Blog
Blog » ÉRVÉNYES-E A SZÓBAN KIKÖTÖTT PRÓBAIDŐ? – A KÚRIA DÖNTÖTT
ÉRVÉNYES-E A SZÓBAN KIKÖTÖTT PRÓBAIDŐ? – A KÚRIA DÖNTÖTT
28 October 2020
A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a következménye, ha munkáltatóként elmulasztod írásba foglalni a munkavállalód olyan munkaszerződését, amely próbaidő kikötést is tartalmazott. Érvénytelen, vagy érvényes ilyen esetben a próbaidő kikötése? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésre.
1. Tények
A felperes („Munkavállaló”) 2017. márciusában kereskedelmi vezetői pozícióba jelentkezett az alpereshez („Munkáltató”).
A Munkavállaló a Munkáltató ügyvezetőjével ezután három alkalommal is egyeztetést folytatott a munkaszerződéséről. Egy tanú elmondása alapján a felek már az első egyeztetésen megállapodtak arról, hogy hat hónap próbaidőt kötnek ki.
A munkaszerződéssel kapcsolatos utolsó egyeztetés 2017. március 30-án történt, ahol a felek megállapodtak a munkaszerződés írásba foglalásáról.
Ezt követően a Munkavállaló 2017. április 3-án írásba foglalt munkaszerződés nélkül kezdett el dolgozni a Munkáltatónál. A Munkavállaló 2017. április végén kapta meg a hat hónapos próbaidőt is tartalmazó munkaszerződés-tervezetet, de a felek végül csak 2017. május 16-án írták alá a munkaszerződést, amelyben rögzítették, hogy a Munkavállaló már április 3-ától kezdődően munkába állt, illetve a hat hónapos próbaidőt is.
Pár nappal később, 2017. május 23-án a Munkáltató a próbaidőre hivatkozva azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntette a Munkavállaló munkaviszonyát.
2. A Felek érvei
A Munkavállaló keresetében kártérítést követelt munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt. A Munkavállaló álláspontja szerint a próbaidőről csak egy hónappal a munkaviszony létrejöttét követően, 2017. május 16-án, a munkaszerződés írásba foglalásakor állapodtak meg., Emellett a Munkavállaló arra is hivatkozott, hogy kollektív szerződés hiányában 6 hónapos próbaidőt nem lehet kikötni. Ezek alapján tehát a próbaidő kikötése semmis.
A Munkáltató ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a Munkavállalóval már 2017. április 3-án, a munkába állása napján megállapodott a próbaidő kikötéséről. A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása miatti érvénytelenségre a munkavállaló a munkába lépéstől számított 30 nap alatt nem hivatkozott. Emiatt a próbaidő kikötése érvényes és a Munkáltató azonnali hatályú felmondása is jogszerű.
3. Első- és másodfokú ítélet
Az elsőfokú bíróság („Elsőfokú Bíróság”) ítéletével elutasította a Munkavállaló keresetét arra hivatkozva, hogy a felek között 2017. március 30-án munkaviszony jött létre és bizonyított, hogy a felek már ekkor megállapodtak a próbaidő kikötésében.
Az Elsőfokú Bíróság kiemelte, hogy a Munka Törvénykönyvéből[1] nem vezethető le olyan értelmezés, miszerint, ha a felek próbaidőben állapodnak meg, úgy mindenképpen szükséges a munkaszerződés írásba foglalása.
Bár tény, hogy hatályos kollektív szerződés hiányában a próbaidő kikötése a három hónapot meghaladó részében semmis, ugyanakkor a kikötés csak részlegesen érvénytelen, tehát három hónapos próbaidőt kötöttek ki a felek. Mivel az azonnali hatályú felmondás közlése a próbaidő három hónapos tartama alatt történt, ezért az nem jogellenes.
