Blog
Blog » „EJ, RÁÉRÜNK ARRA MÉG!” – AVAGY CSÖKKENŐ PERESKEDÉSI KEDV AZ ÚJ PP. ELSŐ ÉVÉBEN
„EJ, RÁÉRÜNK ARRA MÉG!” – AVAGY CSÖKKENŐ PERESKEDÉSI KEDV AZ ÚJ PP. ELSŐ ÉVÉBEN
03 April 2019
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam meg” hangzik Winston S. Churchill híres idézete. Nos, nem kérdés, hogy az egykori brit miniszterelnök nem vett részt a 2018-as magyar bírósági statisztikák készítésében, de így is érdemes egy pillantást vetni a következő számokra, hogy miként változtatta meg az új Polgári perrendtartásról szóló törvény a pereskedési kedvet Magyarországon 2018-ban.
Az új Polgári perrendtartás főbb változásai
Mielőtt beleugranánk a számok tengerébe, idézzük fel a főbb változásokat, melyeket a 2018. január 1-én hatályba lépett új Polgári Perrendtartás (továbbiakban: Pp.) hívott életre, mely céljaként a perek gyorsítását tűzte ki Magyarországon.
Az új törvény legradikálisabb változtatása, hogy az elsőfokú eljárást két részre osztotta. Az osztott perszerkezet egyik része az úgynevezett perfelvételi szakasz, aminek célja, hogy a bírósg rögzítse a jogvita kereteit. A másik rész a tárgyalási szakasz, ahol a bíróság a bizonyítási eljárást folytatja le (például ha tanú vagy szakértő meghallgatás szükséges). Mindkét szakasznak komoly játékszabályai vannak.
Mindezt jól tükrözik az új törvénynek a kereset az ellenkérelem és a viszontkereset módosítására, illetve a bizonyítási indítványok előterjesztésére vonatkozó szabályok, melyekre – kevés kivételtől eltekintve - csak a perfelvételi szakaszban van lehetőség, ezzel szemben a régi Pp. lehetővé tette ezeket az eljárási eszközöket az egészen az elsőfokú eljárás végéig.
A gyakorló jogászok már 2018. év elejétől az egész ország területéről jelezték, hogy bíróságok túl szigorúan alkalmazzák az új eljárásjogi szabályokat, így a peres eljárás megkezdése valódi kihívást jelent az ügyvédek számára.
Lássuk, hogy a fent említett szabályok milyen befolyással voltak a felek perindítási hajlandóságára és a bíróságok hatékonyságára.
Az új perindítások visszaesése
Az országos bírósági rendszer szintjén az új perindítások számában 20%-os visszaesés tapasztalható a 2017-es adatokhoz képest.
A helyi bíróságok szintjén vizsgálódva a polgári és gazdasági ügyekben a perindítások jelentős visszaesést mutatnak, 2018-ban 25%-kal kevesebben járultak a bíróság elé, mint az előző évben. A gyorsan változó jogi környezet leginkább a munkajog területén éreztett hatását, ahol több mint 50%-os visszaesés volt az új ügyek számában 2018-ban.
Azonban teljes képet csak úgy kapunk, ha a hely bíróságok mellett a törvényszékek elött indított ügyeket is figyelembe vesszük, mivel Magyarországon a komplexebb ügyekben, mint például a szellemi tulajdon, a nemzetközi szállítmányozás vagy a cégjogi ügyek, valamint a nagyobb perértékű ügyek vitelében ezen bíróságok rendelkeznek kizárólagos hatáskörrel.
A törvényszékeken tapasztalt közel 50%-os visszaesés is tisztán mutatja, hogy a felek is úgy éreznek, Petőfi híres versében Pató Pál Úr: „Ej ráérünk arra még”. Érthető, hogy sokan nem akartak pert indítani egy egyelőre bizonytalan jogi környezetben, így a felek és jogi képviselőik abban bíznak, hogy a bírói gyakorlat majd tisztázza a legfontosabb, de egyelőre nem világos kérdéseket, és addig remélhetőleg nem évül el a követelésük.
Csökkenés a lezárt ügyek számában is
Az új perindítások száma bizonyos mértékig kiszámítható volt, viszont a statisztikák nagyon érdekes jelenséget mutatnak az adott évben lezárt ügyek alakulásával kapcsolatban.
Ha azt gondolnák, hogy a kevés új ügy miatt a bírók több időt nyertek a már folyamatban lévő ügyeik befejezésére, akkor tévedünk, ugyanis a 2017-es évhez képest 2018-ban még az ügylezárások száma is jelentősen csökkent.
A legjelentősebb visszaesés a munkajogi területen tapasztalható, itt a bírák 2018-ban az ügyek 70%-át zárták le az előző évihez képest.
De a törvényszékeknél sem alakultak sokkal jobban a statisztikák: 2018. évben az előző évhez viszonyítva csak polgár ügyek 2/3-át, míg a az gazdasági ügyek 4/5-ét fejezték be a bírák.
Összefoglalás
Összefoglalva tehát a fenti statisztikákból két konklúziót vonhatunk le az új Polgári perrendtartás első évében:
- Egyrészt az új törvény még nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, azaz a peres ügyeket nem gyorsította, sőt úgy tűnik a bírák kevésbé voltak hatékonyak az ügyek lezárásában 2018-ban.
- Másrészt az új Pp. inkább elrettentő hatást váltott ki a felekben, ezzel kedvük szegve, hogy jogvitájukat állami bírósági rendszer előtt rendezzék.
A fenti jelenségek alapján a 2018. márciusában a Kúria úgy döntött, hogy szakértői csoportot hoz létre, mely elemzi a helyi bíróságok perindítási szakaszában a szigorú gyakorlatot, ezzel irányt mutatva a fontos kérdésekben és nem utolsó sorban azzal a céllal, hogy a felek számára újra vonzóvá tegye az állami bíróságok előtti jogérvényesítést.
Reméljük így a Kúria gyakorlati csoportjának munkája hozzá fog járulni a jelenlegi helyzet javításához.
-
When should employers pay the consideration for non-compete obligation in Hungary?
The Hungarian Labour Code does not specify the due date of the consideration for non-compete obligation, which resulted in legal uncertainty. Based on the recent case law, the judiciary filled this gap with legal interpretation. In our article we summarize this recent development in Hungarian labour law practice.
Read more » -
ARBITRATION PROCEEDINGS IN HUNGARY
The Hungarian arbitration procedure, compared to the Hungarian state court procedure, is much simpler, less formal. However, it is still necessary to know these simpler procedural rules, to conclude the dispute successfully. Consequently, we summarize below the most important procedural principles and rules based on the Hungarian Arbitration Act and on the Rules of Procedure.
Read more » -
Can Parties Choose a Foreign Court in a Purely Domestic Transaction in the EU?
Can the parties domiciled in the same EU Member State conclude a choice-of-court agreement conferring jurisdiction on the court of another EU Member State in a purely domestic transaction? Should the choice of a foreign court be considered as a sufficient international element, in itself, to trigger the application of the Brussels Ibis Regulation? The CJEU decided this long-standing debate between subjectivist and objectivist approaches to “internationality” in a recent judgment.
Read more »