Blog
Blog » ERŐSÖDŐ ALVÁLLALKOZÓ VÉDELEM AZ ÉPÍTŐIPARBAN – A TÜKÖRFELTÉTELEK VÉGE?
ERŐSÖDŐ ALVÁLLALKOZÓ VÉDELEM AZ ÉPÍTŐIPARBAN – A TÜKÖRFELTÉTELEK VÉGE?
16 October 2019
Az építőipari jogviták hazai bírói gyakorlatában az elmúlt években egyre inkább kirajzolódik a gyengébb fél védelmének szándéka. A Kúria már korábban is védelmébe vette az alvállalkozókat bizonyos feltételek semmissé nyilvánításával, friss döntése azonban még több kockázatot telepít a fővállalkozóra. Milyen mozgástere marad egy fővállalkozónak egy hazai építési projekten? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.
1. A „tükörfeltételek” mint iparági gyakorlat
Az építőiparban megszokott gyakorlat, hogy a megrendelő szerződési feltételei „letükrözésre” kerülnek az egész vállalkozói láncolatba.
Így a megrendelő és a fővállalkozó közötti ún. fővállalkozói szerződés lényeges rendelkezései szinte szóról - szóra átvételre kerülnek a fővállalkozó-alvállalkozó közötti ún. alvállalkozói szerződésekbe, illetve szub-alvállalkozói szerződésekbe.
A „tükörfeltételek” garantálják, hogy jogvita esetén a láncolat bármely tagja ugyanazokat a jogokat tudja érvényesíteni, melyeket vele szemben érvényesítenek. Különösen jellemző gyakorlat volt az elmúlt években, hogy az alvállalkozói fizetési igények érvényesíthetőségét a Megrendelő teljesítéséhez, vagy hozzájárulásához kötötték a fővállalkozó – megrendelő jogviszonyban.
Azonban a Kúria az utóbbi években korlátozza a szerződő felek szabadságát az alvállalkozók védelmében és ezáltal jelentős kockázatot telepít a fővállalkozókra.
2. A 2015 évi döntés – megrendelő likviditási kockázata a fővállalkozónál
A Kúria első alkalommal 2015. évben állapította meg, hogy jó erkölcsbe ütközik és ezért semmis az a szerződési kikötés, amely a megrendelő kifizetésétől teszi függővé azt, hogy a fővállalkozó teljesít-e kifizetést az alvállalkozók részére. [1]
A fővállalkozó ilyen kockázatcsökkentése a bíróság érvelése szerint olyan bizonytalan feltételhez köti az alvállalkozói számlakövetelés teljesítését, amely alapján lehetséges, hogy az alvállalkozó még saját szerződésszerű teljesítése esetében sem juthat hozzá az elvégzett munkája ellenértékéhez.
A Kúria fenti döntése – melyben a megrendelői likviditási kockázatot a fővállalkozóhoz telepíti –, bizonyos mértékig érthető, hiszen egy fővállalkozótól elvárható, hogy finanszírozza az alvállalkozók teljesítését, még olyan esetben is, ha átmenetileg nem kap kifizetést a megrendelőtől. Ellenkező esetben a fővállalkozó szerep gyakorlatilag kiüresedne.
3. A 2019 évi döntés – költségvetésből hiányzó tételek kockázata a fővállalkozónál
Az idén közzétett friss eseti döntésben azonban a Kúria még továbbment, amikor a fővállalkozó és alvállalkozó közötti szerződésnek azon kikötését is jó erkölcsbe ütközőnek és emiatt semmisnek ítélte, amely szerint a fővállalkozó az alvállalkozói pótmunkákat kizárólag abban az esetben és olyan mértékben fogadja el, amennyiben azokat a megrendelő elfogadta[2].
Ez a döntés az előzetes költségvetésben nem szereplő, de a kivitelezés során elvégzett munkatételek elszámolásának kockázatát gyakorlatilag teljesen a fővállalkozóra telepíti.
A pótmunka viták ugyanis jellemzően abból alakulnak ki, hogy a kivitelezés közben az előzetes költségvetésben nem szereplő munkák válnak szükségessé, melyeket a vállalkozó elvégez. Ezek a munkák a megrendelő szerint szükségesek a rendeltetésszerű használathoz, emiatt nem jár értük külön díjazás, míg a fővállalkozó szerint ezek utólagosan megrendelt munkák, melyekért további díj jár.
Míg a megrendelő általi kifizetés teljesen független az alvállalkozótól, addig a pótmunka vita kialakulásáról ez nem mondható el, mivel a projekt költségvetését egy fővállalkozó az alvállalkozók által adott költségvetési árajánlatok alapján készíti el.
Fentiek alapján indokolatlan az eltérő helyzetek azonos kezelése és a pótmunka elszámolás teljes kockázatnak a fővállalkozóra való telepítése.
4. A fővállalkozó lehetőségei
Felmerül a kérdés, hogy a fővállalkozóként hogyan kerülhetők el a fenti kockázatok?
Amennyiben a projektben van valamilyen nemzetközi elem – például külföldi megrendelő, fővállalkozó stb. –, úgy a vállalkozói szerződésekben a magyar helyett más alkalmazandó jogot lehet kikötni, melyben a fenti tilalmak nem érvényesülnek.
További megoldás lehet, hogy a felek rendes bíróság helyett választottbírósági vitarendezést választanak egy olyan országban megjelölve a választottbíráskodás helyét, melynek joga nem ír elő a fentihez hasonló tilalmakat.
5. Összegzés
A magyar építési jogban csak korlátozottabb körben van lehetőség a kockázatok alvállalkozókra történő telepítésére, azok fokozottabb bírói védelme miatt. Ugyanakkor a bírói gyakorlat alvállalkozókat védő rendelkezései megfelelő jog- illetve vitarendezési fórumválasztással mérsékelhetők.
-
WE ARE 15!
Recently we celebrated our 15th Anniversary, which is a very important milestone for us. Looking back, our Office went through a long improvement until the formation of our present profile: providing legal support in domestic and international commercial law issues and helping our clients doing business in Hungary.
Read more » -
When should employers pay the consideration for non-compete obligation in Hungary?
The Hungarian Labour Code does not specify the due date of the consideration for non-compete obligation, which resulted in legal uncertainty. Based on the recent case law, the judiciary filled this gap with legal interpretation. In our article we summarize this recent development in Hungarian labour law practice.
Read more » -
ARBITRATION PROCEEDINGS IN HUNGARY
The Hungarian arbitration procedure, compared to the Hungarian state court procedure, is much simpler, less formal. However, it is still necessary to know these simpler procedural rules, to conclude the dispute successfully. Consequently, we summarize below the most important procedural principles and rules based on the Hungarian Arbitration Act and on the Rules of Procedure.
Read more »