakmai tevékenységén kívüli célokból kötötte.
2. A Bíróság döntése
Elsőként a Bíróság azt vizsgálta, hogy az a körülmény, hogy Schrems a Facebook oldalán informálja a nagyközönséget a Facebook elleni perei állásáról vagy hogy reklámozza a könyveit, megfosztja-e őt fogyasztói minőségétől. A Bíróság e körben figyelembe vette, hogy Schremsnek van egy saját privát Facebook profilja és egy Facebook oldala, a könyveit pedig ez utóbbin reklámozza.
A Bíróság végül arra jutott, hogy önmagában az a körülmény, hogy egy magánszemély könyveket ad ki vagy honlapot üzemeltet, nem jelenti azt, hogy a Facebook profilját nem magáncélra használja, így ez a körülmény nem fosztja meg őt fogyasztói minőségétől.
A Bíróság ezen kívül vizsgálta, hogy fel lehet-e hívni ezt a különös joghatósági okot engedményezett követelések esetében.
A Bíróság véleménye ezzel kapcsolatban az volt, hogy ezt a kedvező joghatósági okot kifejezetten fogyasztóvédelmi okok indokolták. Márpedig ez a védelem csak akkor indokolt, ha a fogyasztó saját maga részt vesz az eljárásban. Így tehát nem lehet alkalmazni ezt a kedvező joghatósági okot olyan esetekre, amikor egy fogyasztó más fogyasztók által rá engedményezett követeléseket akar érvényesíteni.
3. Tanulság
Összefoglalva, fogyasztóként be tudod perelni a Facebookon a saját EU-s tagállam hazádban még akkor is, ha szakmai tevékenységet is kifejtesz (pl. van egy külön Facebook szakmai oldala), de csak akkor, ha a saját, személyedhez kötődő követelésedet kívánod érvényesíteni.
-
When should employers pay the consideration for non-compete obligation in Hungary?
The Hungarian Labour Code does not specify the due date of the consideration for non-compete obligation, which resulted in legal uncertainty. Based on the recent case law, the judiciary filled this gap with legal interpretation. In our article we summarize this recent development in Hungarian labour law practice.
Read more » -
ARBITRATION PROCEEDINGS IN HUNGARY
The Hungarian arbitration procedure, compared to the Hungarian state court procedure, is much simpler, less formal. However, it is still necessary to know these simpler procedural rules, to conclude the dispute successfully. Consequently, we summarize below the most important procedural principles and rules based on the Hungarian Arbitration Act and on the Rules of Procedure.
Read more » -
Can Parties Choose a Foreign Court in a Purely Domestic Transaction in the EU?
Can the parties domiciled in the same EU Member State conclude a choice-of-court agreement conferring jurisdiction on the court of another EU Member State in a purely domestic transaction? Should the choice of a foreign court be considered as a sufficient international element, in itself, to trigger the application of the Brussels Ibis Regulation? The CJEU decided this long-standing debate between subjectivist and objectivist approaches to “internationality” in a recent judgment.
Read more »