Blog

Blog » ÉRVÉNYES-E A SZÓBAN KIKÖTÖTT PRÓBAIDŐ? – A KÚRIA DÖNTÖTT

ÉRVÉNYES-E A SZÓBAN KIKÖTÖTT PRÓBAIDŐ? – A KÚRIA DÖNTÖTT

28 October 2020

A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a következménye, ha munkáltatóként elmulasztod írásba foglalni a munkavállalód olyan munkaszerződését, amely próbaidő kikötést is tartalmazott. Érvénytelen, vagy érvényes ilyen esetben a próbaidő kikötése? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésre.

1. Tények

A felperes („Munkavállaló”) 2017. márciusában kereskedelmi vezetői pozícióba jelentkezett az alpereshez („Munkáltató”).

A Munkavállaló a Munkáltató ügyvezetőjével ezután három alkalommal is egyeztetést folytatott a munkaszerződéséről. Egy tanú elmondása alapján a felek már az első egyeztetésen megállapodtak arról, hogy hat hónap próbaidőt kötnek ki.

A munkaszerződéssel kapcsolatos utolsó egyeztetés 2017. március 30-án történt, ahol a felek megállapodtak a munkaszerződés írásba foglalásáról.

Ezt követően a Munkavállaló 2017. április 3-án írásba foglalt munkaszerződés nélkül kezdett el dolgozni a Munkáltatónál. A Munkavállaló 2017. április végén kapta meg a hat hónapos próbaidőt is tartalmazó munkaszerződés-tervezetet, de a felek végül csak 2017. május 16-án írták alá a munkaszerződést, amelyben rögzítették, hogy a Munkavállaló már április 3-ától kezdődően munkába állt, illetve a hat hónapos próbaidőt is.

Pár nappal később, 2017. május 23-án a Munkáltató a próbaidőre hivatkozva azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntette a Munkavállaló munkaviszonyát.

2. A Felek érvei

A Munkavállaló keresetében kártérítést követelt munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt. A Munkavállaló álláspontja szerint a próbaidőről csak egy hónappal a munkaviszony létrejöttét követően, 2017. május 16-án, a munkaszerződés írásba foglalásakor állapodtak meg., Emellett a Munkavállaló arra is hivatkozott, hogy kollektív szerződés hiányában 6 hónapos próbaidőt nem lehet kikötni. Ezek alapján tehát a próbaidő kikötése semmis.

A Munkáltató ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a Munkavállalóval már 2017. április 3-án, a munkába állása napján megállapodott a próbaidő kikötéséről. A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása miatti érvénytelenségre a munkavállaló a munkába lépéstől számított 30 nap alatt nem hivatkozott. Emiatt a próbaidő kikötése érvényes és a Munkáltató azonnali hatályú felmondása is jogszerű.

3. Első- és másodfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság („Elsőfokú Bíróság”) ítéletével elutasította a Munkavállaló keresetét arra hivatkozva, hogy a felek között 2017. március 30-án munkaviszony jött létre és bizonyított, hogy a felek már ekkor megállapodtak a próbaidő kikötésében.

Az Elsőfokú Bíróság kiemelte, hogy a Munka Törvénykönyvéből[1] nem vezethető le olyan értelmezés, miszerint, ha a felek próbaidőben állapodnak meg, úgy mindenképpen szükséges a munkaszerződés írásba foglalása.

Bár tény, hogy hatályos kollektív szerződés hiányában a próbaidő kikötése a három hónapot meghaladó részében semmis, ugyanakkor a kikötés csak részlegesen érvénytelen, tehát három hónapos próbaidőt kötöttek ki a felek. Mivel az azonnali hatályú felmondás közlése a próbaidő három hónapos tartama alatt történt, ezért az nem jogellenes.

A Munkavállaló fellebbezése folytán eljárt törvényszék az Elsőfokú Bíróság ítéletét helybenhagyta, kifejtve, hogy az Elsőfokú Bíróság helyesen állapította meg a munkaviszony létrejöttének időpontját, illetve azt, hogy a felek a próbaidő kikötésében szóban megállapodtak.

4. Kúria döntése

A Kúria a Munkavállaló felülvizsgálati kérelmét elutasította, és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A Kúria utalt arra, hogy próbaidőt a felek munkaszerződésben köthetnek ki. Tény, hogy a munkaszerződésre a Munka Törvénykönyve írásbeli alakot rendel, azonban az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló, és csak 30 napos határidőn belül hivatkozhat. Ennek hiányában az alaki kötöttség megsértésével létrejött munkaszerződés érvényes és a munkaviszony a szóban kötött munkaszerződés tartalma szerint jött létre.

A Kúria tehát egyetértett az alsóbb fokú bíróságokkal abban, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a szóban kikötött próbaidő érvényes, ha a próbaidőt is tartalmazó szóbeli munkaszerződés érvénytelenségére a Munkavállaló a munkába lépéstől számított 30 napon belül nem hivatkozik.

A fentiekre tekintettel a Kúria a megállapította, hogy a Munkavállaló próbaidejét töltötte, ezért a Munkáltató indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondása jogszerű volt.

5. A döntés értékelése

A Munka Törvénykönyve alapján a munkaszerződést írásba kell foglalni[2], próbaidőt pedig [3] a felek a munkaszerződésben csak a munkaviszony kezdetétől köthetnek ki. A bírói gyakorlat alapján[4] próbaidőt csak a munkaviszony létesítésekor lehet kikötni, azt a munkába lépést követően akár néhány napos késedelemmel sem lehet pótolni.

A fentiekből az is következik, hogy próbaidőt alapvetően csak írásban lehetne kikötni. A munkavállaló ugyanakkor a Munka Törvénykönyve alapján az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés, illetve az annak tartalmát képező próbaidő kikötés érvénytelenségére csak a munkába lépést követő harminc napon belül hivatkozhat[5].

Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben a Munkavállaló a munkaszerződés érvénytelenségére nem hivatkozott, az eljáró bíróságoknak abban kellett dönteniük, hogy bizonyítható-e az, hogy a felek szóban megállapodtak a Munkavállaló munkába lépése előtt próbaidő kikötésében.

Az eljáró bíróságok mindegyike úgy találta, hogy a tanúk nyilatkozata, illetve a próbaidőt tartalmazó szerződéstervezetek alapján megállapítható, hogy a felek a Munkavállaló munkába lépését megelőzően szóban megállapodtak a próbaidő kikötésében is.

Bár a fenti ügy végül a Munkáltató számára sikerrel végződött, munkáltatóként akkor jársz el körültekintően, ha minden munkaszerződést, a próbaidőkötéssel együtt mindig írásban, és a munkába lépést megelőzően kötsz meg a leendő munkavállalóiddal.

 

[1] a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

[2] Munka Törvénykönyve 44. §

[3] Munka Törvénykönyve 45. § (5)

[4] pl. BH2005.441.

[5] Munka Törvénykönyve 44. §