ELÉG EGY FIGYELMEZTETŐ MATRICA A KAMERÁZÁSHOZ A GDPR SZERINT?

05 November 2018

Cégeddel kamerákat üzemeltetsz a dolgozók, vagy az ügyfelek megfigyelése érdekében? A kamerák rögzítik is a képet, vagy „elő adásban” működnek? Ha azt hiszed, hogy egy kamerázásra figyelmeztető matrica kihelyezéssel meg van oldva a GDPR kérdés, akkor tévedsz. Legfrissebb cikkünkben az Adatvédelmi Hatóság egyik döntését elemezzük.

Hatósági eljárás

Nemrég tett közzé az Adatvédelmi Hatóság egy eseti döntést, ahol egy cég kamerakezelését vizsgálta. A konkrét esetben a társaság több olyan szabálysértést is elkövetett, amelyek bárkinél előfordulhatnak, érdemes tehát a jelentésben szereplő pontokat útmutatóként kezelni, és megvizsgálni, hogy a céged kamerakezelése vajon megfelel-e az elvárásoknak.

Mindig legyen jogalap

Az Adatvédelmi Hatóság rávilágított egy nagyon fontos alapvető félreértésre, ami sokaknál előfordulhat: a kamerázás célja nem egyenlő a jogalappal.

Az eljárásban szereplő társaság a jogalap kérdésére azt felelte, hogy „az autók biztonsága érdekében üzemeltetjük a kamerákat, mivel már több autótulajdonos megvádolt minket, hogy nálunk sérült meg az autója”.

A fent leírtak nem jogalapot jelentenek a felvétel készítésére, hanem arra a kérdésre adnak választ, hogy mi a célja a felvétel készítésével. A jogalap ugyanis azt jelenti, hogy valami lehetőséget biztosít neked, megengedi, hogy kamerás megfigyelést végezz. A korábbi magyar szabályozás miatt még sok helyen megmaradt az az elképzelés, hogy ilyen jogosultságot csak a megfigyelt hozzájárulása vagy közvetlen jogszabályi engedély adhat.

Azonban a május 25-étől alkalmazandó európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) alapján már sokkal több forrásból származhat a felvételkészítési jogosultság, összesen hat ilyen eset van. Ezek közül különösen az alábbiak jöhetnek szóba:

• hozzájárulás: ebben az esetben vigyázni kell arra, hogy a hozzájárulás önkéntes írásbeli vagy szóbeli nyilatkozattal történhet előzetes tájékoztatást követően, és munkavállalók esetében – az alá-fölé rendelt jogviszony miatt -  nem is alkalmazható. Sőt, bizonyos esetekben, pl. üzlethelyiségben nem is praktikus, hiszen nem életszerű, hogy az oda belépő vásárlók nyilatkozatot tesznek, hogy hozzájárulnak a felvételhez.

Viszont egy raktárhelyiségben, ha tudod, hogy a felvétel szerződött partnereket (például alvállalkozókat) érinthet, akikkel írásbeli szerződést köt a vállalkozásod, már a szerződéskötéskor meg tudod adni a tájékoztatást, ő pedig a hozzájárulást.

 

• céged, vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítése: a legtöbb esetben ez lehet a legcélravezetőbb, mivel nem szükséges jogszabályi felhatalmazás, se hozzájárulás. Csupán meg kell jelölnöd, hogy milyen érdekeket szeretnél a kamerával megvédeni, és egy érdekmérlegelést kell végezni, hogy a céged érdekei és a megfigyelt személy érdekei közül melyik élvez elsőbbséget, nem szükségtelenül korlátozó-e az érintettre nézve.

 

• a felvétel a megfigyelt személy, vagy más személy létfontosságú érdekének védelmét szolgálja: amennyiben például a munkavállaló olyan veszélyes munkakörben dolgozik, ahol a kamerás megfigyelés az üzemi balesetek, életveszélyes helyzetek gyors észlelését és a mihamarabbi elhárítást szolgálja

Fontos tehát, hogy a kamerázáshoz – ahogy minden más adatkezeléshez is – mindig válassz ki egy jogalapot, ami alapján kezelni szeretnéd a személyes adatokat.

Tájékoztatni kell a megfigyelt személyeket

A kamerafelvétel készítésekor a legtöbb helyen kihelyeznek egy matricát figyelmeztetéssel, hogy kamerás megfigyelés történik, majd abban a hitben, hogy ezzel tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tettek, más információval nem látják el a helyszínre látogatókat.

Ez súlyos hiba, hiszen a személyi és vagyonvédelmi tevékenységről szóló törvény – amely ebben az esetben is irányadó – előírja, hogy legalább az alábbi pontokról tájékoztatni kell a megfigyelt személyeket:

• megfigyelés, illetve rögzített felvétel készítésének, tárolásának céljáról
• az adatkezelés jogalapjáról
• a felvétel tárolásának helyéről
• a tárolás időtartamáról
• a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről
• az adatok megismerésére jogosult személyek köréről
• az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről

A fenti tájékoztatást a Hatóság kiegészítette azzal is, hogy a tájékoztatónak az alábbiakat is tartalmaznia kell:

• az egyes kamerák elhelyezése és a vonatkozásukban fennálló cél, az általuk megfigyelt terület, tárgy, illetőleg az, hogy az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a társaság
• a felvételek tárolásával kapcsolatos adatbiztonsági intézkedések
• a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályok, illetőleg az, hogy a felvételeket milyen célból használhatja fel a társaság

A fenti pontokban szereplő információkat úgy kell elhelyezni, hogy azt az érintettek még azelőtt megismerhessék, hogy a megfigyelt területre belépnének.

Vigyázat! Tájékoztatás kell, ha nincs rögzítés!

Az Adatvédelmi Hatóság megerősítette a személyi és vagyonvédelmi törvény egy pontjának az értelmezését, miszerint tájékoztatási kötelezettsége annak is van, aki a kamerákkal nem rögzít, csupán élő adásban megfigyeli a területet.

Mi a tanulság?

Valószínűleg sokaknál előfordulhat, hogy hasonló cipőben járnak, mint az eljárás alá vont cég, és a megfelelő jogalap hiányában, elégtelen tájékoztatással üzemeltetnek kamerákat.

Tehát ügyelj arra, hogy ha kamerával felvételt készítesz, mindig legyen egy biztos lábakon álló jogalapod, amit a GDPR listáján szereplő hat pont közül választasz ki. Emellett a tájékoztatás ne merüljön ki egy figyelmeztető matrica vagy tábla kifüggesztésében, adj részletes tájékoztatást a kötelező tartalmi követelményekkel.