„EJ, RÁÉRÜNK ARRA MÉG!” – AVAGY CSÖKKENŐ PERESKEDÉSI KEDV AZ ÚJ PP. ELSŐ ÉVÉBEN

03 April 2019

„Csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam meg” hangzik Winston S. Churchill híres idézete. Nos, nem kérdés, hogy az egykori brit miniszterelnök nem vett részt a 2018-as magyar bírósági statisztikák készítésében, de így is érdemes egy pillantást vetni a következő számokra, hogy miként változtatta meg az új Polgári perrendtartásról szóló törvény a pereskedési kedvet Magyarországon 2018-ban.

Az új Polgári perrendtartás főbb változásai

Mielőtt beleugranánk a számok tengerébe, idézzük fel a főbb változásokat, melyeket a 2018. január 1-én hatályba lépett új Polgári Perrendtartás (továbbiakban: Pp.) hívott életre, mely céljaként a perek gyorsítását tűzte ki Magyarországon.

Az új törvény legradikálisabb változtatása, hogy az elsőfokú eljárást két részre osztotta. Az osztott perszerkezet egyik része az úgynevezett perfelvételi szakasz, aminek célja, hogy a bírósg rögzítse a jogvita kereteit. A másik rész a tárgyalási szakasz, ahol a bíróság a bizonyítási eljárást folytatja le (például ha tanú vagy szakértő meghallgatás szükséges). Mindkét szakasznak komoly játékszabályai vannak.

Mindezt jól tükrözik az új törvénynek a kereset az ellenkérelem és a viszontkereset módosítására, illetve a bizonyítási indítványok előterjesztésére vonatkozó szabályok, melyekre – kevés kivételtől eltekintve -  csak a perfelvételi szakaszban van lehetőség, ezzel szemben a régi Pp. lehetővé tette ezeket az eljárási eszközöket az egészen az elsőfokú eljárás végéig.

A gyakorló jogászok már 2018. év elejétől az egész ország területéről jelezték, hogy bíróságok túl szigorúan alkalmazzák az új eljárásjogi szabályokat, így a peres eljárás megkezdése valódi kihívást jelent az ügyvédek számára.

Lássuk, hogy a fent említett szabályok milyen befolyással voltak a felek perindítási hajlandóságára és a bíróságok hatékonyságára.

Az új perindítások visszaesése

Az országos bírósági rendszer szintjén az új perindítások számában 20%-os visszaesés tapasztalható a 2017-es adatokhoz képest.

A helyi bíróságok szintjén vizsgálódva a polgári és gazdasági ügyekben a perindítások jelentős visszaesést mutatnak, 2018-ban 25%-kal kevesebben járultak a bíróság elé, mint az előző évben.  A gyorsan változó jogi környezet leginkább a munkajog területén éreztett hatását, ahol több mint 50%-os visszaesés volt az új ügyek számában 2018-ban.

Azonban teljes képet csak úgy kapunk, ha a hely bíróságok mellett a törvényszékek elött indított ügyeket is figyelembe vesszük, mivel Magyarországon a komplexebb ügyekben, mint például a szellemi tulajdon, a nemzetközi szállítmányozás vagy a cégjogi ügyek, valamint a nagyobb perértékű ügyek vitelében ezen bíróságok rendelkeznek kizárólagos hatáskörrel.

A törvényszékeken tapasztalt közel 50%-os  visszaesés is tisztán mutatja, hogy a felek is úgy éreznek, Petőfi híres versében Pató Pál Úr: „Ej ráérünk arra még”. Érthető, hogy sokan nem akartak pert indítani egy egyelőre bizonytalan jogi környezetben, így a felek és jogi képviselőik abban bíznak, hogy a bírói gyakorlat majd tisztázza a legfontosabb, de egyelőre nem világos kérdéseket, és addig remélhetőleg nem évül el a követelésük.

Csökkenés a lezárt ügyek számában is

Az új perindítások száma bizonyos mértékig kiszámítható volt, viszont a statisztikák nagyon érdekes jelenséget mutatnak az adott évben lezárt ügyek alakulásával kapcsolatban.

Ha azt gondolnák, hogy a kevés új ügy miatt a bírók több időt nyertek a már folyamatban lévő ügyeik befejezésére, akkor tévedünk, ugyanis a 2017-es évhez képest 2018-ban még az ügylezárások száma is jelentősen csökkent.

A legjelentősebb visszaesés a munkajogi területen tapasztalható,  itt a bírák 2018-ban az ügyek 70%-át zárták le az előző évihez képest.

De a törvényszékeknél sem alakultak sokkal jobban a statisztikák:  2018. évben az előző évhez viszonyítva csak polgár ügyek 2/3-át, míg a az gazdasági ügyek 4/5-ét fejezték be a bírák.

Összefoglalás

Összefoglalva tehát a fenti statisztikákból két konklúziót vonhatunk le az új Polgári perrendtartás első évében:

• Egyrészt az új törvény még nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, azaz a peres ügyeket nem gyorsította, sőt úgy tűnik a bírák kevésbé voltak hatékonyak az ügyek lezárásában 2018-ban.
• Másrészt az új Pp. inkább elrettentő hatást váltott ki a felekben, ezzel kedvük szegve, hogy jogvitájukat állami bírósági rendszer előtt rendezzék.

A fenti jelenségek alapján a 2018. márciusában a Kúria úgy döntött, hogy szakértői csoportot hoz létre, mely elemzi a helyi bíróságok perindítási szakaszában a szigorú gyakorlatot, ezzel irányt mutatva a fontos kérdésekben és nem utolsó sorban azzal a céllal, hogy a felek számára újra vonzóvá  tegye az állami bíróságok előtti jogérvényesítést.

Reméljük így a Kúria gyakorlati csoportjának munkája hozzá fog járulni a jelenlegi helyzet javításához.