A Munkavállaló fellebbezése folytán eljárt törvényszék az Elsőfokú Bíróság ítéletét helybenhagyta, kifejtve, hogy az Elsőfokú Bíróság helyesen állapította meg a munkaviszony létrejöttének időpontját, illetve azt, hogy a felek a próbaidő kikötésében szóban megállapodtak.
4. Kúria döntése
A Kúria a Munkavállaló felülvizsgálati kérelmét elutasította, és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria utalt arra, hogy próbaidőt a felek munkaszerződésben köthetnek ki. Tény, hogy a munkaszerződésre a Munka Törvénykönyve írásbeli alakot rendel, azonban az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló, és csak 30 napos határidőn belül hivatkozhat. Ennek hiányában az alaki kötöttség megsértésével létrejött munkaszerződés érvényes és a munkaviszony a szóban kötött munkaszerződés tartalma szerint jött létre.
A Kúria tehát egyetértett az alsóbb fokú bíróságokkal abban, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a szóban kikötött próbaidő érvényes, ha a próbaidőt is tartalmazó szóbeli munkaszerződés érvénytelenségére a Munkavállaló a munkába lépéstől számított 30 napon belül nem hivatkozik.
A fentiekre tekintettel a Kúria a megállapította, hogy a Munkavállaló próbaidejét töltötte, ezért a Munkáltató indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondása jogszerű volt.
5. A döntés értékelése
A Munka Törvénykönyve alapján a munkaszerződést írásba kell foglalni[2], próbaidőt pedig [3] a felek a munkaszerződésben csak a munkaviszony kezdetétől köthetnek ki. A bírói gyakorlat alapján[4] próbaidőt csak a munkaviszony létesítésekor lehet kikötni, azt a munkába lépést követően akár néhány napos késedelemmel sem lehet pótolni.
A fentiekből az is következik, hogy próbaidőt alapvetően csak írásban lehetne kikötni. A munkavállaló ugyanakkor a Munka Törvénykönyve alapján az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés, illetve az annak tartalmát képező próbaidő kikötés érvénytelenségére csak a munkába lépést követő harminc napon belül hivatkozhat[5].
Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben a Munkavállaló a munkaszerződés érvénytelenségére nem hivatkozott, az eljáró bíróságoknak abban kellett dönteniük, hogy bizonyítható-e az, hogy a felek szóban megállapodtak a Munkavállaló munkába lépése előtt próbaidő kikötésében.
Az eljáró bíróságok mindegyike úgy találta, hogy a tanúk nyilatkozata, illetve a próbaidőt tartalmazó szerződéstervezetek alapján megállapítható, hogy a felek a Munkavállaló munkába lépését megelőzően szóban megállapodtak a próbaidő kikötésében is.
Bár a fenti ügy végül a Munkáltató számára sikerrel végződött, munkáltatóként akkor jársz el körültekintően, ha minden munkaszerződést, a próbaidőkötéssel együtt mindig írásban, és a munkába lépést megelőzően kötsz meg a leendő munkavállalóiddal.
-
LABOUR LAW PROTECTION OF PREGNANT WORKERS IN HUNGARY
Both domestic and EU labor law protect employees who are pregnant or raising small children. Despite the fact that the protection is known in the public mind, there are still many violations against this vulnerable group of workers. In our article, we explain what obligations fall on the employer in connection with the employment of protected workers.
Read more » -
HOW TO EMPLOY NON-EEA NATIONALS IN HUNGARY? PART II – THE EMPLOYMENT OF ORDINARY WORKERS
After introducing the types of residence permits for employment purposes in our previous article, this time we will examine in detail the forms of employing “ordinary workers” in Hungary based on the new legal environment. By “ordinary workers” we mean workers who do not belong to the category of highly competent employees, which will be discussed in the next part of this series.
Read more » -
HOW CAN YOU USE REAL ESTATE AS COMPANY SEAT IN HUNGARY
In Hungary the companies must have a company seat. There are several ways to use real estate as a company seat, however it is important to note that the authority regularly checks the legal basis of the use of the company’s seat. In this article, we present 3 ways to use real estate as company seat.
Read more »