FELMONDÁS JOGSZERŰEN ─ VII. RÉSZ: AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁS INDOKAI

26 February 2020

A munkáltató általi felmondásról szóló cikksorozatunk a befejező részéhez érkezett. A jelen cikkben konkrét esetek alapján vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mégis milyen kötelezettségszegés alapozza meg az azonnali hatályú felmondást, azaz mit kell érteni az Mt. szerinti „lényeges kötelezettség jelentős mértékű megszegése” alatt.

1. Általános magatartási szabályok megsértése

 

a. Együttműködési kötelezettség megsértése

A munkavállaló köteles tiszteletben tartani kollegái emberi méltóságát. Az azonnali hatályú felmondás jogszerű volt abban az ügyben, ahol a munkavállaló obszcén képeket küldött munkatársának az irodai levelezőrendszeren keresztül.[1]

Egy másik esetben a munkáltató a táppénzen levő munkavállalótól az általa használt irodai kódokkal és kulcsokkal kapcsolatban érdeklődött. A betegállományban levő dolgozó ezt „zaklatásnak” tekintette és a kérdések megválaszolása helyett egy indulatos e-mailt küldött a felettesének. A Kúria szerint a levélből a minimális tisztelet is hiányzott, mely alkalmas volt a felettes tekintélyének csorbítására, így végső soron a Kúria az azonnali hatályú felmondást indokoltnak találta.[2]

Szintén jogszerű volt azon osztályvezető elbocsátása, aki a beosztottja fülét megragadta, és azt mondta, hogy "ha még egyszer ilyen hangon beszélsz velem, a füledet a kezedbe adom". A Kúria kifejtette, hogy mivel a vezető munkakörű munkavállalótól elvárható, hogy példát mutasson, a beosztottakkal szembeni fizikai és verbális erőszak egyaránt megengedhetetlen.[3]

Előfordul, hogy a munkavállaló ellenszenvet érez a főnöke iránt. Az ezzel kapcsolatos kijelentéseket viszont érdemes először átgondolni, ugyanis a bíróság szerint az együttműködési kötelezettséget sértő magatartásnak minősül, ha a munkavállaló a felettesét munkatársai előtt alapos ok nélkül rendszeresen lejáratja[4], illetve a vezetői mivoltát és a személyét durván sértő kijelentést tesz[5].

b. Általános magatartási szabályok megsértése:

Jogszerű volt annak a járművezetőnek az elbocsátása, aki megtagadta az állomáson rosszul lett személy részére a segítség nyújtását, arra hivatkozva, hogy már lejárt a munkaideje.[6]

A következő ügyben szintén jogszerűnek bizonyult az azonnali felmondás: egy ügyfél az irodában felejtette a napszemüvegét, melyet az ügyfélszolgálatot teljesítő munkavállaló hazavitt. Később az ügyfél visszament a szemüvegért, ekkor kamerafelvételek alapján fény derült a munkavállaló magatartására. A napszemüveget a dolgozó hamarosan visszavitte, ám az állását már nem tudta megmenteni.[7]

c. Munkahelyen kívüli magatartás, bűncselekmény gyanúja

A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban meg kell vizsgálni, hogy az (i) a munkaviszonnyal összefüggésbe hozható-e, (ii) okozhatja-e a munkáltató gazdasági érdekeinek, jó hírnevének sérelmét, (iii) megalapozhatja-e a munkavállalóval szembeni bizalomvesztést. A gyakorlat szerint a munkaviszonnyal összefüggésben elkövetett, súlyos bűncselekmény esetén annak akár a gyanúja is megalapozhatja az azonnali hatályú felmondást.[8]

Manapság egyre gyakoribb, hogy a munkavállaló közösségi portálokon tesz közzé a munkáltató érdekeit sértő, veszélyeztető nyilatkozatot. Egy konkrét ügyben a dolgozó a Facebook oldalán adott hangot elégedetlenségének és a munkáltató vezetősége ellen uszított, mely ꟷ nem meglepő módon ꟷ az állásába került.[9]

A bíróság ugyanakkor nem találta megalapozottnak az azonnali hatályú felmondást amiatt, mert a munkavállaló más munkáltatónál állást keresett és erről a munkáltatót nem tájékoztatta. A bíróság kifejtette, miszerint az álláskeresés a munkavállaló magánszférájába tartozó kérdés, a munkavállaló a sikeres álláskeresést követően beadott felmondását sem lett volna köteles indokolni.[10]

2. Munkaköri kötelezettség megsértése

a. Igazolatlan távollét, a munkaidő nem munkával töltése:

Ha a munkavállaló engedély nélkül távozik a munkahelyről, az általában megalapozza a rendkívüli felmondást.[11]

A bíróság a következő esetben is jogszerűnek ítélte a felmondást: az üzletkötőként foglalkoztatott munkavállalók között laza munkaidő beosztás alakult ki, gyakran módosították egymás között a beosztást. Miután az egyik munkavállaló a szabadságát követő három munkanapon nem jelent meg, a munkáltató azonnali hatályú felmondást közölt. A munkavállaló a kialakult laza gyakorlatra hivatkozva védekezett, a munkáltató szerint a munkavállaló nem is érdeklődött a beosztást illetően. A bíróságok álláspontja szerint a munkavállalók közt kialakult szokás nem mentesíti a munkavállalót a megjelenési és munkavégzési kötelezettsége alól, így a felmondás jogszerű volt.[12]

A bíróság jogszerűnek találta az azonnali hatályú felmondást azon okból, mert a titkárságvezető a munkaidejét újságolvasással töltötte.[13]

b. Szabálytalan munkavégzés

Azonnali hatályú felmondást megalapozó szabálytalanságnak minősült, amikor

•  a munkáltató által végzett próbavásárlás során a pénztáros munkavállaló nem pakoltatott ki minden árut a szalagra, nem ellenőrizte az árukat, így nem vette észre több áru elrejtését.[14]
• a munkavállaló a munkáltató szóbeli utasítását megszegve, rendszeresen az engedélyezettől eltérő módon szerzett be termékeket.[15]

A kitűzött határidők be nem tartása szintén megalapozhatja az azonnali hatályú felmondást, amennyiben a késés rendszeres, illetve jelentős, illetve nem a munkavállalótól független okból történő.

c. Munkáltató vagyona elleni cselekmények

A bírói gyakorlat alapján a vagyon elleni cselekmények megítélését nem befolyásolja, hogy a munkáltatót ténylegesen érte-e kár, azaz a munkavállaló nem mentesülhet az okozott kár megtérítése által. A felmondást akár egy üdítőital árukészletből való „eltulajdonítása” is megalapozhatja.[16]

Lényeges, hogy adott esetben a munkáltató vagyonának veszélyeztetése is szolgálhat a felmondás alapjául, derült ki abból az esetből, melyben az elbocsátott vagyonőr őrizetlenül hagyta a pénzt tartalmazó gépkocsit és az emiatt közölt felmondást a bíróságok jogszerűnek találták.[17]

3. Összegzés

A fentiekből látható, hogy nemcsak a szűk értelemben vett munkaköri kötelezettségek megszegése, hanem a munkahelyen tanúsított nem megfelelő viselkedés, sőt adott esetben a munkahelyen kívüli magatartások is indokolhatják az azonnali hatályú felmondást. Ugyanakkor a bíróságok esetről esetre bírálják el, hogy egy adott magatartás jogszerű indoka-e a „rendkívüli” felmondásnak. Amennyiben tehát felmerül az azonnali hatályú felmondás lehetősége, célszerű jogi képviselőhöz fordulni, aki segíthet annak eldöntésében, hogy a felhozott ok valóban elegendő-e ahhoz, hogy a dolgozóval „kenyértörésre kerüljön a sor”.